Az els� vil�gh�bor�t k�vet� z�rzavaros id�kben a politikai p�rtok mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy maguk�nak tudhass�k a hatalmat. Ezek utcai zavarg�sokat sz�ltek. Ebben a korszakban indult �tj�ra az Adolf Hitler �ltal vezetett Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, valamink ekkor indultak el a szocialista mozgalmak is. Akik nem n�zt�k j� szemmel a szocialist�k el�ret�r�s�t k�l�nb�z� alakulatokba, osztagokba csoportosultak.

Ez ilyen alakulat volt az Ernst R�hm �ltal vezetett SA is, ami a m�ncheni sikertelen s�rpuccs ut�n kezdett egyre nagyobb form�t �lteni. Miut�n Hitler kiszabadult a fogs�gb�l felt�nt neki, hogy a hatalmas tagl�tsz�m miatt R�hm hatalma megn�tt, az emberek neki engedelmeskednek, teh�t sz�ks�gess� v�lt egy olyan alakulat l�trehoz�sa, ami Hitlernek engedelmeskedik.

1939 el�tt

Az SS alap�t�sakor mind�ssze k�t tagot sz�ml�lt, hozz�juk csatlakoztak a p�rt elk�telezett h�vei, majd nem sokkal k�s�bb megalakult az Adolf Hitler n�vre hallhat� rohamcsapat. Az osztag tov�bbi fejl�d�s�t akad�lyozta az id�k�zben elk�vetett m�ncheni s�rpuccs. Az ekkor letart�ztatott Hitler ekkor m�g az SA �tszervez�s�r�l �rt a Mein Kampf-ban, amely tervei alapj�n k�s�bb megalkotta az SS-t. Hitler szabadul�sa ut�n azonnal kez�be vette az ir�ny�t�st �s �jraind�totta az NSDAP v�rkering�s�t. Ezzel p�rhuzamosan az SS l�trehoz�s�t is tervezte. Erre b�zta fel Schrecket, a szem�lyi test�r�t. Az osztag az �vek alatt t�bbsz�ri v�ltoztat�sokon ment �t, �gy v�lt a vil�g �s a II. vil�gh�bor� egyik legrettegettebb csapat�v�, ami a Schutzstaffel nevet kapta. Hitler azt akarta, hogy az SS-ben N�metorsz�g leger�sebb f�rfi�it akarta, ez�rt arra utas�tott minden v�rost, hogy �ll�tson el� egy vezet�b�l �s 10 f�b�l �ll� SS csapatot. Ez a rendelet eleinte nehezen akart megval�sulni, csak Heinrich Himmler SS birodalmi vezet�v� (Reichsf�hrer-SS) kinevez�se ut�n gyorsult fel. Hitler 1930. janu�r 30-ai hatalomra ker�l�sekor 52.000 tagot sz�ml�lt.

Az elh�res�lt fekete SS egyenruh�t Hugo Boss ruhagy�ra tervezte.

(A Hugo Boss �ltal tervezett egyenruha)

A kezdetek

Az SS 1925-ben alakult. Eleinte 10 f� �s egy vezet� tartozott egy k�rzethez. A tagok v�logat�sa szigor� felt�telekhez volt k�tve: b�ntetlen el��let, j� eg�szs�g, j� fizikum, 180 cm-es magass�g, �rja fajra jellemz� jegyek (k�k szem, sz�ke haj), tov�bb� 3 gener�ci�nyira visszavezethet� �rja sz�rmaz�s. Ekkor Heinrich Himmler vette �t a vezet�st, aki terveivel az egekbe emelte az SS-t. R�vid id� alatt �n�ll�sodott a szervezet, saj�t egyenruh�t �s rangjelz�seket kapott.

A hossz� k�sek �jszak�ja

1933-ra az SS tagl�tsz�ma m�r 3 milli� f� volt, ezzel h�vta fel mag�ra a n�met hadsereg figyelm�t. Hitler nem akarta elveszteni a hadsereg t�mogat�s�t, ez�rt �g�retet tett arra, hogy felsz�molja az SA-t. Miut�n Ernst R�hm b�rt�nbe ker�lt k�t SS tiszt v�gzett vele, k�z�l�k egyik�k szem�lyazonoss�ga a mai napig tiszt�zatlan. 1934 j�lius 26-�n az SS hivatalosan is a p�rt fegyveres szervezet�v� v�lt.

(Hitler kit�nteti az SS katon�kat)

Felfegyverkez�s

Hitler 1935-ben kijelentette, hogy nem k�ti mag�t az I. vil�gh�bor�t lez�r� versailles-i b�k�hez, majd elrendelte a k�l�nleges feladatokat elv�gz� (SS-Verf�gungstruppen) fel�ll�t�s�t. A hadsereg tisztjei ezt sem n�zt�k j� szemmel, ez�rt k�t csapatot bevontak a rend�rs�g ir�ny�t�sa al�. Els� fegyveres esem�ny az Anschluss volt, majd r�szt vettek Csehszlov�kia megsz�ll�s�ban is.

Alakulatai

1940-ben, a Waffen SS megalakul�sa ut�n az eddigi SS kett�v�lt, az �ltal�nos Allgemeine-SS-re, �s a katonai Waffen-SS-re. 1944-ig 12 hivatalt ir�ny�tott az SS.

