(A Reichstag �p�lete 1930-ban)

Az NSDAP vezet�j�t, Adolf Hitlert 1933. janu�r 30-�n Paul von Hindenburg birodalmi eln�k nevezte ki N�metorsz�g Kancell�rj�v�. Kinevez�s�nek h�tter�ben az �llt, hogy az akkori n�met elit nem volt el�gedett a k�zt�rsas�g munk�j�val, �s �gy gondolt�l, hogy ha egy, a nemzet �ltal is elismert vezet�t v�lasztanak meg, egyens�lyba hozhatj�k az ir�ny�t�st. Tekintve, hogy a n�ci p�rt nem rendelkezett abszol�t t�bbs�ggel a parlamentben, �j szavaz�st �rtak ki, �gy siker�lt megszerezni�k az abszol�t t�bbs�get.

A t�z

A kommunista p�rt ifj� szervezet�nek egyik tagja, Marinus van der Lubbe egy holland munk�s lesz�rmazottja volt. A fi� 1931-ben megszak�totta a kapcsolatot a kommunist�kkal, majd 1933. febru�r 18-�n meg�rkezett Berlinbe. C�lja az volt, hogy tiltakoz�akci�ival felh�vja a korm�ny figyelm�t a munk�ss�gra. Febru�r 25-t�l kezdve h�rom �p�let felgy�jt�s�val pr�b�lkozott, �m ezek k�z�l egyed�l a Reichstag kapott l�ngra febru�r 27-�n.

Lubbe a t�zet feltehet�l�g este 9 t�j�n gy�jtotta meg az egyik �l�steremben. A t�zolt�k f�l �r�val k�s�bb m�r a helysz�nen pr�b�lt�k megf�kezni a l�ngokat, viszont mivel szinte az eg�sz �p�let le volt z�rva, az ablakokon kereszt�l v�gezt�k a munk�jukat. Ek�zben az �p�let k�r�l SA �s SS katon�k sorakoztak, akik a t�meget oszlatt�k �s a ter�letet biztos�tott�k. Nem sokkal k�s�bb Hitler, Goebbels �s G�ring meg�rkeztek a helysz�nre. A vezet�k szerint biztosan kommunista l�zad�sr�l van sz�, ezt t�masztotta al� a t�ny, hogy az esem�ny el�tt h�rom nappal fenyeget� dokumentumokat tal�ltak a kommunista p�rt f�hadisz�ll�s�n.

A rend�rs�g hamar elkapta a gy�jtogat�t, aki a kihallgat�s sor�n mindent bevallott. 

A k�vetkezm�nyek

Tekintve, hogy Hitler sokkos �llapotban volt, G�ring vette �t �tmenetileg az ir�ny�t�st: m�g aznap este elrendelte a teljes rend�ri k�sz�lts�get, feloldotta a fegyverhaszn�latot korl�toz� rendelkez�seket �s elrendelte a kommunist�k �s a szoci�ldemokrat�k azonnali letart�ztat�s�t. Hitler �s Goebbels a n�ci p�rt lapj�nak, a V�lkischer Beobachter szerkeszt�s�g�be mentek, �s egy eg�sz oldalas, mindent tartalmaz� cikket rendeltek el.

M�snap a Wilhelm Frick miniszter �ltal beny�jtott javaslatnak k�sz�nhet�en az eg�sz orsz�gban sz�ks�g�llapotot hirdettek meg, ezzel lehet�v� tett�k, hogy a korm�ny belesz�ljon a tartom�nyok int�zked�seibe. Ez a sz�ks�g�llapot k�ts�gtelen�l megn�velte Hitler hatalm�t. „A n�p �s az �llam v�delm�r�l” sz�l� rendelet kiadat�s�val felf�ggesztette a weimari korm�ny �ltal kiadott szem�lyszabads�gi rendeletet, visszavont�k a postai k�ldem�nyek �s a telefonbesz�lget�sek titkos�t�s�t, tov�bb� feljogos�totta a korm�nyt, hogy sz�ks�g eset�n int�zkedhessen a tartom�nyok �gyeiben.

(A l�ngol� Reichstag)

A szoci�ldemokrata �s kommunista vezet�k mellett szakszervezetek tagjait valamint baloldali �rtelmis�geket is begy�jt�ttek, �k az SA �s az SS �ltal �rz�tt pinceb�rt�n�kbe ker�ltek. Sz�muk �prilisra 25.000 f�re n�tt. Az �j szavaz�s sor�n az NSDAP megszerezte a szavazatok 43,9%-�t, ezzel a legt�bb k�pvisel�t k�ldhette a parlamentbe. A baloldali p�rtok viszont m�g �gy is megszerezt�k a szavazatok 1/3-�t. A szavaz�s eredm�ny�hez term�szetesen nagym�rt�kben hozz�j�rult a Reichstag felgy�jt�sa, tov�bb� az, hogy a t�zet egy kommunista fi� okozta.

