Az els� vil�gh�bor� ut�ni N�metorsz�gban nagy politikai szerepet t�lt�ttek be a s�rh�zak. T�bb s�r�z�ben politika egyletek m�k�dtek, munk�ssz�vets�gek �s szakszervezetek alakultak, a t�rsadalmi �let k�zpontjaiv� v�ltak. Adolf Hitler 1919-ben az egyik ilyen s�r�z�ben csatlakozott a frissen alap�tott N�met Munk�sp�rtba. Miut�n Hitler a p�rt vezet�i poz�ci�j�ba ker�lt, az els� t�meggy�l�st 1920-ban tartotta meg a Hofbr�uhaus s�r�z�ben k�zel 2000 f�vel. Ezen a gy�l�sen kapta a p�rt a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, teh�t az NSDAP nevet.

El�zm�nyek

Hitler hatalomra jut�s�val megjelentek a n�ci p�rt eszm�i is, miszerint semmibe vett�k a versailles-i b�keszerz�d�s felt�teleit, tov�bb� a francia megsz�ll�kat is ki akart�k �zni az orsz�gb�l, els�sorban a Ruhr-vid�kr�l. Az ott �l� n�metek passz�v ellen�ll�sba kezdtek a megsz�ll�kkal szemben, t�ntetni �s sztr�jkolni kezdtek, amik akad�lyozt�k a neh�zipar m�k�d�s�t, �s felgyors�tott�k az infl�ci� kialakul�s�t. A helyzet pattan�sig fesz�lt, egy orsz�gos sztr�jk �s t�ntet�ssorozat alakult ki, ami egy korm�nyv�lt�st eredm�nyezett. Az �j korm�ny bel�tta, hogy a passz�v ellen�ll�s nem �r semmit, ez�rt nemes egyszer�s�ggel betiltott�k azt, teh�t megtiltott�k a n�meteknek, hogy l�zadjanak az elnyom�kkal szemben. Ezt a hat�rozatot minden vezet� al��rta, el�seg�tette a n�met-francia viszony rendez�d�s�t, viszont kiv�vta mag�nak a n�ci p�rt ellenszenv�t is.

(NSDAP-gy�l�s a B�rgerbr�ukellerben 1923-ban)

1923 november�ben a Bajor N�pp�rt politikusai ny�ltan b�r�lt�k az �j koal�ci�s korm�ny vezet�j�nek, Gustav Stresamann k�lpolitik�j�t, tov�bb� t�mogatt�k a polg�rh�bor�ra usz�t� Hitlert. A n�ci p�rt propaganda lapja az okt�beri sz�m�ban arra k�rte a n�pet, hogy l�zadjon fel a birodalmi korm�ny ellen. Hitler okt�ber 30-�n tartott besz�det a Krone-cirkusz �p�let�ben, ahol ny�ltan kijelentette, hogy a n�ci p�rt els�dleges c�lje a weimari k�zt�rsas�g megbuktat�sa, a diktat�ra bevezet�se �s a versailles-i b�keszerz�d�s minden pontj�nak tagad�sa. A zs�fol�sig telt �p�letben 5000 ember fejezte ki egyet�rt�s�t a p�rttal �s Hitlerrel. A puccs megszervez�se elkezd�d�tt.

November 5-�n a korm�ny a birodalmi korm�ny orsz�gos figyelmeztet�st adott ki, amelyben figyelmeztette a n�pet a sz�ls�jobboldali puccs vesz�ly�re. A ki�ltv�ny tartalmazta, hogy a k�zt�rsas�g felk�sz�lt a visszaver�sre, r�szletezte a rendelkez�s�kre �ll� rend�rs�get is. Hitler ezzel szemben viszont �gy �rezte, hogy ha nem cselekszik, elp�rtolnak t�le. Ez�rt maga mell� �ll�totta Ludendorff-ot, akit a n�metek az els� vil�gh�bor�ban val� r�szv�tel��rt �s sikerei�rt nemzeti h�snek tartottak.

November 7-�n Hitler, Ludendorff �s t�bb lelkes, magas poz�ci�val rendelkez� ember m�r a puccs konkr�t terveit �ltek �ssze megt�rgyalni. Hitler elk�pzel�se az volt, hogy a puccsot nyilv�noss�g el�tt hajtj�k v�gre, �s olyan egy�ttm�k�d�sre k�nyszer�ti a k�zt�rsas�g vezet�it, amib�l m�r nem tudnak �jra a hatalom �l�re ker�lni. Ezut�n mer�lt fel az er�szak �tlete, az emberrabl�s. Sok�ig t�rgyalt�k a felvet�st, v�g�l Hitler kiz�rta, t�l kock�zatosnak tal�lta. V�g�l Hitler el��llt egy alternat�v javaslattal, megtervezt�k a k�vetkez� napon a s�rh�zban m�snap bek�vetkez� akci� l�p�seit �s katonai tervet k�sz�tettek a v�ros f�bb strat�giai pontjainak elfoglal�s�ra.

A s�rpuccs

A B�rgerbr�ukeller M�nchen egyik legnagyobb �s legeleg�nsabb s�rcsarnoka volt, ami 5000 ember befogad�s�ra volt k�pes. A novemberi forradalom 5. �vfordul�j�ra egy neves cerem�ni�t rendeztek, amire a k�zt�rsas�g h�rom vezet�je is ell�togatott. Szinte az eg�sz vezet�s�g jelen volt az esem�nyen.

