Ifj�kora

Albert korai �veiben a matematika ir�nt �rdekl�d�tt, p�lyav�laszt�s�ban k�zrej�tszott az is, hogy apja �s nagyapja is sikeres �p�t�sz volt. Karlsruh�ban kezdte tanulm�nyait, majd M�nchenbe ker�lt, v�g�l 1925-ben Berlinbe, ahol Heinrich Tessenow asszisztense lett. Tessenow nem �rtett egyet a nemzetiszocialista n�zeteket vall� NSDAP p�rttal, viszont az � biztat�s�ra l�togatott el egy p�rtgy�l�sre Speer 1930ban. Speer nem igaz�n �rdekl�d�tt a politika fel�l, viszont a Hitlerrel �s Goebbelssel val� tal�lkoz�s megtette a hat�s�t, �s egy h�t m�lva csatlakozott a p�rthoz.

A Birodalom �p�t�sze

Speer els� munk�ja a p�rtfelvonul�sok helysz�neinek meg�p�t�s�re �s kivitelez�se volt. 1933-ban megkapta Goebbels-t�l a propaganda-miniszt�rium fel�j�t�s�t, �s ezzel megkezd�d�tt karrierj�nek felfel� �vel�se. Az el�gedett propaganda miniszter el�gedett volt Speer munk�j�val, �s szem�lyesen aj�nlotta Hitlernek, aki a birodalom akkori f��p�t�sze mell� jel�lte ki. Ekkor ker�lt k�zeli kapcsolatba Hitlerrel, aki fest�k�nt rajongott Speer technik�j��rt, tov�bb� precizit�s��rt.

1934-ben meghalt Speer vet�lyt�rsa, �gy � lett a birodalom egyed�li f��p�t�sze. Hitlerrel folyamatos kapcsolatban volt, minden r�szletet tudott a tervekr�l. Speer �tvette a p�rtrendezv�nyek �p�t�szeti feladatait �s kivitelez�seit, megkapta a birodalom �p�t�szei feladatait is.

1938-ban kapta meg legnagyobb feladat�t, az �j Birodalmi Kancell�ria meg�p�t�s�t. Munk�j�t egy �v alatt teljes�ttette, amivel ism�telten kiv�vta Hitler csod�lat�t.

Berlin �t�p�t�se

Hitler �s Speer egy�tt dolgozott az �j n�met f�v�ros, Germania tervein. Az eredeti tervek szerint �j sug�rutak, diadal�vek, �j csatornarendszer �s t�bb nemzetiszocializmust dics��t� eml�km� is helyet kapott volna. A kezdetben sikeresnek �s k�zkedveltnek titul�lt terv azonban nem val�sult meg, ugyanis a h�bor�s k�lts�gvet�s miatt nem maradt keret az �t�p�t�sre.

Fegyverkez�s�gyi miniszter

1942-ben meghalt dr. Fritz Todt, aki a hadsereg fegyverkez�si �s l�szerbeszerz�ssel kapcsolatos feladatait l�tta el. Mindenki legnagyobb meglepet�s�re, hely�re Albert Speer ker�lt.

Speer kihaszn�lva remek szervez�k�pess�g�t, 1944-re siker�lt a n�met hadiipar maxim�lis kapacit�sra �ll�tania, ehhez pedig a k�nyszermunkat�borokat h�vta seg�ts�g�l. Ebben az �vben �lland� bomb�z�soknak volt kit�ve a n�met ipar, ennek ellen�re m�gis siker�lt el��ll�tani t�bb mint 500 Tigris tankot, tov�bb� t�bb ezer �nj�r� l�veg gy�rt�sa is sikeres volt.

Fennhat�s�ga al� tartoztak a k�l�nleges fegyverekkel kapcsolatos kutat�sok is, ilyen volt az atombomba, �m a k�s�rletek nem voltak sikeresek.

A h�bor� v�ge fel� egyre nagyobb ellent�t alakult ki k�zte �s Hitler k�z�tt. 1944-ben inform�lta Goebbels-t, hogy ha N�metorsz�g folytatja a h�bor�t minden bizonnyal el fogja vesz�teni azt. Ennek hat�s�ra Speer kegyvesztett lett Hitler sz�m�ra, a h�bor� legv�g�n m�r csak a Berlin elpuszt�t�s�t k�v�n� terv ellen tiltakozott. Ennek ellen�re eg�szen a h�bor� v�g�ig h�s�ges maradt Hitlerhez, �s a legutols� napokban is jelen volt a F�hrerbunkerben.

A h�bor� ut�n

Speer 1945-ben amerikai fogs�gba ker�lt. A n�rnbergi per sor�n a v�dlottak padj�n foglalt helyet, amely alatt �nmag�t r�vidl�t�nak nevezte, �s a Hitlerrel val� kapcsolat�t az �rd�ggel k�t�tt sz�vets�gnek jellemezte. Tagadta, hogy felel�s lenne a hal�lt�borok kidolgoz�s��rt, �ll�t�sa szerint nem is tudott a l�tez�s�kr�l.

A b�r�s�g el�tt elismerte b�n�ss�g�t, �s 20 �v let�ltend� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. B�ntet�s�t a spandaui b�rt�nben t�lt�tte, ahov� t�bbek k�z�tt Rudolf Hess �s Erich Reader is ker�lt. B�rt�n�veit kert�szked�ssel �s s�t�kkal t�lt�tte.

Speer 1966. okt�ber 1-�n szabadult a spandaui b�rt�nb�l.

A b�rt�n�vek ut�n

A n�rnbergi per alatt egy�rtelm�en b�nta b�neit, szabadul�sa ut�n vagyona sz�mottev� r�sz�t zsid� alap�tv�nyoknak aj�nlotta. Hal�l�ig visszaeml�kez�seir�l �rt, ebb�l k�t k�nyve vil�gszerte ismert lett: Hiter bizalmasa voltam (Erinnerungen), valamint a Spandaui b�rt�nnapl�. K�nyveiben �rt az NSDAP m�k�d�s�r�l, valamint saj�t szerep�t is taglalta. Ezen k�nyvek azonban nem kifejezetten �letrajzi k�nyvek, ugyanis azt mutatj�k be, hogy hogyan szippantott be a n�ci ideol�gia egy tehets�ges, felt�rekv�, fiatal m�v�szt.

1981. szeptember 1-�n halt meg, agyv�rz�sben, pontosan 42 �vvel a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n.

Mag�n�lete

Feles�g�t�l 6 gyermeke sz�letett, n�gy fia �s k�t l�nya. K�z�l�k Hilda alap�tv�nyt m�k�dtet, Marget fot�gr�fus lett (aki apj�val annak szabadul�sa ut�n megszak�totta a kapcsolatot), Arnold orvos lett, Albert fia pedig �p�t�sz (�t k�rt�k fel a pekingi olimpiarendez�si terveinek elk�sz�t�s�re is). Speer szabadul�sa ut�n sz�tesett a csal�d, feles�ge elv�lt t�le.

Speer a t�borok tervez�je

Egyes felt�telez�sek szerint Albert Speer tervezte meg a koncentr�ci�s t�borok elhelyezked�s�t �s az � tervei alapj�n �p�tett�k fel �ket. Ezeket azonban a legt�bb kutat� c�folja, ugyanis egyetlen egy dokumentum utal arra, hogy Speernek b�rmif�le k�ze lenne a t�borokhoz: Hitler megk�rte, hogy tervezzen egy munkat�bort, ezzel a gazdas�got akarta fellend�teni.