Fiatalkora

Paul Joseph Goebbels 1897. okt�ber 29.-�n sz�letett Rheydt-ben, Poroszorsz�gban, viszont �desanyja holland sz�rmaz�s� volt. Gyerekkor�ban sokat cs�folt�k donga l�ba miatt, k�s�bb ez akad�lyozta meg abban, hogy katon�skodjon. Katolikus egyh�zi iskol�ba j�rt, gimn�ziumot sz�l�v�ros�ban v�gezte. Szeg�ny csal�dban sz�letett, �gy apja – aki bolti alkalmazott volt – l�tta a fi�ban rejl� tehets�get �s mindent megtett fia tan�t�s�nak �rdek�ben.

1917-ben katolikus �szt�nd�jjal egyetemre ker�lt, k�s�bb Freiburgban folytatta tanulm�nyait. �sszesen nyolc egyetemen tanult: Heidelberg, Bonn, Freiburg, W�rzburg, K�ln, Frankfurt, M�nchen �s Berlin. Egyetemi �vei alatt az �r�s foglalkoztatta, �r� akart lenni, igaz legt�bb pr�b�lkoz�s�t elutas�tott�k, viszont megjelent k�t reg�nye: „Michael, egy n�met sors napl�oldalakon” (1928) �s a z„Iskari�ti J�d�s” (1928), tov�bb� politikai iratai is megjelentek, mint p�ld�ul a „Kommunizmus maszk n�lk�l” (1935) illetve „A t�ntor�thatatlan” (1943). Ez kev�s volt a h�rn�v megszerz�s�re, sikertelens�g��rt a zsid� �sszeesk�v�st okolta, az 1920-as �vek v�g�n v�lt antiszemit�v�. 1922-ben n�met irodalom �s dr�ma szakon v�gzett, majd Heidelbergben doktorr� avatt�k.

Miut�n befejezte az egyetemet sem siker�lt �ll�st tal�lnia, 26-27 �ves kor�ban is munkan�lk�lik�nt t�lt�tte mindennapjait. Visszah�z�d� �s z�rk�zott lett, viszont bel�l �gett a tenni akar�s v�gy�t�l, m�gsem tudott kit�rni a csal�di szeg�nys�gb�l. Ebben az id�ben tal�lt r� Hitlerre.

A Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtbeli szerepe

1922 j�nius�ban tal�lkozott el�sz�r Adolf Hitlerrel, majd levelet �rt hozz�. 

„Felj�v� f�nyes csillagk�nt jelent�l meg Uram m�moros szem�nk el�tt, csod�kat m�velt�l, hogy eloszlasd a benn�nket k�r�lvev� s�t�ts�get �s szkepticizmust; hitet adt�l nek�nk.”

A p�rt �ltal k�pviselt eszm�k k�z�l a szocialista ir�nyzat keltette fel az �rdekl�d�s�t. Szerinte a szeg�nys�gre kell t�maszkodni, �s b�rmi �ron a t�k�sek ellen kell harcolni, m�g ha ehhez a bolsevikok seg�ts�g�re is van sz�ks�g. Ekkoriban a Gregor Strasser �ltal vezetett berlini p�rtsz�kben tev�kenykedett, mint Strasser tan�csad�ja.

Hitler megharagudott Goebbels kijelent�seire, mire v�laszul Goebbels a Hannoverben tartott besz�d�ben azt k�rte, hogy azonnali hat�llyal t�vol�ts�k el Hitlert a p�rtb�l. Hitler felismerte, hogy Goebbels sikeres besz�deket tart, megl�tta benne a propagandist�t, ez�rt megh�vta berchtesgadeni birtok�ra, ahol siker�lt a saj�t oldal�ra �ll�tania. 1926-ban a p�rt berlini szervezet�nek a vezet�je lett, feladata az akkor m�g fegyelmezetlen SA megreform�l�sa lett. Int�zked�seinek k�sz�nhet�en az SA l�tsz�ma megn�tt, fegyelmezett alakulatt� v�lt.

A propagandaminiszter

(Goebbels besz�d k�zben)

Az 1933-as sikeres v�laszt�s k�vetkezt�ben Hitler kinevezte a Harmadik Birodalom propagandaminiszter�v�, k�s�bb a n�met kult�ra �s m�v�szet miniszter�v�. Kinevez�se ut�n ellen�rz�s al� vonta a m�di�t: fennhat�s�ga al� ker�ltek a m�diumok, a sz�nh�zak, a filmgy�rt�s, a sajt� �s a r�di� is. Himmlerrel �s Rosenberggel k�z�sen kialak�tott egy nemzetiszocialista �nnepk�rt. Ir�ny�t�sa alatt zajlott le a zsid� tulajdonos� boltok bojkottja, tov�bb� a nem elfogadott n�zet� irodalmi m�vel nyilv�nos el�get�s�t is elrendelte. Vid�ken 42 birodalmi propagandahivatal m�k�d�tt, ahol a dolgoz�k nagy r�sze egyetemen v�gzett volt. Nagyobb szerepet kapott a k�zn�p sz�rakoztat�sa, mint a szabad m�v�szetek gyakorl�sa, ennek t�k�letes p�ld�ja az 1936-ban megrendezett berlini olimpia. � ind�totta el a „tot�lis h�bor�t”, ami a munkaid� megn�vel�s�t �s az oktat�s id�tartam�nak cs�kkent�s�t jelentette. Emellett nagy szerepe volt az Ernst R�hm elleni mer�nyletben, �s a hossz� k�sek �jszak�j�nak lebonyol�t�s�ban. Az � nev�hez f�z�dik az 1938-as Krist�ly�jszaka is, ahol tervei alapj�n fosztottak ki zsid� tulajdon� �zleteket, illetve meg�lt�k a tulajdonosaikat.