A lipcsei per

A gy�jtogat� Lubbe-n k�v�l m�g h�rom bolg�r kommunista fi�t �s egy n�met KDP-s k�pvisel�t tart�ztattak le �s fogtak perbe. Lubbe-t a kihallgat�sa ut�n elz�rt�k a k�lvil�gt�l, az �js�g�r�kat is eltiltott�k t�le. A h�rom bolg�r fi�-t a t�z �rtelmi szerz�s��rt tal�lta b�n�snek az esetet kivizsg�l� bizotts�g. A v�d azonban m�r a kezdetekben is tartalmazott olyan bizony�t�kokat �s k�ptelen �ll�t�sokat, amit a v�dlottak nem tudtak c�folni.

A lipcsei per szeptember 21-�n kezd�d�tt meg a Birodalom Legfels�bb B�r�s�g�nak �p�let�ben. A perre egyed�l Lubbe �rkezett meg bilincsben �s rabruh�ban, a t�bbi v�dlott bilincs n�lk�l. Az eln�k k�t napon kereszt�l a kommunist�k �ltal beterjesztett „Barna K�nyv” hiteless�g�t c�folta. Ez a felterjeszt�s a nemzetiszocialist�kat hib�ztatta a Reichstag felgy�jt�s�val. Lubbe-t akkor nem tudt�k a gy�jtogat�s�rt hal�lb�ntet�ssel b�ntetni, viszont Hitler egy m�rciusi besz�d�ben kijelentette, hogy ily m�don k�v�nja megb�ntetni a v�tkeseket.

A t�rgyal�s el�sz�r Lipcs�ben majd Berlinben folyt. A Gestapo megegyez�st k�t�tt a szovjetekkel, �gy a h�rom bolg�r fi�t 1934. febru�r 27-�n kitoloncolt�k a Szovjetuni�ba. Lubbe-t hal�lra �t�lt�k, �s 1934. janu�r 10-�n fejezt�k le guillotine-nal Lipcs�ben.

Elm�letek

Egyes elm�letek szerint a n�cik gy�jtott�k fel a Reichstagot, hogy lehet�s�get teremtsenek a tot�lis ir�ny�t�s megszerz�s�re a kommunist�k felel�ss�gre von�s�val. Ezt a felvet�st k�s�bb t�bb t�rt�n�sz is megc�folta, ugyanis �ll�t�lag olyan szem�lyek okozt�k a t�zet, akik jelen sem voltak a helysz�nen.

A kommunista p�rt ifj� szervezet�nek egyik tagja, Marinus van der Lubbe egy holland munk�s lesz�rmazottja volt. A fi� 1931-ben megszak�totta a kapcsolatot a kommunist�kkal, majd 1933. febru�r 18-�n meg�rkezett Berlinbe. C�lja az volt, hogy tiltakoz�akci�ival felh�vja a korm�ny figyelm�t a munk�ss�gra. Febru�r 25-t�l kezdve h�rom �p�let felgy�jt�s�val pr�b�lkozott, �m ezek k�z�l egyed�l a Reichstag kapott l�ngra febru�r 27-�n.

Lubbe a t�zet feltehet�l�g este 9 t�j�n gy�jtotta meg az egyik �l�steremben. A t�zolt�k f�l �r�val k�s�bb m�r a helysz�nen pr�b�lt�k megf�kezni a l�ngokat, viszont mivel szinte az eg�sz �p�let le volt z�rva, az ablakokon kereszt�l v�gezt�k a munk�jukat. Ek�zben az �p�let k�r�l SA �s SS katon�k sorakoztak, akik a t�meget oszlatt�k �s a ter�letet biztos�tott�k. Nem sokkal k�s�bb Hitler, Goebbels �s G�ring meg�rkeztek a helysz�nre. A vezet�k szerint biztosan kommunista l�zad�sr�l van sz�, ezt t�masztotta al� a t�ny, hogy az esem�ny el�tt h�rom nappal fenyeget� dokumentumokat tal�ltak a kommunista p�rt f�hadisz�ll�s�n.

A rend�rs�g hamar elkapta a gy�jtogat�t, aki a kihallgat�s sor�n mindent bevallott.