2017.02.02. 20:55, Clodette
1939 előtt
Az SS alapításakor mindössze két tagot számlált, hozzájuk csatlakoztak a párt elkötelezett hívei, majd nem sokkal később megalakult az Adolf Hitler névre hallható rohamcsapat. Az osztag további fejlődését akadályozta az időközben elkövetett müncheni sörpuccs. Az ekkor letartóztatott Hitler ekkor még az SA átszervezéséről írt a Mein Kampf-ban, amely tervei alapján később megalkotta az SS-t. Hitler szabadulása után azonnal kezébe vette az irányítást és újraindította az NSDAP vérkeringését. Ezzel párhuzamosan az SS létrehozását is tervezte. Erre bízta fel Schrecket, a személyi testőrét. Az osztag az évek alatt többszöri változtatásokon ment át, így vált a világ és a II. világháború egyik legrettegettebb csapatává, ami a Schutzstaffel nevet kapta. Hitler azt akarta, hogy az SS-ben Németország legerősebb férfiúit akarta, ezért arra utasított minden várost, hogy állítson elő egy vezetőből és 10 főből álló SS csapatot. Ez a rendelet eleinte nehezen akart megvalósulni, csak Heinrich Himmler SS birodalmi vezetővé (Reichsführer-SS) kinevezése után gyorsult fel. Hitler 1930. január 30-ai hatalomra kerülésekor 52.000 tagot számlált.
Az elhíresült fekete SS egyenruhát Hugo Boss ruhagyára tervezte.
(A Hugo Boss által tervezett egyenruha)
A kezdetek
Az SS 1925-ben alakult. Eleinte 10 fő és egy vezető tartozott egy körzethez. A tagok válogatása szigorú feltételekhez volt kötve: büntetlen előélet, jó egészség, jó fizikum, 180 cm-es magasság, árja fajra jellemző jegyek (kék szem, szőke haj), továbbá 3 generációnyira visszavezethető árja származás. Ekkor Heinrich Himmler vette át a vezetést, aki terveivel az egekbe emelte az SS-t. Rövid idő alatt önállósodott a szervezet, saját egyenruhát és rangjelzéseket kapott.
A hosszú kések éjszakája
1933-ra az SS taglétszáma már 3 millió fő volt, ezzel hívta fel magára a német hadsereg figyelmét. Hitler nem akarta elveszteni a hadsereg támogatását, ezért ígéretet tett arra, hogy felszámolja az SA-t. Miután Ernst Röhm börtönbe került két SS tiszt végzett vele, közülük egyikük személyazonossága a mai napig tisztázatlan. 1934 július 26-án az SS hivatalosan is a párt fegyveres szervezetévé vált.
(Hitler kitünteti az SS katonákat)
Felfegyverkezés
Hitler 1935-ben kijelentette, hogy nem köti magát az I. világháborút lezáró versailles-i békéhez, majd elrendelte a különleges feladatokat elvégző (SS-Verfügungstruppen) felállítását. A hadsereg tisztjei ezt sem nézték jó szemmel, ezért két csapatot bevontak a rendőrség irányítása alá. Első fegyveres esemény az Anschluss volt, majd részt vettek Csehszlovákia megszállásában is.
Alakulatai
1940-ben, a Waffen SS megalakulása után az eddigi SS kettévált, az általános Allgemeine-SS-re, és a katonai Waffen-SS-re. 1944-ig 12 hivatalt irányított az SS.
Allgemeine-SS: nem volt hadszíntéri alakulat. Általában tartalékosok voltak, vagy más hivatali szervezeteket töltöttek be.
Waffen-SS: a hadszíntéri feladatokat ellátó alakulat volt, 3 részből állt.
- Verfüngungstruppe: bevetési alakulat, mely 39 divízióban a Wehrmacht-ot támogatta a háború alatt.
- Leibstandarte: Adolf Hitler személyi testőrsége.
