Kristlyjszaka
2017.03.19. 21:43, Clodette
1938. november 9-10-n egy kzpontilag megtervezett s irnytott, zsidellenes megmozduls trtnt Nmetorszgban. A zavargsok sorn tbb zsidt megltek, zleteiket kifosztottk, felgyjtottk, ablakaikat betrtk. Nevt a betrt zletek ablakainak utcra szrd maradvnyairl kapta.
Esemnyek
A nemzetiszocialistk ezen az jszakn kzel 750 zsinaggt raboltak ki, valamint 7000 zsid zletet tettek egyenlv a flddel. Emellett tbb tulajdonost is meglincseltek, s a kutatk 30.000 fre helyezik a koncentrcis tborokba hurcolt zsidk szmt.
Hitler elvett egy 1933-as rendeletet, ami a zsidk elbocstsrl szlt. Tbb okbl is j lps volt ez rszrl, a rendelet mg a kztrsasg idejben kszlt, s mivel Hindenburg elnk halla eltt rvnyestettk, a nyugati hatalmaknak sem lehet beleszlsa a rendelet feltmasztsba.

(Mncheni zsinagga a Kristlyjszaka utn)
Id kzben Joseph Goebbels, a birodalom propaganda-minisztere beszdet tartott Mnchenben, ahol nyltan a zsidsg ellen lztotta a tmeget.
November 9-n SS egyenruhsok s a prt lelkes tagjai indultak meg az jszakba. Gring figyelmeztette Hitlert, hogy a bojkottnak tbb a kra, mint a haszna, ugyanis gazdasgi szempontbl vesztesges. Gring ugyanis tudta, hogy az zletek biztostva vannak, viszont egy nagyszer lpsnek ksznheten a krtrts megtrtnt, viszont a biztostk pnze az llamkincstrba kerlt.
Az rgy
Prizsban egy zsid fiatalember (Grynaszpan) rltt egy nmet kvetsgi tancsosra a nmet nagykvetsgen. Grynszpan a Gestapo fogsgba kerlt, majd sachenhauseni gyjttborba szlltottk. Egyes forrsok szerint a francia mernyl tllte a hbort, 1960-ban nyilvntottk halott.
Kvetkezmnyek
1938. november 12-n Hermann Gring alrta a jvedelemad bevezetst, ami tovbb sjtotta a zsid lakossgot Nmetorszgban.