Fiatalkora

Paul Joseph Goebbels 1897. október 29.-én született Rheydt-ben, Poroszországban, viszont édesanyja holland származású volt. Gyerekkorában sokat csúfolták donga lába miatt, később ez akadályozta meg abban, hogy katonáskodjon. Katolikus egyházi iskolába járt, gimnáziumot szülővárosában végezte. Szegény családban született, így apja – aki bolti alkalmazott volt – látta a fiában rejlő tehetséget és mindent megtett fia tanításának érdekében.

1917-ben katolikus ösztöndíjjal egyetemre került, később Freiburgban folytatta tanulmányait. Összesen nyolc egyetemen tanult: Heidelberg, Bonn, Freiburg, Würzburg, Köln, Frankfurt, München és Berlin. Egyetemi évei alatt az írás foglalkoztatta, író akart lenni, igaz legtöbb próbálkozását elutasították, viszont megjelent két regénye: „Michael, egy német sors naplóoldalakon” (1928) és a z„Iskarióti Júdás” (1928), továbbá politikai iratai is megjelentek, mint például a „Kommunizmus maszk nélkül” (1935) illetve „A tántoríthatatlan” (1943). Ez kevés volt a hírnév megszerzésére, sikertelenségéért a zsidó összeesküvést okolta, az 1920-as évek végén vált antiszemitává. 1922-ben német irodalom és dráma szakon végzett, majd Heidelbergben doktorrá avatták.

Miután befejezte az egyetemet sem sikerült állást találnia, 26-27 éves korában is munkanélküliként töltötte mindennapjait. Visszahúzódó és zárkózott lett, viszont belül égett a tenni akarás vágyától, mégsem tudott kitörni a családi szegénységből. Ebben az időben talált rá Hitlerre.

A Nemzetiszocialista Német Munkáspártbeli szerepe

1922 júniusában találkozott először Adolf Hitlerrel, majd levelet írt hozzá. 

„Feljövő fényes csillagként jelentél meg Uram mámoros szemünk előtt, csodákat műveltél, hogy eloszlasd a bennünket körülvevő sötétséget és szkepticizmust; hitet adtál nekünk.”

A párt által képviselt eszmék közül a szocialista irányzat keltette fel az érdeklődését. Szerinte a szegénységre kell támaszkodni, és bármi áron a tőkések ellen kell harcolni, még ha ehhez a bolsevikok segítségére is van szükség. Ekkoriban a Gregor Strasser által vezetett berlini pártszékben tevékenykedett, mint Strasser tanácsadója.

Hitler megharagudott Goebbels kijelentéseire, mire válaszul Goebbels a Hannoverben tartott beszédében azt kérte, hogy azonnali hatállyal távolítsák el Hitlert a pártból. Hitler felismerte, hogy Goebbels sikeres beszédeket tart, meglátta benne a propagandistát, ezért meghívta berchtesgadeni birtokára, ahol sikerült a saját oldalára állítania. 1926-ban a párt berlini szervezetének a vezetője lett, feladata az akkor még fegyelmezetlen SA megreformálása lett. Intézkedéseinek köszönhetően az SA létszáma megnőtt, fegyelmezett alakulattá vált.

A propagandaminiszter

(Goebbels beszéd közben)

Az 1933-as sikeres választás következtében Hitler kinevezte a Harmadik Birodalom propagandaminiszterévé, később a német kultúra és művészet miniszterévé. Kinevezése után ellenőrzés alá vonta a médiát: fennhatósága alá kerültek a médiumok, a színházak, a filmgyártás, a sajtó és a rádió is. Himmlerrel és Rosenberggel közösen kialakított egy nemzetiszocialista ünnepkört. Irányítása alatt zajlott le a zsidó tulajdonosú boltok bojkottja, továbbá a nem elfogadott nézetű irodalmi művel nyilvános elégetését is elrendelte. Vidéken 42 birodalmi propagandahivatal működött, ahol a dolgozók nagy része egyetemen végzett volt. Nagyobb szerepet kapott a köznép szórakoztatása, mint a szabad művészetek gyakorlása, ennek tökéletes példája az 1936-ban megrendezett berlini olimpia. Ő indította el a „totális háborút”, ami a munkaidő megnövelését és az oktatás időtartamának csökkentését jelentette. Emellett nagy szerepe volt az Ernst Röhm elleni merényletben, és a hosszú kések éjszakájának lebonyolításában. Az ő nevéhez fűződik az 1938-as Kristályéjszaka is, ahol tervei alapján fosztottak ki zsidó tulajdonú üzleteket, illetve megölték a tulajdonosaikat.

