A Waffen-SS az SS katonai sz�rnya volt.A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a Waffen-SS a Wehrmacht �ltal�nos al�rendelts�g�ben tev�kenykedett, egys�gei �s egyes tagjai azonban egyar�nt gyakran �s akt�van r�szt vettek h�bor�s b�ncselekm�nyekben, hadifoglyok �s a polg�ri lakoss�g elleni kegyetlenked�sekben, emberiess�g elleni b�ntettekben, n�pirt�sban, a holokauszt v�grehajt�s�ban.

Kialakul�sa

1933-ban Sepp Dietrich 120 f� r�szv�tel�vel egy fegyveres csoportot hozott l�tre Sonderkommando n�ven Berlinben. 1933 november�re m�r 800 tagja volt a rohamcsapatnak, �s a m�ncheni s�rpuccs 10 �vfordul�j�n rendezett megeml�kez�sen hal�lig tart� h�s�get esk�dtek Adolf Hitler szem�ly�nek. Az egys�g felvette az Adolf Hitler test�r-ezrede nevet. 1934. �prilis 13-�n, Himmler rendelet�re az egys�g az 1. SS hadoszt�ly, Adolf Hitler test�rs�ge nevet kapta (n�met�l: 1st SS Division Leibstandarte Adolf Hitler. A Leibstandarte h�s�g�t el�sz�r a hossz� k�sek �jszak�j�n mutatta be, amikor Hitler politikai ellenfeleit fizikailag semmis�tett�k meg.

1934-ben Hitler j�v�hagyta az SS-Verf�gungstruppe (NSDAP fegyveres szervezete) megalak�t�s�t, melynek parancsnoka saj�t maga volt. A szervezet a Wehrmachtra t�maszkodott fegyverkez�s �s kik�pz�s tekintet�ben, �s miut�n kiel�g�tett�k a hadsereg ig�nyeit, szabadon rendelkezhetett �gyeir�l.

A sorozott ut�np�tl�s neh�zs�gei ellen�re Himmler k�t �j SS ezredet �ll�tott fel, amelyek a test�rs�ggel egy�tt alkott�k az SS-Verf�gungstruppe-t. Himmler ezenk�v�l k�t katonai iskol�t alap�tott az SS tisztjeinek k�pz�s�re.

Himmler 1934-t�l kezdve minden addigin�l szigor�bb felt�teleket szabott: n�tlen, b�ntetlen el��let� n�meteket v�rt, akik 1800-ig visszamen�leg tudt�k igazolni �rja sz�rmaz�sukat. Fizikai szempontok is voltak: sz�ke haj, k�k szem, 17-23 �ves korhat�r, minimum 174 cm-es magass�g. �gy az SS tiszti �llom�nya az �rja faj fels�bbrend�s�g�t, gy�ny�r�s�g�t �s kiv�lts�gait jelentette.

1936-ban a Himmler �ltal f�fel�gyel�nek kinevezett Paul Hausser a szervezetet igazi katonai er�v� alak�totta �t, el�rte a regul�ris hadsereg sz�nvonal�t. 1938-ban Hitler rendeletben r�gz�tette, hogy az SS-Verf�gungstruppe soraiban v�llalt szolg�lat egyen�rt�k� a katonai szolg�lattal. A Wehrmacht ellenezte a p�rhuzamos fegyveres er� l�trehoz�s�t. Hitler az ellent�tek ki�lez�d�s�nek elker�l�se �rdek�ben, sz�ks�g eset�n, a Waffen-SS egy hadoszt�ly-szint� egys�gben a Wehrmacht hadm�veleti ir�ny�t�sa alatt harcolt majd, ezzel cs�kkentette a hadsereg vezet�inek ellen�ll�s�t �s a k�t szervezet k�z�tti n�zetelt�r�seket.

1940-ben az SS addig l�tez� katonai jelleg� egys�gei (test�rs�g, k�l�nleges k�sz�lts�g� oszt�ly, valamint a koncentr�ci�s t�borok �rs�g�t ad� Totenkopf szervezet) �sszevon�s�val megalakult a Waffen-SS.

A h�bor� sor�n

A Waffen-SS a keleti arcvonalon 1941-42-ben folytatott harcok sor�n a kiemelked� eredm�nyeiknek k�sz�nhet�en megalapozt�k katonai h�rnev�ket. Egyes megeml�kez�sek szerint n�ci-fanatikusok voltak, mindent az �rja faj �rdek�ben tettek. Nem riadtak vissza a gyilkol�st�l, nem tekintett�k emberi l�nynek az alacsonyabb rend� fajok k�pvisel�it. Megtorpan�s n�lk�l, a haza szolg�lat�ban a legeredm�nyesebb katonai egys�gnek tartott�k �ket. Hitler elrendelte a Waffen-SS alakulatainak n�vel�s�t, kiemelt ell�t�sban �s fegyverzetben r�szes�tette �ket.

A h�bor� �vei sor�n a Waffen-SS nagy v�ltoz�son ment kereszt�l. 1939-41- k�z�tt m�g a Wehrmacht oldal�n harcolt, kezdetben csak n�h�ny, �szak-n�meti fiatal alkotta. 1945-re m�r 38 hadoszt�lyt, k�zel 950 000 katon�t sz�ml�lt, etnikai szempontb�l lejjebb engedett. Katonai teljes�tm�ny�k viszont tov�bb emelkedett, tov�bbra is a legelitebb katon�knak sz�m�tottak.

