Az els� vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n nagysz�m� n�met kisebbs�g, k�zel 3 milli� f� ker�lt az �j hat�rvonalakon k�v�lre, Csehszlov�kia hat�rain bel�lre. Eleinte a hat�rvid�ken �l� n�metek passz�v ellen�ll�sba kezdtek, majd az 1933-as �v ut�ni fellend�l�s k�vetkezt�ben (a n�met propaganda cseh f�ldre is el�rt) az anyaorsz�ghoz val� visszacsatol�st akart�k, amit az antant tiltott.

N�metorsz�g, pontosabban Hitler egyik legf�bb c�lja az volt, hogy a Csehszlov�ki�hoz csatolt Szud�ta-vid�k ism�t N�metorsz�g r�sze lehessen, �gy tervek k�z�tt szerepelt Csehszlov�kia feldarabol�sa, �s sz�tver�se, lehet�leg b�k�s eszk�z�kkel. 1935-ben megalakult a Szud�tan�met P�rt Konrad Henlein vezet�s�vel, ami Csehszlov�ki�n bel�l munk�lkodott a feldarabol�son. A n�met k�vetel�sek n�veked�se valamint az er�tlen, gyorsan �ssze�ll�tott csehszlov�k korm�ny miatt zavarg�sok t�rtek ki az orsz�gon bel�l.

N�metorsz�g el�rte, hogy egy n�gyhatalmi tal�lkoz�t szervezhessen M�nchenben, amin Hitler, Mussolini, Daladier �s Chamberlain volt jelen. Ezen a tal�lkoz�n – 1938 szeptember 30. - meg�llapodtak abban, hogy a Szud�ta-vid�ket N�metorsz�ghoz csatolj�k. Hitler a Wilsoni pontokra hivatkozott, pontosabban a nemzetis�gek �sszetart�s�ra. Az egyezs�g �rtelm�ben pedig Hitler enged�lyezve megt�madhatta Csehszlov�ki�t.

N�metorsz�g a Szud�ta-vid�k elfoglal�sa alatt 1938-ban t�bb annexi�t (egy orsz�g teljes ter�lete vagy egy adott r�sz�nek a beolvaszt�sa az anyaorsz�gba) is v�grehajtott. 1939 m�rcius�ban Hitler a szlov�k vezet�kkel t�rgyalt, nekik adta a szlov�kok �ltal lakta ter�leteket a marad�k Csehszlov�ki�b�l. A m�sodik b�csi d�nt�s �rtelm�ben Magyarorsz�ghoz csatolt�k a felvid�ki ter�let magyarok �ltal lakott r�sz�t, k�zel 12 000 n�gyzetkilom�tert.

1939 m�rcius 15-�n Hitler bevonult Pr�g�ba �s a Cseh-Morva protektor�tus n�met megsz�ll�s al� ker�lt. N�h�ny nappal k�s�bb a litv�niai Memel kik�t�v�ros is n�met k�zre ker�lt, ezzel egy�rtelm�v� v�lt, hogy a n�metek k�vetkez� c�lpontja Lengyelorsz�g lett.