Az �rj�k civiliz�ci�s szempont� kutat�sa

Ahogy a f�ldrajzi felfedez�sek egyre n�pszer�bb� v�ltak, a modernebb gondolkod�s� embereket elkezdte foglalkoztatni a k�rd�s, hogy vajon �d�m �s �va el�tt is volt-e emberi �let a F�ld�n. �gy gondolt�k, hogy az emberi faj eredete messzebbre ny�lik vissza, �s a h�ber anyanyelvet is k�ts�gbe vont�k.

A 18. sz�zad v�g�n Sir William Jones Indi�ban szolg�lta a brit koron�t. Szabadidej�ben bej�rta szinte eg�sz �zsi�t, ahol a hindukat tanulm�nyozta. Kutat�sai sor�n megbizonyosodott arr�l, hogy a bibliai teremt�st�rt�neten k�v�l m�s, t�rt�nelmileg megmagyar�zhat� emberi megjelen�s is l�tezik. Utaz�sai sor�n megtanulta a szanszkrit nyelvet, ami nagyon hasonl�tott az akkori g�r�g illetve latin nyelvre. Jones �ll�t�sa szerint a 3 n�p egy k�z�s �sre vezethet� vissza, de ez a faj m�ra kihalt.

A 19. sz�zad elej�n egy n�met kutat�, Wilhelm Schlegel megpr�b�lta meg al�t�masztani vagy megc�folni brit el�dj�nek �ll�t�sait. V�lem�nye szerint az �si n�p, aki a szanszkrit nyelvet besz�lte megh�d�totta az eg�sz vil�got, ezzel l�trehozva a fennmaradt t�rt�nelmi civiliz�ci�kat. Schlegel ezt a fajt nevezte el �rj�nak, ami fels�bbrend�t, nemest jelent.

P�ngerm�n mozgalom

A p�ngerm�n mozgalom az �kori germ�ns�g �rja sz�rmaz�s�nak elm�let�t haszn�lta fel az egys�ges N�metorsz�g megteremt�s�hez. 1871-ben megalakult az egys�ges N�metorsz�g, melyben elfogadott volt a n�met n�pi hagyom�nyok tisztelete, �s a r�gi germ�n mitol�gia alapvet� ismerete.

Ernst Haeckel n�met biol�gus volt, aki a darwinizmus n�zeteit haszn�lta fel a fajelm�let megalkot�s�hoz. Tanulm�nyaiban azt �ll�totta �s bizony�totta, hogy a term�szetben az �llati fajok sem egyenrang�ak, vannak gyeng�bb �s er�sebb fajok, tov�bb� a fennmarad�shoz, az �letben marad�shoz a gyeng�bb faj kiirt�sa sz�ks�ges.

K�s�bb t�bb m�v�sz, k�zt�k Richard Wagner is antiszemita (azaz faj megk�l�nb�ztet�) mezeteket vallott, t�bb oper�ja is ezt mutatja be. A kutat�sok egy id�re abbamaradtak, viszont nem feledt�k el �ket.

A Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, �s a Mein Kampf

Adolf Hitler, a n�ci p�rt vezet�je el�sz�r a b�rt�nben t�lt�tt �ve alatt meg�rt Mein Kampf-ban nyilatkozott komolyabban a fajelm�let�r�l. �gy gondolta, hogy v�lem�ny�vel megv�ltja a vil�got, a le�rtak k�s�bb a p�rt �s a birodalom ideol�gi�j�v� v�ltak. Hitler szerint egy ember fizikai teljes�t�k�pess�g�t, szellemi tud�s�t, kitart�s�t �s mag�t az �rt�k�t a faji hovatartoz�sa hat�rozza meg, ez pedig soha nem t�nik el az emberekb�l.

Az elm�let alapj�nak a n�met darwinista tan�t�sokat tal�lt�k, miszerint az ember fajokba sorolhat�. Ezek a fajok tipikus jellegzetess�gekkel b�rnak, tov�bb� a l�tfenntart�s a szaporod�st�l, az �lett�r nagys�g�t�l, a faji tisztas�gt�l f�gg. Mivel minden faj �letben akar maradni az �ssze�tk�z�s elker�lhetetlen, ebb�l pedig az er�sebb faj marad fenn.

A zsid�s�g helyzete

A n�cik a zsid�kat tekintett�k a n�metek �ltal k�pviselt �rja faj legnagyobb ellens�g�nek, a zsid� vall�st is semmibe vett�k. Ellens�geiknek tartott�k tov�bb� a cig�nys�got, a lengyeleket �s a homoszexu�lisokat is. Azzal, hogy elk�l�n�tett�k ezeket a n�pcsoportokat arra t�rekedtek, hogy a n�met t�rsadalom folytonos �ntiszt�t�s�val megszabaduljanak a beilleszked�sre k�ptelen �s faji fenyeget�st jelent� emberekt�l.  �gy gondolt�k, hogy a fels�bbrend� fajoknak nem puszt�n joguk, de k�teless�g�k is az als�bbrend� fajok leig�z�sa �s megsemmis�t�se. A propaganda ezt �gy mutatta be, hogy a n�cik keresztes hadj�ratok sor�n megtiszt�tj�k �s megmentik a saj�t n�p�ket a fenyeget�st jelent� barb�r zsid� fajt�l.

(S�rga csillagot visel� zsid� l�nyok �s n�k)

Hitler �s a t�bbi vezet� szerint az ember �rt�k�t nem az egy�n, hanem a faj hat�rozza meg. Hitler sz�m�ra a n�met faj megment�se az�rt volt fontos, mert ha az m�s, als�rend� fajjal keveredik, elkorcsosodtak volna, �s minden emberi j�t elvesztettek volna magukb�l. A ter�letszerz�s az�rt volt fontos, hogy a folyamatosan n�vekv� n�metek megkapj�k azt a f�ldter�letet, ami illeti �ket.

Hitler �s a n�ci p�rt egy�rtelm�en �s hat�rozottan megnevezte faji ellens�geit. N�metorsz�gon bel�l �s k�v�l is a zsid�kat tartott�k az els� sz�m� ellens�gnek, tov�bb� �ket hib�ztatt�k az els� vil�gh�bor�ban elszenvedett veres�g�rt. Ebb�l kifoly�lag 1939-t�l elk�l�n�tett�k a zsid�s�got, majd az 1941-es �vt�l irtani kezdt�k �ket a kiz�r�lag erre felh�zott koncentr�ci�s �s hal�lt�borokban.