Hitler 1889. �prilis 20-�n sz�letett Braunau am Inn kisv�ros�ban (Osztr�k-Magyar Monarchia ter�let�n). Alois Hitler �s Klara P�lzl negyedik gyermeke volt. Tiszt�zatlan volt apai nagyapj�nak kil�te. Ezt kihaszn�lva l�tott napvil�got az az elm�let, miszerint Hitler zsid� sz�rmaz�s�, �s a nem ismert nagyapj�t�l eredeztethet� a sz�rmaz�s. Ezt a t�rt�n�szek c�folj�k, ugyanis semmilyen bizony�t�kot nem tal�ltak a feltev�s mellett.

Apja munk�j�b�l kifoly�lag sokszor kellett k�lt�zni�k, �gy ker�lt Linz-be. Kisiskol�sk�nt j� tanul� volt, �m 6. oszt�lyos kor�ban megbukott. Ezt az apja elleni l�zad�snak tekintette, ugyanis apja azt szerette volna, ha fia nyomdokaiba l�p �s � is v�mtisztvisel� lesz, �m Hitler fest� szeretett volna lenni. Apja 1903-as hal�la ut�n sem v�ltozott a tanulm�nyi eredm�nye, �retts�gi el�tt kil�pett az iskol�b�l.

A b�csi M�v�szeti Akad�mi�ba k�tszer felv�telizett sikertelen�l, �m ez sem t�ntor�totta el att�l, hogy fest� legyen. B�cs utc�in l�tk�peket festett, amit turist�k �s keresked�k v�s�roltak meg. Egyes forr�sok szerint az els� vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban k�zel 2000 festm�nyt k�sz�tett.

Ebben az id�ben ismerte meg az antiszemita n�zetet, ugyanis B�cs nagy l�tsz�m� zsid� kisebbs�geknek adott otthont. Hitler mag��v� tette az �rja faj fels�bbrend�s�g�be vetett hitet, �s �gy gondolta, hogy a zsid�k felel�sek N�metorsz�g gazdas�gi v�ls�g��rt, �m m�g nem volt akt�v a politikai �letben. Volt szobat�rsa szerint ink�bb hallgatta Richard Wagner oper�it, minthogy politiz�lt volna. Miut�n m�sodj�ra is kibukott a M�v�szeti Akad�mia felv�telij�r�l, 1909-ben k�nytelen volt hajl�ktalansz�ll�sra menni, majd egy �vvel k�s�bb egy munk�sotthon adott otthont sz�m�ra.

1913-ban M�nchenbe k�lt�z�tt. A rasszizmus ir�nti �rdekl�d�se tov�bb fokoz�dott, �m tov�bbra is munkan�lk�li volt. K�lt�z�s�nek k�sz�nhet�en mentes�tett�k az ausztriai hadk�telezetts�g al�l, �m 1914. augusztus 16-�n �nk�nt vonult be a bajor hadseregbe.

(Hitler a k�p jobb sz�l�n az els� vil�gh�bor� alatt)

Szerepe az els� vil�gh�bor�ban

Hitler szinte a teljes vil�gh�bor� alatt fut�rszolg�lati feladatokat l�tott el a nyugati fronton. Feladata az ezredparancsnoks�g �s a fronton tal�lhat� l�v�sz�rkokban harcol�k k�z�tti �zenetek eljuttat�sa volt, gyakran t�z�rs�gi t�mad�s alatt. 1914 december�ben a Vaskereszt m�sodik fokozat�val t�ntett�k ki, majd 1918. augusztus 4-�n megkapta a Vaskereszt els� fokozat�t is. Nem sokkal a h�bor� v�ge el�tt egy brit must�rg�z-t�mad�s �ldozata lett Wervickt�l d�lre, aminek hat�s�ra �tmenetileg elvesztette a l�t�s�t. A belgiumi kezel�s ut�n fel�p�lt, �s a pomer�niai pasewalki k�rh�zban �rte a h�bor� v�g�nek h�re.

A Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt

Hitler a h�bor� v�g�n ism�t visszat�rt M�nchenbe szerencs�t pr�b�lni. Ekkoriban az orsz�g a h�bor� ut�ni k�oszt �lte �t, �s egy �j alkotm�nnyal l�pett fel a Weimari K�zt�rsas�g. Az �j vezet�s november 11-�n al��rta Franciaorsz�ggal a fegyversz�netet, �s megkezdte az orsz�g rendbet�tel�t, ami a kommunista mozgalmas lever�s�t jelentette. Hitler ebben a z�rzavaros id�ben �rkezett meg teh�t M�nchenbe. Hitler a Reichswer sz�rnyai al� ker�lt, ahol azzal b�zt�k meg, hogy legye bes�g�, �s jelentse a tiszteknek azt, amit megtud a tan�cshatalommal rokonszenvez� katon�kr�l. Munk�ja sor�n felettese Ernst R�hm lett, aki l�tva a 30 �ves Hitler sz�noki k�pess�geit, felkarolta �t.

1919. szeptember 12-�n azt a feladatot kapta, hogy foglalkozzon azzal a politikai csoporttal, ami N�met Munk�sp�rtnak nevezte mag�t. A megfigyel�s sor�n egy gy�l�sre ker�lve Hitler nem b�rta sz� n�lk�l hagyni a t�rt�nteket, �s v�delme al� vette az egyik felsz�lal� politikust �s annak elveit. A p�rt akkori vezet�je, Anton Drexler felfigyelt Hitlerre, �s aj�nl�levelet k�ld�tt neki, amiben arra k�rte, hogy csatlakozzon a p�rthoz. Hitler 1919 szeptember�ben lett tagja a N�met Munk�sp�rtnak.

A k�vetkez� 5 esztend� alatt Hitler megszerezte a p�rton bel�li egyeduralmat, megn�velte a p�rt tagjainak sz�m�t �s a nev�t is megv�ltoztatta Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtra, azaz az NSDAP-re. Az �j p�rtnak 1921. j�lius 29-�n lett hivatalosan az eln�ke. A folyamatos �j�t�soknak k�sz�nhet�en a p�rt l�tsz�ma 100 f�r�l 3000 f�re gyarapodott, majd 1923-ra el�rte a 12.000 f�t. Ezekben az �vekben csatlakozott Rudolf Hess, Hermann G�ring, Joseph Goebbels, Rudolf H�ss �s Heinrich Himmler. Az NSDAP 1920 febru�rj�ban kiadta a 25 pontos programj�t.

Hitler a folyamatosan fejl�d� �s n�veked� p�rt vezet�jek�nt 1923-ra azt �rezte, hogy ideje �tvennie a hatalmat Bajororsz�gban, majd Berlinben is. A Hitler �ltal megtervezett puccsot 1923. november 8-�n hajtott�k v�gre, �m a k�s�rlet sikertelen lett, �s Hitler haza�rul�s v�dj�ban b�rt�nbe ker�lt.

Hitler 1923-t�l 1924-ig volt b�rt�nben, �m ez alatt az egy �v alatt megalkotta a n�ci p�rt Bibli�j�nak tekinthet� �letm�v�t, a Mein Kampf (Harcom) c�m� �r�s�t. Szabadul�s�nak idej�ben a vezet� hatalom m�g mindig a K�zt�rsas�g volt, �m az eln�ki poz�ci�t a nemzeti h�snek tekintett Hindenburg t�lt�tte be. Hitler k�ptelen volt az �jabb puccsk�s�rlet megtervez�s�re, ugyanis a p�rtja a sz�tes�s sz�l�n �llt. Hogy visszaszerezze p�rtvezet� szerep�t, megkezdte a p�rton bel�li tisztogat�st, �s a hozz� h�s�ges embereket nevezte ki vezet� poz�ci�kra.  1925-ben l�trehozta a szem�lyes test�rs�g�t, avagy az SS-t. Hitler sz�m�ra a politikai �tt�r�s lehet�s�g�t a vil�gv�ls�g jelentette, ami 1930-ban �rte el N�metorsz�got. Ebben az �vben a p�rt n�pszer�s�ge folyamatosan n�vekedett, �s a v�laszt�sok ut�n a m�sodik legnagyobb p�rt lett a Reichstagban.