Nem n�met egys�gek

A nem n�metek k�z�l el�sz�r 1941-ben a n�ci elm�let szerint a „germ�n fajhoz” tartoz� skandin�vok kaptak lehet�s�get a csatlakoz�sra, k�s�bb a kelet-k�z�p eur�pai �llamokban �l�k k�vetkeztek. A h�bor�s kudarcok k�vetkezt�ben azonban arra k�nyszer�ltek, hogy a szerint�k als�bbrend� fajokat is bevonj�k az SS fegyveres alakulataiba: �gy jutottak fegyverhez a bosny�kok, a koz�kok, ukr�nok. Magyarorsz�gon a Hunyadi �s a Hungari SS hadoszt�lyt �ll�tott�k fel.

(A Waffen-SS egys�gei)

A Waffen-SS katon�i �gy gondolt�k, hogy nem k�vetnek el azzal b�ncselekm�nyt, ha a haz�juk�rt harcolnak. Ennek mond ellent t�bb, a Waffen-SS �ltal elk�vetett t�meggyilkoss�g is: Le Paradis-i m�sz�rl�s (97 brit hadifogoly), wormhouti m�sz�rl�s (80 brit �s francia hadifogoly).

Harc�szati szempontb�l a Wehrmacht ir�ny�t�sa al� tartoztak, ell�t�s�t azonban az SS-t�l kapta.

Megjelen�s

Az SS elit jelleg�nek fenntart�sa �rdek�ben nagy gondot ford�tottak a megjelen�sre. A h�bor� kezdet�t�l a Waffen-SS egyenruh�i, a kieg�sz�t� jelz�sek figyelembe v�tele n�lk�l, egyre ink�bb kezdett hasonl�tani a hadsereg felszerel�s�hez. Hitler test�rs�ge d�szegyenruh�t viselt, az ez�stsz�n� zsin�roz�s helyett arany sz�nt haszn�ltak.

A Waffen-SS felfegyverz�se folyamatos rivaliz�l�st jelentett k�zt�k �s a Wehrmacht k�z�tt. Mikor a Waffen-SS h�bor�s sikereket �rt el, �s tan�bizonys�got tettek a lelkesed�s�kr�l, Hitler nekik adta a legkorszer�bb fegyvereket. 1943-ban az �sszesen 74 Tigris tank k�z�l csak a Hitler test�rs�g�t v�gz� egys�g 22 tankkal rendelkezett.

Szem�lyi fegyvereiknek k�l�nleges jelent�s�get tulajdon�tottak. A kardokkal, a t�r�kkel �s a pisztolyokkal a szervezet elit jelleg�t hangs�lyozt�k.

- H�rom �v szolg�lati id� ut�n t�r�ket adom�nyoztak, egyik oldal�n az SS jelmondat�val: Meine Ehre hei�t Treue, vagyis „H�s�g a becs�letem”.

- �nnepi alkalmakkor kardok viselhettek. Az egys�gekn�l h�rom k�l�nb�z� kardt�pust rendszeres�tettek: altisztek, tisztjel�ltek �s a tisztek kardjait.

- A n�met pisztolyok kifinomult, j� min�s�g�, tart�s �s megb�zhat� fegyvernek bizonyultak. A pisztolyok n�pszer�ek voltak, �m harc�rt�ke alacsony volt a l�t�vols�guk �s a pontatlans�guk miatt. Leggyakrabban Pistole 08-ast �s Walther P38-ast haszn�ltak, el�bbi a Waffen-SS tipikus fegyverek�nt szerepelt a k�ztudatban.

A veres�g ut�n

Az 1945 november�t�l 1946 okt�ber�ig tart� n�rnbergi perekben a Waffen-SS-t b�nszervezetnek min�s�tette a b�r�s�g, mivel egys�gei �s tagjai akt�van r�szt vettek h�bor�s b�ncselekm�nyekben, hadifoglyok �s a polg�ri lakoss�g elleni kegyetlenked�sekben, emberis�g elleni b�ntettekben, n�pirt�sban valamint a holokauszt v�grehajt�s�ban. A Waffen-SS tagjait�l megtagadt�k a veter�noknak j�r� juttat�sokat, kiv�ve a sorozott �llom�ny tagjait.

A Waffen-SS �nseg�lyez� egyes�lete a m�sodik vil�gh�bor� ut�n

Az egyes�let 1951-ben alakult meg �rdekv�d� szervezetk�nt Nyugat-N�metorsz�gban, legink�bb a Waffen-SS kor�bbi magas rang� tagjaib�l. Politikai kapcsolatait felhaszn�lva akt�v kamp�nyt folytatott a Waffen-Ss jogi, gazdas�gi �s t�rt�nelmi rehabilit�ci�j��rt.

A szervezet tev�kenys�g�t (57 �n�ll� k�tet, 50 �vnyi havi foly�irat kiad�sa) el�t�lt�k, „hamis �s felh�bor�t� �ll�t�sok”-nak tartott�k. Kem�ny kritik�k jelentek meg a szervezet m�k�d�s�vel kapcsolatban.

A szervezet nagy politikai vit�kat v�ltott ki N�metorsz�gban �s k�lf�ld�n egyar�nt. 1992-ben sz�vets�gi szinten feloszlatt�k, de helyi csoportok form�j�ban tov�bbr