Ernst R�hm 1887. november 28-�n sz�letett M�nchenben egy bajor kispolg�ri csal�d harmadik gyermekek�nt. Miut�n 1906-ban megszerezte az �retts�gij�t bel�pett a n�met hadseregbe. Katonai p�lyafut�s�t a 10. bajor gyalogs�gi ezredben kezdte meg, majd 1908-ban hadnaggy� l�ptett�k el�. Az els� vil�gh�bor� alatt Flandri�ban �s Franciaorsz�gban harcolt, �m 1914-ben egy repeszgr�n�t s�lyosan megsebes�tette. Arca eltorzult, �s a m�t�ti beavatkoz�s ut�n sem siker�lt helyrehozni. Ezt k�vet�en visszat�rt a frontra, ahol ezut�n m�g k�tszer megsebes�lt – m�sodik alkalommal a verduni csat�ban. 1916-ban megkapta a Vaskeresztet, majd egy �v m�lva sz�zadoss� l�ptett�k el�.

Az els� vil�gh�bor� ut�n ’18-ban elkapta a spanyoln�th�t, ami hossz� id�re �gynak d�nt�tte. Fel�p�l�se ut�n a Szabadcsapotok egyik alakulat�nak lett tagja. Miut�n a hadsereg felfegyverezte �ket, h�bor�t v�vtak a kommunist�kkal szemben Bajororsz�gban, tov�bb� az � nev�kh�z f�z�dik a Bajor K�zt�rsas�g megd�nt�se is. R�hm gyorsan l�pdelt felfel� a ranglist�n, 1920-ban vezet� tiszts�get t�lt�tt be a M�nchen Hazafias Sz�vets�gei szervezetben.

A nemzetiszocialista n�met munk�sp�rt

R�hm 1919-ben tal�lkozott el�sz�r Adolf Hitlerrel, akivel k�zeli bar�ts�got alak�tottak ki. Hitlerrel egy �vben csatlakozott a p�rthoz, tov�bb� a p�rt �tszervez�s�ben is seg�dkezett 1920-ban. Szerepe kiemelked� volt a p�rt sz�m�ra, ugyanis hozz�f�r�se volt a hadsereg p�nz�hez, amivel t�mogatta a mozgalmat. Emellett j� kapcsolatot �polt a fegyveres er�kkel, �s k�pes volt nagy mennyis�g� k�zifegyver el�teremt�s�re: 1920-ra akkora mennyis�gben halmozta fel a fegyvereket, hogy megkapta a „g�ppuskakir�ly” becenevet.

A Sturmabteilung, az az SA az 1920-as �vek elej�n alakult meg R�hm kezdem�nyez�s�vel, mint a nemzetiszocialista p�rt teremv�d� egys�ge, ami nem riadt vissza a kommunist�kt�l val� �sszecsap�sokt�l sem. A bajor hadsereg t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en az SA sem ut�np�tl�sba, sem felszerel�sb�l nem szenvedett hi�nyt.

(Hitler �s R�hm 1933-ban)

R�hm r�szt vett az 1923. november 8-�n megrendezett m�ncheni s�rpuccson, ahol egy f�lkatonai egys�get vezetett. �tmenetileg siker�lt megsz�llnia a had�gyminiszt�rium �p�let�t, �m a helyi rend�rs�g visszaverte �ket. Hitlerrel �s Erich Ludendorffal egy�tt 1924-ben perbe fogt�k, �s egy �v h�rom h�nap felf�ggesztett szabads�gveszt�sre �t�lt�k. Mivel b�ntet�se nem let�ltend� volt, az NSDAP vezet�se az � kez�be ker�lt. Emellett m�g 1924-ben a N�met N�pi Szabads�gp�rt k�pvisel�j�nek v�lasztott�k a Reichstagban.

A s�rpuccs lever�se ut�n betiltott�k a nemzetiszocialista p�rtot �s az SA-t is, �gy R�hm hozz�l�tott egy, az SA-t fed� szervezet megszervez�s�hez, a Frontbann-hoz. Hitler eleinte t�mogatta a kezdem�nyez�st, �m tudta, hogy a r�gi agressz�v strat�gi�hoz val� visszat�r�s �rtelmetlen, ez�rt 1924-ben az SA kil�pett a Frontbann fennhat�s�ga al�l. Ezek ut�n Hitler az SA-t megpr�b�lta propagandaszervezett� alak�tani, �m ezzel az elk�pzel�ssel R�hm nem szimpatiz�lt, ez�rt 1925-ben �sszevesztek, majd R�hm lemondott a p�rtban kapott szerepeit�l, majd k�s�bb a p�rtb�l is kil�pett.

1928-ban Bol�vi�ba k�lt�z�tt, ugyanis aj�nlatott kapott a hadseregt�l, amiben megk�rt�k, hogy legyen a katonai tan�csad�juk. 1929-ben megjelent az �n�letrajza, ami az „Egy �rul� t�rt�nete” c�met kapta. Az 1930-as forradalom ut�n azonban k�nytelen volt N�metorsz�gba menek�lni. Egy �vvel k�s�bb megkapta Hitler �zenet�t, amiben arra k�rte, hogy vegye �t ism�t az SA vezet�s�t.

Az SA vezet�jek�nt

Miut�n visszakapta a szervezet vezet�s�t, szervez� munk�latokba kezdtek, amik rendk�v�l eredm�nyesek voltak: ugyanis az 1931-ben 80.000 f�t sz�ml�l� SA m�g abban az �vben el�rte a 260.000-res l�tsz�mot, 33-ban ez a sz�m k�tmilli�ra n�tt, v�g�l 1934-ben 4,6 milli�ra n�tte ki mag�t a szervezet. Ezekben az �vekben R�hm ism�t bar�ts�gba ker�lt Hitlerrel. Hitler m�g azt is megengedte neki, hogy tegezze, �m ezt csak nagyon kev�s embernek szabadott.

