Az els� hatalomszerz�si k�s�rlet

(Akik r�szt vettek a m�ncheni s�rpuccsban balr�l jobbra: Heinz Pernet, Frederich Weber, Wilhelm Frick, Hermann Kreibel, Erich Ludenforff, Adolf Hitler, Wilhelm Br�ckner, Ernst R�hm, Robert Wagner)

A n�cik r�sz�r�l az els� komolyabb hatalom �tv�teli k�s�rlet 1923. november 8.-�n t�rt�nt, ami a m�ncheni s�rpuccs volt. Ezen a napon a bajor korm�ny tagjai egy gy�l�st tartottak a gy�rasokkal egy m�ncheni s�rgy�rban, amikor a rohamosztagosok �s �l�k�n Adolf Hitler berontott az �p�letbe �s t�szul ejtette a bent l�v�ket. M�snap megrohamozt�k M�nchen legnagyobb katonai �llom�s�t, ahol katonai puccsal akart�k megszerezni a t�rs�g feletti ir�ny�t�st, �m a t�ler�ben l�v� korm�nycsapatok k�nnyen levert�k a felkel�st. Hitlert �s t�rsait azonnal letart�ztatt�k, majd a h�rom hetes persort k�vetve Hitlert haza�rul�s v�dj�ban 5 �v b�rt�nre �t�lt�k. B�ntet�s�t a landsbergi er�dben t�lt�tte. Egyes forr�sok szerint nagyon k�nyelmes �lete volt a b�rt�nben, l�togat�kat fogadhatott, kimehetett s�t�lni az udvarba, �s b�s�ges �lelmet is kapott. Az 5 �vb�l mind�ssze 1 �vet (1923 november�t�l 1924 december�ig). Ez alatt az egy �v alatt dikt�lta le Rudolf Hessnek a Mein Kampf c�m� k�nyv�nek sz�veg�t. A m� k�t r�szb�l �ll, az els� Hitler �let�t �s a p�rtot mutatja be, a m�sodik Nemzetiszocialista P�rt eszm�it, szab�lyait �s az ismert k�sz�n�st r�szletezi.

A p�rt meger�s�d�se

Miut�n Hitler kiszabadult 1924 december�ben a b�rt�nb�l a p�rtja a sz�tes�s sz�l�n �llt. 1925-re r�j�tt, hogy ha vissza akarja szerezni a vezet� poz�ci�j�t, h�rom fontos l�p� �ll el�tte. Els�k�nt a p�nzszerz�s, m�sodszor egy hozz� h�s�ges katonai szervezet l�trehoz�sa (ugyanis nem b�zott az SA-ban), v�g�l pedig a p�rton bel�li tisztogat�s. A munk�latoknak egyb�l neki is l�tott, �s 1925-26 k�z�tt kapcsolatokat �p�tett ki a Ruhr-vid�ki nagyiparosokkal, akik a kommunist�kt�l tartva, Hitler v�delm��rt cser�be t�mogatt�k a p�rtot anyagilag. Megkezdte a p�rton bel�li tisztogat�st is, �s a hozz� h�s�ges embereket nevezte ki a p�rt vezet�i poz�ci�ira. 1925-ben l�trehozta a Schutzstaffelt (v�d�osztag), teh�t az SS-t, ami pap�ron test�rs�gk�nt szerepelt, �m az SA-t k�v�nta helyettes�teni.

Hitler �s a n�ci p�rt hatalomra jut�sa

Hitler sz�m�ra a nagy �tt�r�s lehet�s�ge az 1929-es vil�gv�ls�g idej�n �rkezett el. Az ekkor elszeg�nyedett, munkan�lk�liv� v�l� polg�rs�g egyetlen rem�nye lett a Hitler �ltal hirdetett munkahelyteremt�s. Ennek k�sz�nhet�en az 1930-as v�laszt�son 18,3%-os eredm�nyt �rtek el, �gy 107 k�pvisel� kapott helyet a Reichstagban, ezzel a m�sodik legnagyobb parlamenti p�rtt� v�ltak.