A n�pszer�s�g okai

A p�rtvezet� els�sorban a n�met parasztokra, a h�bor�s veter�nokra, a k�z�poszt�lybeliekre �s a kispolg�rokra t�maszkodott, ugyanis �k voltak azok, akiket a v�ls�g a legjobban �rintette. Hitler gazdas�gi �s t�rsadalmi felemelked�st, kapitalizmust, �s nemzeti b�szkes�get �g�rt a n�pnek, k�zben pedig a legf�bb bajforr�sokat is megjel�lte, n�v szerint a zsid�kat �s a kommunizmust. Kiv�l� sz�noki k�pess�geinek k�sz�nhet�en �ri�si t�megeket tudott megmozgatni.

1933. janu�r 30-�n Hindenburg kancell�r� nevezte ki Hitlert, �s megb�zta a korm�nyalak�t�ssal, �m Hitlernek ez nem volt el�g. A Reichstag kigyullad�sa ut�n a kommunist�kat hib�ztatta a t�rt�ntek�rt, �s orsz�gos felh�borod�st v�ltott ki ellen�k. M�rcius 5-�n a n�ci p�rt megszerezte a parlamenti t�bbs�get, Hitler megszavaztatta a Felhatalmaz�si T�rv�nyt, ezzel dikt�tori szereppel felruh�zva a p�rtvezet�t, � lett a F�hrer.

A Birodalom �l�n

Hitler megszerezte N�metorsz�g vezet�s�t, m�gis tartott att�l, hogy saj�t p�rj�n bel�l ellene fordulnak, ez�rt a hossz� k�sek �jszak�j�n lem�sz�roltatta �s beb�rt�n�ztette a potenci�lis ellenfeleit. 1935-ben kiadatta a N�nbergi t�rv�nyeket, amik megfosztott�k a zsid�kat az �llampolg�rs�gi jogaikt�l, illetve a horogkeresztes z�szl� lett az orsz�g hivatalos z�szlaja. Az 1936-ban megrendezett olimpia �ri�si tekint�lyt szerzett az orsz�gnak.

Ebben az id�ben Hitler val�ra v�ltotta az �g�reteit, fejlesztette a k�zleked�st az aut�p�ly�k �p�t�s�vel, ezzel munk�t biztos�tott a munkan�lk�liek sz�m�ra, �s l�tv�nyos k�lpolitikai sikereket �rt el: 1938-ban az Anschluss, majd k�s�bb a Szud�ta-vid�ket is a Birodalomhoz csatolta an�lk�l, hogy egyetlen egy fegyver els�lt volna. Ezzel kiv�vta mag�nak a nemzet elismer�s�t, ugyanis Hitlert a b�ke k�vetek�nt v�lasztott�k meg, �s �gy form�lta �t az orsz�g hat�rait, hogy semmilyen fegyveres konfliktus nem t�rt�nt.

A h�bor� alatt

Hitler a fejleszt�sek alatt folyamatosan k�sz�l�d�tt a k�zelg� h�bor�ra. 1939. szeptember 1-�n egy az �ltaluk megj�tszott ok miatt megt�madta Lengyelorsz�got, �m ez a vill�mh�bor� nem maradt visszhang n�lk�l, �s kirobbant a m�sodik vil�gh�bor�. Hitlernek kedvezett a szerencse, ugyanis a h�bor� elej�n sikert sikerre halmozott: 1940-ben a Wehrmacht bevonult P�rizsba, majd a franci�k bejelentett�k a kapitul�ci�t. �m ezek ellen�re az 1941-ben elszenvedett Szt�lingr�di csata veres�ge megpecs�telte a h�bor� kimenetel�t �s ezzel egy�tt a Birodalom sors�t.

