El�zm�nyek

A Reichstag felgy�jt�sa ut�n a nemzetiszocialist�k mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy felsz�moljanak politikai ellenfeleikkel. Letart�ztatt�k �ket, �s �gynevezett „vad t�borokba” sz�ll�tott�k �ket, ahol vagy SA, vagy SS katon�k, vagy pedig a bel�gyminiszt�rium felelt a rend�rt. A Dancau-i t�boron k�v�l minden m�s vad t�bort bez�rtak a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se el�tt.

T�rt�nete

1933 m�rcius�ban Himmler elrendelte egy koncentr�ci�s t�bor fel�p�t�s�t Dachaun�l. A t�bort 5000 f� befogad�s�ra tervezt�k. Ez �v m�jus�ban megjelent az els� t�borrend, ami t�bbek k�z�tt azt tartalmazta, hogy a t�borvezet� szava szent �s s�rthetetlen, ugyanakkor hal�los �t�letet is szabhat ki. J�niust�l az SS �tvette a t�bor rendfenntart�si poz�ci�it, �s a t�borparancsnok Theodor Eicke lett. Eicke arra t�rekedett szolg�lati ideje alatt, hogy a t�bort min�l jobban elz�rja a k�lvil�gt�l, ami term�szetesen siker�lt is neki.

A kezdeti h�napokban ink�bb politikai ellenfelek ker�ltek a t�borba, kommunist�k, liber�lisok, szoci�ldemokrat�k, valamint szakszervezeti tagok. A k�zel 100 t�bor m�k�d�se megriasztotta a lakoss�got, �s f�lelmet keltett benn�k, ez�rt a propaganda megpr�b�lta �rnyalni az ottani kegyetlens�geket, �s egy olyan cikket publik�ltak, amit j�l �lt�z�tt foglyok k�pei d�sz�tettek.

1933 okt�ber�ben jelent meg a m�sodik t�borrend, ami sokkal szigor�bb volt el�dj�n�l. Bevezett�k az �rs�gi k�teless�get, ami azt jelentette, hogy le kellett l�ni azt a rabot, aki sz�kni pr�b�lt, k�telez� volt a fegyver haszn�lata a konfliktusok elsim�t�s�ra, tov�bb� a hal�lb�ntet�seket minden el�zetes t�rgyal�s n�lk�l hajtott�k v�gre.

(1933 - els� deport�l�s)

1935-t�l kezdve nem csak politikai foglyok, de k�z�ns�ges b�n�z�k is ker�ltek a t�borba. Ebben az id�ben kezd�d�tt meg az antiszemitizmus er�s�d�se, �s a zsid�k, rom�k, homoszexu�lisak letart�ztat�sa.

1936-ban minden olyan embert bez�rtak, aki nem felelt meg a n�ci ideol�giai elk�pzel�seknek. Az �v v�g�n megjelent egy tud�s�t�s a t�bor nevel�i hat�s�r�l, bemutatta a munkater�pia hat�s�t (k�nyszermunka), tov�bb� a kijav�thatatlan genetikai hib�kra is felh�vta a figyelmet.

A terror �j f�zisa a vil�gh�bor� kit�r�se ut�n jelent meg. A h�bor� els� �veiben a megh�d�tott ter�letekr�l is k�nyszermunka t�borokba sz�ll�tott�k az embereket, ugyanis sz�ks�g volt a hadiipar sz�m�ra a munkaer�re. 1941-ben elrendelt�k a nem munkak�pes, teh�t id�s, beteg, t�l fiatal foglyok azonnali megsemmis�t�s�t. Megkezd�dtek az emberk�s�rletek: mal�ria elleni v�d�szer, tov�bb� tanulm�nyozt�k az ember reakci�j�t a sz�ls�s�ges v�ltoz�sokra (pl: kih�l�s).

(1938 - sorakoz�)

1942-ben minden zsid� foglyot Auschwitz-ba deport�ltak, ugyanis elrendelt�k a n�met t�borok zsid�mentess�g�t. Ebben az �vben t�bb alkalommal is propaganda filmeket vet�tettek, amin persze a n�met hadsereg sikerei voltak l�that�k.

1944 �sz�n a t�bor t�lzs�fol�dott, az 50 f� sz�m�ra tervezett barakkokban k�zel 500 szem�ly nyomorgott. Ahogy a v�r�s hadsereg egyre jobban nyomult el�re megn�tt a szovjet tisztek kiv�gz�se is, tov�bb� a folyamatos j�rv�nyok miatt emelkedett a hal�loz�si r�ta. A kit�r� t�fuszj�rv�nyban �vente t�bb ezer ember vesztette �let�t.

1945-ben amerikai hadseregek felszabad�tott�k a t�bort, �m addigra szinte csak SS tisztek maradtak, maroknyi fogollyal. A sz�vets�gesek a volt koncentr�ci�s t�bor hely�n fel�ll�tottak egy gy�jt�t�bort, ahol a dachaui-per sor�n b�n�snek �t�lt n�cikat �rizt�k.

(A felszabad�t�s ut�n)

Fel�p�t�se, szerkezete

A f�t�bort a vas�t ment�n hozt�k l�tre, ami 6 szektorb�l �llt: fogolyter�let, SS ter�let, gy�gyn�v�ny �ltetv�ny, l�t�r, temet� �s s�rhelyek.

A fogolyter�let k�pezte a t�bor legnagyobb r�sz�t a 34 barakkb�l. A viszonylag j�l felszerelt barakkok adtak otthont a t�borban raboskod� foglyoknak. Az SS ter�leteken �ltek a t�bor rendj��rt felel� tisztek, tov�bb� a kremat�riumokat is ezen a ter�leten h�zt�k fel. Az els� dachaui kremat�riumot 1941-ben �p�tett�k meg, tov�bb� a k�s�bbiekben itt k�pezt�k ki a t�borokba sz�nt SS tiszteket is, ugyanis a dachaui t�bor volt az �sszes k�s�bb l�trej�tt t�bor mint�ja.

(Himmler l�togat�sa egy SS tiszti kik�pz�s sor�n)

Hal�loz�si sz�m

A dachaui koncentr�ci�s t�borban elhunytak sz�ma a mai napig bizonytalan, ugyanis nem lehet konkr�t sz�mot mondani, ugyanis az SS nem regisztr�lta az �sszes kiv�gz�st �s hal�loz�st. Egy kutat�s szerint a hal�lesetek sz�ma 42.000 k�r� tehet�.

H�res foglyok

�sszesen t�bb mint 200.000 embert deport�ltak a t�borba. Voltak k�zt�k sz�p sz�mmal politikai tisztvisel�t, polg�rmesterek, ismert zen�szek, �r�k, k�lt�k, valamint egyh�zi tisztvisel�k is.

Politikusok k�z�l t�bb ausztriai tiszts�gvisel� is a t�bor falai m�g� ker�lt, de ilyen volt p�ld�ul G�bori Gy�rgy is, aki magyar szoci�ldemokrata volt. Magyarorsz�gr�l deport�lt�k m�g Pfeiffer Izs�kot (rabbi, k�lt�) �s G�ti �d�nt is (szakszervezeti vezet�.) 

(Eml�kt�bla a halottak tisztelet�re)