1918. november 3-�n forradalom t�rt ki N�metorsz�gban, melynek k�vetkezt�ben hat nappal k�s�bb lemondott II. Vilmos cs�sz�r. Ezt k�vet�en ker�lt hatalomra a szoci�ldemokrata Frederich Eber, illetve a k�t szoci�ldemokrata p�rt �sszefog�s�val megalakult weimari koal�ci� kiadta az �j alkotm�nyt, �s megteremtette a Weimari K�zt�rsas�got.

Az �j vezet�s 1918. november 11-�n al��rta Franciaorsz�ggal a fegyversz�netet, majd megkezdte az orsz�g rendbet�tel�t, ami a kommunista felkel�sek lever�s�t jelentette. A baloldali mozgalmak �s forradalmak lever�s�ben nagy szerepet j�tszott a Fekete Reichswehr �s a Stahlhelm – mindkett� �nk�ntes katonai alakulat volt. A n�metekre k�nyszer�tett�k a b�k�t, �s nem hivatalos katonai szervk�nt seg�tett�k a korm�ny munk�j�t.

(A k�pen a Weimari K�zt�rsas�g alap�t�s�r�l k�sz�lt eml�kk�p. Jobb oldalt fent Frederich Eber  (k�zt�rsas�gi eln�k) tal�lhat�)

Els�k�nt a Karl Liebknecht �s Rosa Luxemburg vezette Spartacus sz�vets�g kommunista felkel�s�t vert�k le 1919 janu�rj�ban, majd �prilisban a Bajor K�zt�rsas�g ker�lt felsz�mol�s al�, v�g�l 1920-ban levert�k a Ruhr-vid�ki munk�sfelkel�st is. A weimari korm�ny 1923-ra tudta rendbe tenni az orsz�got az els� vil�gh�bor�t k�vet� k�osz ut�n, �s csak ezut�n indult meg az orsz�g �jj��p�t�se.

Hitler ebben a z�rzavaros id�ben ker�lt M�nchenbe. Mivel munkan�lk�li volt bes�g�i �ll�st v�llalt a Reichswehr szolg�lat�ban, �s 1919. szeptember 12-�n megb�zt�k a N�met Munk�sp�rt megfigyel�s�vel. A N�met Munk�sp�rt 1919 janu�rj�ban alakult meg Anton Drexler �s Karl Harrer kezdem�nyez�s�vel. A gy�l�sen, amin Hitler is r�szt vett, felsz�lalt az egyik vezet� (Drexler), aki a zsid�s�got hib�ztatta N�metorsz�g gazdas�gi hanyatl�s��rt, majd egy m�sik felsz�lal� Drexlert b�r�lta. Hitler sz�t k�rt, �s ki�llt a vezet� v�lem�nye mellett. Drexler felfedezte, hogy Hitler remek sz�noki k�pess�gekkel rendelkezik, �s megk�rte, hogy csatlakozzon a p�rthoz. Alig f�l �vvel k�s�bb, Adolf Hitler csatlakozott a p�rthoz, �s 1920. febru�r 4-�n kezdem�nyezte annak �jraszervez�s�t illetve �tnevez�s�t. A kezdetben sz�z f�n�l is alacsonyabb tagl�tsz�m� N�met Munk�sp�rt Hitler javaslat�ra v�ltott nevet, �gy lett Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt (NSDAP), ami m�g azon a napon kiadta 25 pontos programj�t.

(Anton Drexler �s Karl Harrer)

1920-ra, vagyis egy �vvel Hitler csatlakoz�sa ut�n a p�rttags�g l�tsz�ma 100 f�r�l 3000 f�re n�tt, majd robban�sszer�en b�v�lt �s 1923-ra 12.000 f�t sz�ml�lt. Az �j, �tszervezett p�rt �l�n 1921-ben Adolf Hitler �llt.  Ezekben az �vekben csatlakozott Rudolf Hess, aki k�s�bb Hitler p�rtb�li helyettese lett, Hermann G�ring, aki a n�ci rohamosztagok vezet�je lett, Joseph Goebbels, aki a propaganda �gyei�rt felelt, Rudolf H�ss, aki k�s�bb az auschwitzi koncentr�ci�s t�bor vezet�je lett, illetve Heinrich Himmler, aki az SS vezet�je lett.

 A n�ci p�rt programja

Az NSDAP 1920 febru�rj�ban kiadta 25 pontos programj�t. Hitlerre jelent�s hat�ssal volt a Charles Darwin elm�let elt�lzott �s �talak�tott v�ltozata, a szoci�ldarwinista eszm�k. Ezek szerint ak�rcsak a term�szetben az �llatok k�z�tt, az emberek �s n�pek k�z�tt is folyamatos harcok folynak, amiben csak a gy�ztes, az er�sebb faj marad �letben. Hitler meg volt gy�z�dve r�la, hogy a fajok kevered�se is rossz, hiszen a gyenge faj bemocskoln� a fels�bbrend� fajt.

A program kegyetlen�l el�t�lte az els� vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n al��ratott versailles-i b�k�t, �s annak el��r�sait: a n�met hadsereg 100.000 f�re val� korl�toz�sa, nagy �sszeg� j�v�t�tel �s k�rp�tl�s a gy�zteseknek, �s sz�mos ter�letet is elvesztett az orsz�g. T�madta a kommunizmust �s a n�pj�l�ti int�zked�seket (fel akarta sz�molni a kapitalista kizs�km�nyol�st). A 25 pont k�z�l 7 tartalmazott zsid�kra kiszabott felt�teleket: a zsid�k nem �llampolg�rok, a zsid� bev�ndorl�kat el kell t�vol�tani az orsz�gb�l, sz�molj�k fel a kamatgazdas�got, �llamos�ts�k a zsid� �zleteket, n�met nyelv� �js�gn�l csak nem zsid� sz�rmaz�s� lehet a f�szerkeszt�, tov�bb� az irodalmat �s a kult�r�t tisztogass�k meg az idegenekt�l. Emellett a program a paraszts�gnak agr�rreformot, k�rt�r�t�s n�lk�li kisaj�t�t�sokat, a f�ldj�rad�k elt�rl�s�t �s a telekspekul�ci�k megtilt�s�t �g�rte.

A program term�szetesen n�velte a p�rt n�pszer�s�g�t, �gy orsz�gszerte t�megszervezetek alakultak az orsz�g k�l�nb�z� r�szein. Ezek a t�megszervezetek kapcsolatba l�ptek egym�ssal, �gy Hitler �tvette a b�csi n�cikt�l a horogkeresztes jelk�pet. A b�csiek val�sz�n�leg az �kori �zsiai kult�r�kt�l vett�k �t, �s az �rja faj jelk�pek�nt kezelt�k.

(Az SA-katon�i, a barna ingesek)

A p�rt erej�nek n�vel�se �s megmutat�s�nak c�lj�b�l alakult meg 1922-ben a f�lkatonai rohamosztag, az SA, amelynek vezet�je el�sz�r G�ring, majd R�hm lett. A rohamosztagosok jellegzetes barna ingje 1924-ben lett bevezetve.

1923-ra kialakult a n�ci p�rt szimb�lumrendszere: a horogkeresztes z�szl�, a n�ci k�sz�nt�s (r�zs�tosan felny�jtott jobb kar), az SA-soknak a barna ing, valamint Hitler nevez�se, a F�hrer, azaz vez�r elnevez�s.