A veres�g k�zeledt�t �s a N�met �sszeoml�st elismer� katonatisztek egy Hitler-elleni mer�nyletet terveztek ki, miszerint egy t�sk�ba rejtett bomb�val akart�k meg�lni a F�hrert. Ez a k�s�rlet kudarcba fulladt, �s a vezet� csak enyhe s�r�l�seket szerzett. A mer�nylet ut�n Hitler bizalmatlan �s mag�ba fordul� lett. Ism�t egy tisztogat�s kezd�d�tt, t�bbek k�z�tt Erwin Rommel is ennek az esem�nynek az �ldozata lett. Hitler 1944 nyar�t�l kezdve teljesen megv�ltozott, nem volt tiszt�ban a had�szati helyzetekkel, �rtelmetlen d�nt�seket hozott �s elvesztette a realit�s�rz�s�t is. Val�sz�n�leg a mer�nylet vezette a pszichol�giai �sszeoml�s fel�, �m ezt csak s�lyosb�totta a sz�vets�gesek normandiai partrasz�ll�sa �s a keleti fronton elszenvedett 1944-es veres�g.

A F�hrer a h�bor� utols� h�napjaiban a Berlinben tal�lhat� bunker�be menek�lt �s elrendelte Berlin fel�get�s�t – amit a n�met tisztek nem hajtottak v�gre. Berlin ostroma 1945. �prilis 16 �s m�jus 2 k�z�tt zajlott. Hitler �s a legk�zvetlenebb vez�rkara, a titk�rn�k �s Eva Braun k�nytelen volt ekkor a f�ldalatti bombabiztos bunkerbe visszah�z�dni. A F�hrer 65. sz�let�snapj�n (1945. �prilis 20-�n) viszont minden fontosabb vezet� megjelent: Bormann, Speer, Himmler, Goebbels, �m mindannyian realiz�lt�k, hogy vezet� egy testileg �s lelkileg egyar�nt meggy�t�rt �regemberr� v�lt.

Az �ngyilkoss�g

Hitlert h�rom h�r r�zta meg teljesen: el�sz�r Felix Steiner parancstagad�sa, miszerint nem vonult Berlin v�delm�re a hadsereggel, azt�n a 12. n�met hadsereg veres�ge az oroszokkal szemben, majd v�g�l a tal�n legnagyobb csap�st kiv�lt� h�r, miszerint egyik legh�s�gesebb embere �s k�vet�je, Heinrich Himmler felaj�nlotta a kapitul�ci�t a sz�vets�geseknek.

(Eva Barun �s Adolf Hitler)

1945. �prilis 29-�n egy polg�ri szertart�s alatt feles�g�l vette szerelm�t, Eva Braunt, akivel mind�ssze k�zel 40 �r�ig �ltek egy�tt. Egy nappal k�s�bb Hitler utolj�ra �sszeh�vta a megbesz�l�st a legf�bb t�bornokaival, ahol k�z�ltek vele, hogy legfeljebb 4 napig k�pesek tartani Berlint, �m a val�s�gban ez 2 napig tartott. Ez a h�r volt az, aminek hat�s�ra a F�hrer eld�nt�tte, hogy m�g aznap �ngyilkos lesz.

�prilis 30-�n d�lut�n f�l n�gy el�tt 10 perccel Adolf Hitler �s �jdons�lt feles�ge, Eva Braun �ngyilkos lett a bunkerben. Hitler azzal a pisztollyal vetett v�get az �let�nek, amit m�r hetek �ta mag�n�l tartott, �m a biztoss�g kedv��rt egy ci�nkapszul�ra is r�harapott. Feles�ge szint�n egy ci�nkapszul�val vetett v�get az �let�nek. A holttesteket Hitler k�r�s�re Otto G�nsche elvitte a kancell�ria udvar�ra �s el�gette azokat, ugyanis Hitler nem akarta, hogy egy orosz ki�ll�t�son mutogass�k a holttest�t.

Alig 72 �r�val k�s�bb Berlin elesett. 1945. m�jus 8-�n al��rt�k a kapitul�ci�t, �s ezzel v�get �rt a m�sodik vil�gh�bor�.