1939-ben vált teljessé a zsidóellenessége, októberben felvetette a zsidók teljes kiirtásának gondolatát. A deportálások és a koncentrációs táborok működése alatt legfőbb feladata az lett, hogy a náci párt ideológiáinak megfelelően tálalja a népnek a háborús eseményeket, ezzel irányítva a németek véleményét és a háború iránti viszonyukat. Ebben az időben jelentek meg olyan rövidfilmek, amik a munkatáborokban élő deportáltak „jó” életét mutatták be, vagy éppen a német katonák életét a fronton. Ezeket a kisfilmeket leggyakrabban a mozifilmek előtt vetítették.

A háború végén

Ahogy a háború a vége felé közeledett, Goebbels beszédei és cikkei egyre apokaliptikusabb formát öltöttek, nem tudta tovább rejtegetni a tényt, hogy a háborúban a vereség elszenvedése elkerülhetetlen. Titkon és reménytelien tárgyalt Hitlerrel a nyugati hatalmakkal való kiegyezésről, ám a Führer ezt elutasította, Goebbels pedig engedelmeskedett, ugyanis haláláig Hitler leghűségesebb követője volt. Ha más náci vezetők vetették fel ezt az ötletet Goebbels ellenezte, és azzal érvelt, hogy a hősi vereség Berlinben nemesebb, mint a menekülés.

A háború utolsó hónapjaiban Hitlerrel, családjával és más, magas rangú náci vezetővel a berlini kancellária alatt található bunkerbe menekült. 1945. április 20-án megünnepelték szűk körön belül Hitler 65. születésnapját, ám a Führer 10 nappal később, április 30-án öngyilkos lett, így Goebbels lett a Harmadik Birodalom 2. kancellárja. Feleségével arra a megegyezésre jutottak, hogy Goebbelst felelősségre vonnák a háborúban elkövetett tetteiért, továbbá a gyerekeiknek nem tartották megfelelőnek a nemzetiszocializmus nélküli világot, ezért 1945. május 1-én Magda Goebbels ciánkapszulával vetett véget 6 gyermeke életének, és férjével még aznap fegyveres öngyilkosságot követtek el.

Magánélete

(Joseph és Magda esküvője - háttérben Hitler, mint tanú)

Goebbels 1931. december 19-én házasodott össze Magda-val, az esküvőn Hitler volt az egyik tanú. A propagandaminiszter szerette a nőket, így 1936-ban nagy botrányt váltott ki a közvéleményben a tény, hogy egy cseh színésznővel, Lída Baarová-val folytatott viszonyt. Magda Hitlerhez fordult, aki intette Goebbelst, hogy vessen véget a Lídá-val ápolt viszonynak, és térjen vissza feleségéhez, ugyanis fontos volt számára, hogy a pár együtt maradjon.

Goebbelsnek és Magdanak hat gyermeke született, akiknek – a Hitlerhez való tisztelet kimutatása képében – H kezdőbetűs keresztnevet adtak: Helga, Hilde, Helmut, Holde, Hedda és Heide. Magda egy korábbi házasságából született fia, Harald élte túl egyedül a világháborút, aki a Luftwaffe-nak szolgált.

(Adolf Hitler, Joseph és Magda Goebbels a gyerekekkel)

A propagandaminiszter Hitlerrel nem csak hivatali, de szoros baráti kapcsolatot is ápolt. A Führer nagyon szerette Magdát és a gyerekeket, gyakran vendégeskedett Goebbels berlini birtokán. Tekintve, hogy Hitler csak halála előtt vette feleségül szerelmét, így Magda lett a birodalom first lady-je, továbbá ő lett a nem hivatalos vezetője a német nők képviselésében illetve a gyermekellátási kérdésben is felszólalhatott.

Napló

A miniszter több mint 20 éven át írta naplóját, amiben a személyes élményeken és tapasztalatokon kívül a náci párt működését is ismertette. Szinte minden nap írt, általában kézzel, viszont a bunkerban töltött idő alatt titkárnőjének diktálta a mondanivalóját. Naplója fennmaradt az utókor számára is, ám a kiadott változat csak a fontosabb, inkább a háborúval kapcsolatos naplóbejegyzéseket tartalmazza.