1939-ben v�lt teljess� a zsid�elleness�ge, okt�berben felvetette a zsid�k teljes kiirt�s�nak gondolat�t. A deport�l�sok �s a koncentr�ci�s t�borok m�k�d�se alatt legf�bb feladata az lett, hogy a n�ci p�rt ideol�gi�inak megfelel�en t�lalja a n�pnek a h�bor�s esem�nyeket, ezzel ir�ny�tva a n�metek v�lem�ny�t �s a h�bor� ir�nti viszonyukat. Ebben az id�ben jelentek meg olyan r�vidfilmek, amik a munkat�borokban �l� deport�ltak „j�” �let�t mutatt�k be, vagy �ppen a n�met katon�k �let�t a fronton. Ezeket a kisfilmeket leggyakrabban a mozifilmek el�tt vet�tett�k.

A h�bor� v�g�n

Ahogy a h�bor� a v�ge fel� k�zeledett, Goebbels besz�dei �s cikkei egyre apokaliptikusabb form�t �lt�ttek, nem tudta tov�bb rejtegetni a t�nyt, hogy a h�bor�ban a veres�g elszenved�se elker�lhetetlen. Titkon �s rem�nytelien t�rgyalt Hitlerrel a nyugati hatalmakkal val� kiegyez�sr�l, �m a F�hrer ezt elutas�totta, Goebbels pedig engedelmeskedett, ugyanis hal�l�ig Hitler legh�s�gesebb k�vet�je volt. Ha m�s n�ci vezet�k vetett�k fel ezt az �tletet Goebbels ellenezte, �s azzal �rvelt, hogy a h�si veres�g Berlinben nemesebb, mint a menek�l�s.

A h�bor� utols� h�napjaiban Hitlerrel, csal�dj�val �s m�s, magas rang� n�ci vezet�vel a berlini kancell�ria alatt tal�lhat� bunkerbe menek�lt. 1945. �prilis 20-�n meg�nnepelt�k sz�k k�r�n bel�l Hitler 65. sz�let�snapj�t, �m a F�hrer 10 nappal k�s�bb, �prilis 30-�n �ngyilkos lett, �gy Goebbels lett a Harmadik Birodalom 2. kancell�rja. Feles�g�vel arra a megegyez�sre jutottak, hogy Goebbelst felel�ss�gre vonn�k a h�bor�ban elk�vetett tettei�rt, tov�bb� a gyerekeiknek nem tartott�k megfelel�nek a nemzetiszocializmus n�lk�li vil�got, ez�rt 1945. m�jus 1-�n Magda Goebbels ci�nkapszul�val vetett v�get 6 gyermeke �let�nek, �s f�rj�vel m�g aznap fegyveres �ngyilkoss�got k�vettek el.

Mag�n�lete

(Joseph �s Magda esk�v�je - h�tt�rben Hitler, mint tan�)

Goebbels 1931. december 19-�n h�zasodott �ssze Magda-val, az esk�v�n Hitler volt az egyik tan�. A propagandaminiszter szerette a n�ket, �gy 1936-ban nagy botr�nyt v�ltott ki a k�zv�lem�nyben a t�ny, hogy egy cseh sz�n�szn�vel, L�da Baarov�-val folytatott viszonyt. Magda Hitlerhez fordult, aki intette Goebbelst, hogy vessen v�get a L�d�-val �polt viszonynak, �s t�rjen vissza feles�g�hez, ugyanis fontos volt sz�m�ra, hogy a p�r egy�tt maradjon.

Goebbelsnek �s Magdanak hat gyermeke sz�letett, akiknek – a Hitlerhez val� tisztelet kimutat�sa k�p�ben – H kezd�bet�s keresztnevet adtak: Helga, Hilde, Helmut, Holde, Hedda �s Heide. Magda egy kor�bbi h�zass�g�b�l sz�letett fia, Harald �lte t�l egyed�l a vil�gh�bor�t, aki a Luftwaffe-nak szolg�lt.

(Adolf Hitler, Joseph �s Magda Goebbels a gyerekekkel)

A propagandaminiszter Hitlerrel nem csak hivatali, de szoros bar�ti kapcsolatot is �polt. A F�hrer nagyon szerette Magd�t �s a gyerekeket, gyakran vend�geskedett Goebbels berlini birtok�n. Tekintve, hogy Hitler csak hal�la el�tt vette feles�g�l szerelm�t, �gy Magda lett a birodalom first lady-je, tov�bb� � lett a nem hivatalos vezet�je a n�met n�k k�pvisel�s�ben illetve a gyermekell�t�si k�rd�sben is felsz�lalhatott.

Napl�

A miniszter t�bb mint 20 �ven �t �rta napl�j�t, amiben a szem�lyes �lm�nyeken �s tapasztalatokon k�v�l a n�ci p�rt m�k�d�s�t is ismertette. Szinte minden nap �rt, �ltal�ban k�zzel, viszont a bunkerban t�lt�tt id� alatt titk�rn�j�nek dikt�lta a mondanival�j�t. Napl�ja fennmaradt az ut�kor sz�m�ra is, �m a kiadott v�ltozat csak a fontosabb, ink�bb a h�bor�val kapcsolatos napl�bejegyz�seket tartalmazza.