A Hitlerjugend a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt ifj�s�gi szervezete volt 1922-45 k�z�tt. Az 1923-ban elk�vetett sikertelen m�ncheni s�rpuccs ut�n a szervezetet feloszlatt�k, �s csak 1926-ban ind�tott�k �jra. Baldur von Schirach vezet�se alatt, az 1935-�s �vre a n�met fi�k k�zel 60%-a a szervezet tagja volt, 1936-t�l pedig �llami int�zm�nynek nyilv�n�tott�k, miszerint minden fi�nak k�telez�en tagnak kellett lennie. A Hitlerhez h�, katonai szolg�latra alkalmas f�rfiak kinevel�s�t c�lz� szervezet r�v�n a h�bor� legv�g�n m�r iskol�s gyerekeket is a frontra vez�nyeltek.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt

Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en a k�l�nbf�le ifj�s�gi szervezetek nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek. A legnagyobb visszhangot kiv�lt� az Angli�b�l 1909-ben indult cserk�szmozgalom volt, ami az 1920-as �vekben �rte el N�metorsz�got. A n�metek ennek mint�j�ra kezdt�k meg fel�ll�tani a saj�t ifj�s�gi szervezet�ket.

1933 janu�rj�ban a szervezet m�r k�zel 50.000 tagot sz�ml�lt, ami a n�ci hatalom�tv�tel sor�n tov�bb emelkedett, �s �v v�g�re el�rte a 2 milli� f�t is. A n�met vezet�s�g a szervezeten bel�l (ugyan�gy, ahogy a t�rsadalmon bel�l) folyamatos ellen�rz�s alatt tartotta a tagokat, az abszol�t ellen�rz�sre t�rekedtek. Emiatt az olyan ifj�s�gi p�rtokat, amik szerint�k m�sf�le p�rthoz (pl: kommunista) k�t�dtek, besz�ntett�k. 1936-ra minden l�tez� ifj�s�gi szervezetet, egyes�letet feloszlattak, egyed�l a Hitlerjugend maradt fenn, ahova a nem zsid� sz�rmaz�s� fiatalok csatlakoz�s�t v�rt�k.

A Hitlerjugendhez val� csatlakoz�s nem volt z�kken�mentes. T�bb olyan fiatal is akadt, akik az addigi szervezet�k besz�ntet�se ut�n nem voltak hajland�ak a Hitlerjugend soraiba �llni, k�nnyen vesz�lybe ker�lhettek. Nem egy olyan eset volt, amikor egy tiltakoz� fiatalt egy csapat Hitlerjugend tag meglincselt, vagy er�szakkal k�nyszer�tett.

A cserk�szmozgalom besz�ntet�s�vel a n�met fiataloknak egyed�l a Hitlerjugend maradt, ha egy ifj�s�gi mozgalomhoz szerettek volna csatlakozni. A cserk�szmozgalom megsz�ntet�s�vel j�r� hi�nyt a n�metek megoldott�k, bevezett�k a Hitlerjugend keretein bel�l a t�boroz�st, t�r�z�st, az egyenruha visel�st, valamint t�bb, cserk�szmozgalomra eml�keztet� tev�kenys�get is �temeltek.

A m�sodik vil�gh�bor� sor�n

1939-re a n�met fiatalom m�r t�bb, mint 90%-a tag volt, �gy a n�ci vezet�s�gnek lehet�s�ge volt arra, hogy saj�t n�zeteiket a fiatalokra is �tvezess�k. A kezdetekben cserk�szmozgalomra hasonl�t� szervezet levetk�zte egykori mivolt�t, �s legf�bb c�lja a N�met Birodalom sz�m�ra hasznos, harcolni tud�, Hitlerben h�v� feln�tteket kov�csoljanak a kisgyermekekb�l. A szervezet l�nyokra vonatkoz� r�sze, a N�met L�nysz�vets�g a fiatal l�nyokat az anyas�gra, a feles�g szerep�re nevelt�k.

A gyerekek a szervezetben t�lt�tt id� alatt megtanult�k a csoportos menetel�st, a fegyverhaszn�latot.

Ellen�ll�sok

N�metorsz�gon bel�l t�bb olyan fiatal is volt, aki a h�bor�s �vek sor�n is megtagadta a szervezethez val� csatlakoz�st. �k gyakran k�l�n szervezeteket hoztak l�tre, a legh�resebb ellen�ll� szervezet az Edelweiss Kal�zok voltak. Becsl�sek szerint ennek a szervezetnek k�zel 5000 tagja volt, akik mindenf�le m�don a Hitlerjugend ellen m�k�dtek: falfestm�nyek, falfirk�k, er�szakos �s b�k�s megmozdul�sok sor�n.

A n�metek �ltal megsz�llt ter�leteken a legnagyobb ellen�ll� er� a cserk�szmozgalom volt.

A h�bor� v�g�n

A m�sodik vil�gh�bor� sor�n tagjai els�sorban kiseg�t� feladatokat l�ttak el, �m a s�lyos n�met vesztes�geket k�vet�en a harcol� alakulat ut�np�tl�s�ra kezdt�k felhaszn�lni a szervezetet. 1943 febru�rj�ban �n�ll� hadoszt�lyt alkottak, 12. Hitlerjugend SS-p�nc�lososzt�ly n�ven.

Feloszlat�sa

A m�sodik vil�gh�bor� sor�n rengeteg fiatal esett el, ennek a szervezetnek k�sz�nhet�en. A vil�gh�bor� v�g�n a szervezetet feloszlatt�k, �m a n�rnbergi perek sor�n t�bb vezet�t is el�t�ltek, t�bbek k�z�tt Baldur von Schirach-ot, akit 20 �vre �t�ltek a Hitlerjugend vezet�se miatt.