(SA osztag a s�rpuccs alatt)

November 8-�n, este 8 �rakor Hitler n�h�ny ember�vel bevonult az �p�letbe, �s felt�n�s n�lk�l s�r�zni kezdtek. El�tte megtiszt�totta a terepet a hamarosan �rkez� SA katon�k sz�m�ra, ugyanis a vezet�s�g �ltal kivez�relt k�zel 80 f�s rend�r �gyeletese, Wilhelm Frick, Hitler embere volt. Nem sokkal k�s�bb, f�l 9-kor SA katon�kkal teli furgonok futottak be a s�rcsarnok el�. A fegyverrel felszerelt katon�k a maroknyi rend�rt beterelt�k az �p�letbe. P�r perccel f�l kilenc ut�n Hitler kinyittatta a f�terem (ahol besz�det tartottak a vezet�k) ajtaj�t, �s felfegyverzett rohamosztagosokkal bevonult. Hitler megc�lozta az emelv�nyt, ezalatt a hangzavart pisztolyl�v�sekkel pr�b�lt�k meg�ll�tani, v�g�l Hitler csendes�tette le a felh�borodott t�meget.

„Bejelentem a bajor korm�ny lev�lt�s�t! A birodalmi korm�ny lev�lt�s�t!”

Hitler megk�rte a h�rom birodalmi vezet�t, hogy menjenek �t vele a f�terem melletti terembe, amit �k m�r el�re berendeztek. Hitlernek l�tsz�lag siker�lt meggy�znie a vezet�ket, viszont �k csak a l�tszat kedv��rt b�lintottak r� a korm�ny lev�ltat�s�ra. Ezut�n Hitler visszat�rt az emelv�nyre, �s besz�det mondott.  „A holnapi napon vagy gy�z a n�met nemzeti forradalom, vagy halottak vagyunk. M�s lehet�s�g nincs!” Besz�d�vel siker�lt a hangzavart maga mell� �ll�tania, �s a bent l�v�k hangos �ljenz�ssel �rtettek egyet Hitlerrel. F�l 10-kor v�gre meg�rkezett Ludendorff, aki r�szv�tel�vel az utols� k�tked�st is megsz�ntette. A vezet�k r�sz�r�l a sz�nj�t�k tov�bb folytat�dott, egyik�j�k beleegyezett egy lemond� besz�dbe is.

A puccs elleni v�dekez�st Danner t�bornok vette k�zbe. Amint lehet�s�ge volt �rtes�tette a k�zelben �llom�soz� egys�geket, �s mozg�s�totta a helyi er�ket. A n�cik akad�lyba �tk�ztek, ugyanis a gyors h�rad�snak k�sz�nhet�en k�t egys�gnek nem siker�lt fegyverhez jutnia, ugyanis az ott gyakorl� katon�k felk�sz�lten v�rt�k �ket. Mikor Hitlerhez jutottak a h�rek eld�nt�tte, hogy saj�t maga int�zi el a fegyverk�rd�st. Ek�zben a s�rcsarnokban f�l 10 magass�g�ban Ludendorff hazak�ldte az ott �llom�soz� tiszteket, �m ezzel az est legnagyobb taktikai hib�j�t k�vette el, ugyanis a h�rom birodalmi vezet� is elhagyta az �p�letet.

(A Marienplatz november 9.-�n)

Mindezek ellen�re 1923. november 9-�n a p�nteki h�tk�znapjukat kezd� m�ncheni polg�rok �s munk�sok egy gy�ztes nemzetiszocialista hatalom�tv�tel k�p�vel szembes�lhettek. A v�rost el�rasztott�k n�ci plak�tokkal. P�r �r�val k�s�bb viszont megkezd�dtek a visszafoglal� esem�nyek a rend�ri er�k fell�p�s�vel. Hitler ellenezte, viszont Ludendorff az SA katon�kkal bevonult Berlin belv�ros�ba. Ezzel kezdet�t vette a n�cik �ltal szervezett menet. Itt tal�lkozott �ssze a k�t felfegyverzett er�, �s egy l�v�s k�vetkezt�ben sort�z keletkezett. Ennek k�vetkezm�nye 14 halott, �s sz�mos sebes�lt lett. Hitler v�lla kificamodott �s a t�ren maradt, Ludendorff viszont megadta mag�t a rend�r�knek.

A megsebes�lt Hitlert egy ott �llom�soz� eg�szs�g�gyi kocsival mentett�k ki �s elsz�ll�tott�k M�nchenb�l. Id� k�zben R�hm, az SA vez�re is megadta mag�t. A lever�s ut�n t�bb puccsista csoport Ausztri�ba menek�lt, vagy elrejt�z�tt. V�g�l a s�rh�zban �llom�soz� katon�k november 9.-�n d�lut�n 2 �rakor adt�k meg magukat. Hitler teljesen �sszeomolva �rkezett meg egy ismer�s�nek h�z�ba, hogy mened�ket tal�ljon mag�nak. Ezt megakad�lyozva november 11-�n Belleville f�hadnagy t�z f�s egys�g�vel letart�ztatta Hitlert. A Hitler elleni v�d legfontosabb pontja az volt, amikor a mag�ncell�ba z�rt f�rfit egy pszichol�gus hagyta besz�lni, majd felid�zte a hallottakat. Tekintve, hogy a puccsot megel�z� id�szakokban l�zad�sok voltak, �j t�rv�nyeket vezettek be, miszerint a haza�rul�s hal�lb�ntet�ssel j�r, viszont Hitlert nem �t�lt�k hal�lra. A per v�g�n Hitlert 5 �v b�rt�nre �t�lt�k, Ludendorffot felmentett�k a v�dak al�l, R�hm szabadon t�vozhatott.

Tekintve, hogy a puccs sor�n csak a s�rh�zat siker�lt elfoglalniuk, s�rpuccsk�nt maradt fenn az esem�ny.