Bormann 1928-ban l�pett be a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtba. 1933-ban Hitler p�rtbeli helyettese lett, de ekkor m�g nem tartozott a p�rt bels� k�r�be. Az el�rel�p�st Rudolf Hess mag�nakci�ja jelentette, aki 1941 m�jus�ban Angli�ba rep�lt, hogy k�l�nb�ke-t�rgyal�sokat kezdem�nyezzen. Hess cselekedet�k k�vet�en Hitler lev�ltatta, nem nevezett ki �j p�rtb�li helyettest, Bormannt p�rtigazgat�nak nevezte ki, �s birodalmi miniszter lett bel�le, �gy ker�lt Hitler bizalmas tan�csad�i k�r�be is.

Napi szinten kellett refer�lnia a kancell�ria �gyeiben, ez�rt hamar Hitler legbizalmasabb embere lett, �gy 1943 �prilis 12-�n szem�lyi titk�r�v� is kinevezte. Bormann a napi szint� kapcsolat�t Hitlerrel felhaszn�lta arra, hogy a F�hrer minden fontos szem�lyi k�rd�sben kik�rje a javaslat�t, v�lem�ny�t. Ezt kihaszn�lva Bormann a h�veit min�l fontosabb poz�ci�ba jutatta, ellens�geit, �rdekeit keresztez� szem�lyeket pedig elt�vol�tatta.

A h�bor� utols� �veiben a szellemileg egyre jobban le�p�l� Hitler sz�m�ra Bormann n�lk�l�zhetetlenn� v�lt.

Bormann a szinte korl�tlan befoly�s�val sz�mos ellens�get szerzett mag�nak a p�rton bel�l, egyed�li felt�tlen �s val�si sz�vets�ge a n�ci propagandaminiszter, Joseph Goebbels volt.

A h�bor� v�g�n

1945. �prilis 16-�n Zsukov marsall parancsnok vezet�s�vel kezdet�t vette a birodalmi f�v�ros, Berlin ostroma. 23-�n megt�rt�k a n�met ellen�ll�st, beker�tett�k Berlint. A 9. hadtest megtagadta a parancsot �s nem vonult Berlin al�, valamint Himmler a sz�vets�gesekkel egy esetleges n�met kapitul�ci�r�l t�rgyalt. Ezek a h�rek megt�rt�k Hitlert, �sszeomlott.

Hitler �ngyilkoss�g�t k�vet�en Martin Bormann elhamvasztotta a F�hrer �s Eva Braun holttest�t.

A n�rnbergi perek alatt

A birodalom �sszeoml�sa ut�n Martin Borman a 22 legkeresettebb n�ci h�bor�s b�n�s�k k�z� tartozott. Elfogat�parancsot adtak ki ellene, de sikertelen volt. A per sor�n Martin Bormannt h�bor�s �s emberis�g elleni b�ntettekben k�t�l �ltali hal�lra �t�lt�k annak ellen�re, hogy nem volt jelen a t�rgyal�son.

Arthur Axmann �ll�t�sa szerint Bormann egy menek�l�csoporttal elhagyta a F�hrerbunkert, �s sikeresen �tjutottak az orosz gy�r�n, de felismerv�n a menek�l�s lehetetlens�g�t, ci�nkapszula seg�ts�g�vel �ngyilkos lett. A kutat�sok ellen�re Bormann f�ldi maradv�nyait nem siker�l felkutatni.

M�sik felvet�s szerint Josef Mengel�hez hasonl�an D�l-Amerik�ba menek�lt, �s hozz� hasonl�an �ln�ven �lt tov�bb.

Hal�la

1954-ben holtt� nyilv�n�tott�k, bizony�t�k n�lk�l. 1972-ben egy p�lyaudvar k�rny�k�n v�gzett csatorna�p�t�se munk�latok sor�n k�t csontv�zra bukkantak a munk�sok, amelyeket orvos szak�rt�k, antropol�gusok �s fogorvosok vizsg�ltak. Meg�llap�tott�k, hogy az egyik csontv�z Martin Bormann, majd 1998-ban egy DNS-vizsg�lat seg�ts�g�vel k�ts�get kiz�r�an bebizony�tott�k, hogy a test val�ban Bormann maradv�nya.