Az 1933-as hatalom�tv�tel ut�n R�hm t�rca n�lk�li miniszter �s bajor �llamminiszter lett, ezzel eljutva hatalmi cs�cs�ra. Az SA szerepe �ri�sira n�tt, �s szabads�got kapott a politikai ellenfeleivel szemben, r�gt�nz�tt t�borokat �s b�rt�n�ket hoztak l�tre, ahol els�sorban szocialist�kat, kommunist�kat �s zsid�kat tartottak fogva. A szervezetbeli tagok viselked�se  1933 nyar�ra felh�borod�st v�ltott ki az NSDAP tagjainak szem�ben. R�hm leg�jabb c�lja az lett, hogy az SA bekebelezze a mind�ssze 100.000 f�s n�met hadsereget, a Wehrmactot, �s az SA vegye �t annak szerep�t. Hitler teljes m�rt�kben ellenezte ezt a t�rekv�st, �s 1934-ben arra k�nyszer�tette R�hm-�t, hogy al��rjon egy szerz�d�st, miszerint az SA nem lesz katonai er�. R�hm azonban nem tartotta be az egyezs�get, �s p�r h�nappal a szerz�d�s ut�n kijelentette, hogy „Az SA a nemzetiszocialista forradalom!”.

Ezalatt egyre n�tt az ellent�t Hitler �s R�hm k�z�tt: Hitler a vagyonos r�teg seg�ts�g�vel akarta �jra felfegyverezni N�metorsz�got, R�hm pedig a gy�rak �llamos�t�sa mellett �llt, �s teljes m�rt�kben elvetette a kapitalista rendszert.

(Ernst R�hm k�z�pen, n�h�ny SA taggal)

A hossz� k�sek �jszak�ja

Hitler egyre jobban f�lt R�hmt�l, �s a hozz� h�s�ges, �ri�si embert�megt�l, akik k�nnyed�n megfoszthatt�k volna Hitlert vezet�i szerep�t�l. A bels� k�r�kben elterjedt egy h�r, miszerint a franci�k 12 milli� frankot hajland�k fizetni R�hm-nek az�rt, hogy elt�vol�tsa Hitlert, �m ez hazugs�g volt. Hitler egy alkalommal t�bb �r�n �t tan�cskozott R�hmmel, akivel k�z�lte, hogy tud a „nacion�lbolsevita” hatalom �tv�teli terveir�l, a f�rfi azonban tagadta ezeket a v�dakat, de ezek csak m�g jobban biztos�tott�k Hitlert arr�l, hogy komoly fenyeget�st jelent sz�m�ra az SA. T�bb bejelent�s is �rkezett R�hmre, illetve az SA munk�ss�g�ra, ez�rt Hitler �gy d�nt�tt, hogy 1934 j�nius 30-�n szerm�lyesen �rizetbe vette az SA vezet�j�t �s vez�rkar�t a M�nchen melletti Bad Wiessee �d�l�v�ros�ban. El�tte nap, 39-�n Himmler hamis inform�ci�kkal l�tta el Hitlert, miszerint a csapatok k�szek a hatalom�tv�tel megk�s�rl�s�re, ez�rt Hitler gyorsan �s k�m�letlen�l csapott le. A hajnali �r�kban Hitler �s az SS pisztollyal a kez�kben, berontottak R�hm sz�ll�s�ra �s letart�ztatt�k �t, aki ezut�n hal�l�ig b�rt�nbe ker�lt. Hitler szeretett volna megkegyelmezni a k�z�s m�ltra val� tekintettel, �m Himmler ism�t meggy�zte Hitlert, hogy vessen v�get a f�rfi �let�nek. Az fogvatartottak k�z�l egyed�l R�hm kapott lehet�s�get az �ngyilkoss�gra, ugyanis k�t SS tiszt egy megt�lt�tt fegyvert hagyott n�la, �m miut�n a vezet� nem v�gzett mag�val, a tisztek p�r perccel k�s�bb saj�t maguk vetettek v�get R�hm �let�nek 1934. j�lius 1-j�n.

Mag�n�lete

R�hm homoszexu�lis be�ll�totts�ga ny�lt titok volt a korban. Egy alkalommal 1925-ben megv�dolt egy 17 �ves meleg fi�t a b�r�ndj�nek ellop�s�val, k�s�bb kider�lt, hogy szexu�lis egy�ttl�tre akarta r�venni a fiatal fi�t. 1932. m�rcius 7-�n nyilv�noss�gra ker�lt h�rom �ll�t�lagos levele a 28-29-es �vekb�l, amikben azt �rta le, hogy mennyire hi�nyzik neki a f�rfiak t�rsas�ga. Ezut�n a lapok �tvett�k a h�rt, �s teljes m�rt�kben el�t�lt�k R�hm�t.

Emellett t�bben panaszkodtak Hitlernek arr�l, hogy t�bb homoszexu�lis tal�lhat� az SA egys�gein bel�l, �gy p�ld�ul a helyettese is meleg volt. Hitler el�sz�r megv�dte a vezet�t, k�s�bb pedig ez is egy ok lett a kiv�gz�se mellett. Hitler p�ld�ul egyik besz�d�ben azt taglalta, hogy R�hm �s az SA nem tagja a p�rtnak, �s romba tiporja az erk�lcsi norm�kat.