(Demonstr�ci� a n�cik mellett 1930-ban - az els� t�bl�n "Az utca a mi�nk!" felirat olvashat�)

A n�pszer�s�g�k n�veked�s�nek t�bb oka is volt. Hitler els�k�nt a h�bor�s veter�nok, n�met parasztok, k�z�poszt�lybeliek �s kispolg�rok t�mogat�s�ra apell�lt, ugyanis �k voltak a gazdas�gi v�ls�g legnagyobb elszenved�i. Hitler besz�deiben gazdas�gi-t�rsadalmi felemelked�st �g�rt a kispolg�ri t�megeknek, marxist�kt�l mentes kapitalizmust a gazdagoknak, v�g�l pedig nemzeti dics�s�gek a szeg�nyeknek. Emellett Hitler azt is pontosan megjel�lte, hogy minek, pontosabban kiknek k�sz�nhet� N�metorsz�g hanyatl�sa, ezek szerinte a zsid�k, a kommunist�k �s a nyugati nagyhatalmakat.

Hatalmon

Ezeknek a l�p�seknek k�sz�nhet�en az 1932-es v�laszt�sokon a p�rt megszerezte a szavazatok 37,4%-�t, �gy 230 k�pvisel�i helyet szerzett, amivel a legnagyobb p�rtt� n�tte ki mag�t. F�l �vvel k�s�bb, 1933 janu�rj�ban Hitler lett N�metorsz�g kancell�rja. Ezut�n Hitler a p�rt tagjainak osztotta ki a legf�bb poz�ci�kat, �gy lett Joseph Goebbels a propagandaminiszter, Wilhelm Frick a bel�gyminiszter �s Hermann G�ring a porosz minisztereln�k.

(SS katon�k menetelnek egy konferenci�ra 1933-ban)

Hitler f�lt att�l, hogy a jelenlegi minisztereln�k, Hindenburg �ltal j�v��rt k�vetkez� �vi v�laszt�s megv�ltoztatja az eredm�nyeket, ez�rt megtette a megfelel� el�k�sz�leteket. 1933. febru�r 27-�n ismeretlen okokb�l kifoly�lag le�gett N�metorsz�g parlamenti �p�lete, a Reichstag. A gy�jtogat� egy kommunista fiatal fi� volt, �m egyes felvet�sek szerint a n�cik hajtott�k v�gre a m�veletet, �s egyszer�en r�kent�k a kommunist�kra. Hitler a v�ls�gos id�szakot kihaszn�lva megfosztotta a kommunista vezet�ket hatalmi poz�ci�jukt�l. A kommunist�k �ltal megf�leml�tett n�metek a k�vetkez� �vi v�laszt�s sor�n (1933. m�rcius 5-�n) 43,9%-os szavazati ar�nyban a n�cik diadalmaskodtak. A nagy gy�zelmet kihaszn�lva Hitler megszavaztatta a Felhatalmaz�si T�rv�nyt, ami annyit tesz, hogy N�metorsz�g kancell�rja a parlament beleegyez�se n�lk�l is hozhat t�rv�nyeket, ezzel dikt�tori hatalmat adva Hitler kez�be. Ezzel teh�t feleslegess� v�lt a parlament �s a p�rtok.

Ezek ut�n olyan rendeleteket adott ki, amik megtiltott�k m�s p�rt �s szervezet l�tez�s�t az orsz�gban. Hindenburg 1934-es hal�la ut�n Hitler nem �j minisztereln�ki v�laszt�st �rt ki, hanem egy �j t�rv�nyt adott ki, amelyben �sszevonta a kancell�ri �s a minisztereln�ki hat�sk�r�ket, ezzel teljhatalmat biztos�tott mag�nak. Ezek ut�n Hitler elrendelte, hogy a hadsereg minden egyes tagj�nak esk�t kell tennie Hitler szem�lye ir�nti h�s�gre.

Igaz, Hitler m�r 1933-ban megszerezte vezet�i szerep�t, �m m�g mindig f�lt att�l, hogy Ernst R�hm �s az �ltala vezetett SA fell�zad ellene. Emellett f�lt att�l, hogy az ink�bb szocialista n�zeteket k�pvisel� R�hm miatt a p�rt kett�szakadhat. Az SA elleni nagy tisztogat�sra v�g�l 1934. j�nius 29-30-�ra virrad� �jszaka t�rt�nt, a hossz� k�sek �jszak�j�n. A mozgalom alatt 130 SA tisztet v�geztek ki, tov�bb� letart�ztatt�k Ernst R�hm�t is, akit k�s�bb szint�n kiv�geztek.

Hitler hatalomra ker�l�s�vel a nemzetiszocializmus �ltal k�pviselt eszm�k a leend� N�met Birodalom f� ideol�gi�i lettek, illetve nemzeti c�lkit�z�ss� v�lt ezek megval�s�t�sa.