Allgemeine-SS: nem volt hadsz�nt�ri alakulat. �ltal�ban tartal�kosok voltak, vagy m�s hivatali szervezeteket t�lt�ttek be.

Waffen-SS: a hadsz�nt�ri feladatokat ell�t� alakulat volt, 3 r�szb�l �llt.

- Verf�ngungstruppe: bevet�si alakulat, mely 39 div�zi�ban a Wehrmacht-ot t�mogatta a h�bor� alatt.

- Leibstandarte: Adolf Hitler szem�lyi test�rs�ge.

- SS-Totenkopfverb�nde: (hal�lfejesek) a koncentr�ci�s t�borok fel�gyel�tisztjei, �s �rs�ge.

Reiter-SS: lovass�gi alakulat, az SS fels�bbrend�s�g�t, m�lt�s�g�t k�v�nta bemutatni.

Germanische-SS: az �rja faj fels�bbrend�s�g�t k�v�nta hirdetni, tov�bb� az antiszemita n�zeteket terjesztette.

Einsatzgruppen: hal�losztagok. A titkosrend�rs�g majd pedig az RSHA fel�gyelete al� tartoztak.

Ordnungspolizei: a rend�rs�get is az SS fennhat�s�ga al� vont�k.

Sanit�tsstaffel: az eg�szs�g�gyi szerepet ell�t� alakulat.

SS-Helferinnenkorps: �nk�ntes n�i alakulat

Ahnenerbe SS: az �rja faj l�tez�s�t pr�b�lt�k al�t�masztani tudom�nyos magyar�zatokkal.

Auxilary-SS: 1945-ben alakult, utols� er�fesz�t�sk�nt hozt�k l�tre a koncentr�ci�s t�borok m�k�dtet�s�re.

(Heinrich Himmler �s az �ltala ir�ny�tott szervezet, az SS)

Az SS szolg�lati rangjai

- SS-Mann - K�zleg�ny
- Sturmmann - K�zleg�ny (�rvezet�)
- Rottenf�hrer - �rvezet�
- Unterscharf�hrer - Tizedes
- Scharf�hrer - Szakaszvezet�
- Oberscharf�hrer - �rmester
- Hauptscharf�hrer - T�rzs�rmester
- Sturmscharf�hrer - F�t�rzs�rmester
- Untersturmf�hrer - Hadnagy
- Obersturmf�hrer - F�hadnagy
- Hauptsturmf�hrer - Sz�zados
- Sturmbannf�hrer - �rnagy
- Obersturmbannf�hrer - Alezredes
- Standartenf�hrer - Ezredes
- Oberf�hrer - K�ztes rang az ezredes �s dand�rt�bornok k�z�tt, magyar megfelel�je nincs
- Brigadef�hrer - Dand�rt�bornok
- Gruppenf�hrer - Vez�r�rnagy
- Obergruppenf�hrer - Vez�rezredes
- Oberstgruppenf�hrer - T�bornagy
- Reichsf�hrer-SS - Az SS Birodalmi vezet�je

A t�rt�nelem nem rendelkezik m�s, az SS-hez hasonl� �ri�si m�reteket �lt�, sz�les tev�kenys�gi k�rrel rendelkez� f�lkatonai alakulattal, teh�t a maga nem�ben egyedinek tekintend�. Els�sorban az orsz�g hat�rain bel�li rendfenntart�s volt a szerepe, a h�bor� kirobban�sa ut�n ez kiterjedt a hadsz�nt�ri szerepk�rre is. Adolf Hitler �s a vezet�k test�rei �s a koncentr�ci�s t�borokban �llom�soz� egyenruh�sok is mind SS tagok voltak. Az SS teh�t egy szervezeten bel�l felelt a nemzetbiztons�g�rt az anyaorsz�gban �s a megh�d�tott ter�leteken, vett r�szt h�bor�s esem�nyekben, m�k�dtette a titkosszolg�latot �s a titkosrend�rs�get, valamint szem�lyi test�ri szerepet is v�llalt.

�rdekess�gek

Az akkori n�metek k�r�ben, ha valaki az SS tagja volt r�sze volt az elitek. Mivel neh�z volt megfelelni a felt�teleknek, de nem lehetetlen, mindenki tisztelettel tekintett a tagokra. Egy Wehrmacht-ban szolg�l� katona �gy nyilatkozott az SS-r�l, hogy m�r az is j� �rz�ssel t�lt�tt el egy „�tlagos katon�t”, ha egy helyis�gben tart�zkodott egy SS katon�val.

Az SS a t�rt�nelem sor�n megalak�tott legh�rhedtebb �s legkegyetlenebb f�lkatonai alakulata lett. A vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n az SS-t hivatalosan is b�nszervezett� nyilv�n�tott�k. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni n�rnbergi perek sor�n legink�bb SS tisztek ker�ltek a v�dlottak padj�ra, leggyakrabban az emberis�g elleni b�ncselekm�nyek�rt.

(Joseph Mengele (balr�l a 2.))

Az SS sorai k�zt szolg�lt t�bbek k�z�tt Reinhard Heydrich, aki a Birodalmi Bizotts�gi F�hivatal vezet�je volt, Adolf Eichmann, aki a k�z�p-eur�pai zsid�s�g deport�l�s�t szervezte, illetve Joseph Mengele is, aki az Auschwitz-i koncentr�ci�s t�borban v�gzett emberk�s�rleteket a rabokon.