- SS-Totenkopfverbände: (halálfejesek) a koncentrációs táborok felügyelőtisztjei, és őrsége.
Reiter-SS: lovassági alakulat, az SS felsőbbrendűségét, méltóságát kívánta bemutatni.
Germanische-SS: az árja faj felsőbbrendűségét kívánta hirdetni, továbbá az antiszemita nézeteket terjesztette.
Einsatzgruppen: halálosztagok. A titkosrendőrség majd pedig az RSHA felügyelete alá tartoztak.
Ordnungspolizei: a rendőrséget is az SS fennhatósága alá vonták.
Sanitätsstaffel: az egészségügyi szerepet ellátó alakulat.
SS-Helferinnenkorps: önkéntes női alakulat
Ahnenerbe SS: az árja faj létezését próbálták alátámasztani tudományos magyarázatokkal.
Auxilary-SS: 1945-ben alakult, utolsó erőfeszítésként hozták létre a koncentrációs táborok működtetésére.
(Heinrich Himmler és az általa irányított szervezet, az SS)
Az SS szolgálati rangjai
- SS-Mann - Közlegény
- Sturmmann - Közlegény (Őrvezető)
- Rottenführer - Őrvezető
- Unterscharführer - Tizedes
- Scharführer - Szakaszvezető
- Oberscharführer - Őrmester
- Hauptscharführer - Törzsőrmester
- Sturmscharführer - Főtörzsőrmester
- Untersturmführer - Hadnagy
- Obersturmführer - Főhadnagy
- Hauptsturmführer - Százados
- Sturmbannführer - Őrnagy
- Obersturmbannführer - Alezredes
- Standartenführer - Ezredes
- Oberführer - Köztes rang az ezredes és dandártábornok között, magyar megfelelője nincs
- Brigadeführer - Dandártábornok
- Gruppenführer - Vezérőrnagy
- Obergruppenführer - Vezérezredes
- Oberstgruppenführer - Tábornagy
- Reichsführer-SS - Az SS Birodalmi vezetője
A történelem nem rendelkezik más, az SS-hez hasonló óriási méreteket öltő, széles tevékenységi körrel rendelkező félkatonai alakulattal, tehát a maga nemében egyedinek tekintendő. Elsősorban az ország határain belüli rendfenntartás volt a szerepe, a háború kirobbanása után ez kiterjedt a hadszíntéri szerepkörre is. Adolf Hitler és a vezetők testőrei és a koncentrációs táborokban állomásozó egyenruhások is mind SS tagok voltak. Az SS tehát egy szervezeten belül felelt a nemzetbiztonságért az anyaországban és a meghódított területeken, vett részt háborús eseményekben, működtette a titkosszolgálatot és a titkosrendőrséget, valamint személyi testőri szerepet is vállalt.
Érdekességek
Az akkori németek körében, ha valaki az SS tagja volt része volt az elitek. Mivel nehéz volt megfelelni a feltételeknek, de nem lehetetlen, mindenki tisztelettel tekintett a tagokra. Egy Wehrmacht-ban szolgáló katona úgy nyilatkozott az SS-ről, hogy már az is jó érzéssel töltött el egy „átlagos katonát”, ha egy helyiségben tartózkodott egy SS katonával.
Az SS a történelem során megalakított leghírhedtebb és legkegyetlenebb félkatonai alakulata lett. A világháború lezárása után az SS-t hivatalosan is bűnszervezetté nyilvánították. A második világháború utáni nürnbergi perek során leginkább SS tisztek kerültek a vádlottak padjára, leggyakrabban az emberiség elleni bűncselekményekért.
(Joseph Mengele (balról a 2.))
Az SS sorai közt szolgált többek között Reinhard Heydrich, aki a Birodalmi Bizottsági Főhivatal vezetője volt, Adolf Eichmann, aki a közép-európai zsidóság deportálását szervezte, illetve Joseph Mengele is, aki az Auschwitz-i koncentrációs táborban végzett emberkísérleteket a rabokon.