Hermann G�ring 1982. janu�r 12-�n sz�letett a bajororsz�gi Rosenheimban. Csal�dja azonban nem rosenheimi, �desanyja l�togat�ban volt a sz�l�s idej�ben. �desapja, Heinrich Ernst G�ring jogi doktor volt, akit Otto von Bismarck nevezett ki a N�met D�lnyugat-Afrika els� birodalmi biztos�nak. G�ringnek n�gy testv�re volt, k�z�l�k egyed�l �ccse utas�tottal el a nemzetiszocialista ideol�gi�t.

Ifj�kora

�lete els� h�rom �ve sor�n egy rosenheimi csal�dn�l volt, �desanyja gondoz�sba adta. 1901-ben G�ring sz�leivel �s testv�reivel egy�tt a fi� keresztapj�n�l - aki egy zsid� orvos volt – �lt. Tizenk�t �vesen apja elk�ldte egy kad�t-iskol�ba, majd 1909-ben a Porosz Kad�t F�iskol�ra jelentkezett.

Az els� vil�gh�bor� alatt az Elz�szban folytatott els� csat�kban vett r�szt, amivel ki�rdemelte a Vaskereszt m�sodik oszt�ly�t. 1914 szeptember�ben k�rh�zba ker�lt, ahol az egyik pil�ta bar�tja gy�zk�dni kezdte, hogy csatlakozzon a l�gier�h�z. G�ring enged�ly n�lk�l t�vozott a k�rh�zb�l, okt�bert�l elkezdte a rep�l�-tartal�kos kik�pz�st, majd okt�ber 16-�n �thelyezt�k a 25-�s rep�l�osztaghoz. R�viddel ezut�n az egyik rep�l�csapat megfigyel�jek�nt szolg�lt. 1915. m�rcius 15-�n kapta meg a Vaskereszt els� oszt�ly�t. Ezut�n j�lius �s szeptember k�z�tt Freiburgban hivatalos pil�tak�pz�st kapott. �tvez�nyelt�k az 5. hadsereghez, majd november 16-�n el�rte els� l�gi gy�zelm�t. 1917-ben a 27-es rep�l�osztag vezet�s�vel b�zt�k meg, majd 20 ellens�ges rep�l�g�pet, k�zt�k bomb�z� g�pet l�tt le. Ez �v augusztus�ban f�hadnaggy� l�ptett�k el�. Az els� vil�gh�bor� alatt 22 l�gi gy�zelmet aratott.

A weimari k�zt�rsas�gban

A h�bor� v�ge ut�n 1919-ben a sv�d l�git�rsas�g megb�z�sait teljes�tette. 1920 j�nius�ban lemondott a hadsereghez val� tartoz�s�r�l, ugyanis a b�kedikt�tum kimondta, hogy N�metorsz�gnak nem lehet l�gi hadereje, tov�bb� tiszts�geir�l is lemondott. H�rom �vvel k�s�bb, 1923-ban feles�g�l vett egy sv�d n�t, aki n�gy �vvel volt id�sebb n�la.

1921-t�l a M�ncheni Egyetemen t�rt�nelmet, k�zgazdas�gtant �s �llamtudom�nyt hallgatott. 1922-ben tal�lkozott el�sz�r Hitlerrel, majd ez �v december�ben Hitler kinevezte az SA parancsnok�v�. Az 1923-ban megk�s�relt s�rpuccs sor�n megsebes�lt, �s egy zsid� csal�d h�z�ban kapott mened�ket. Ezut�n Ausztri�ba menek�lt. Egy osztr�k k�rh�zban morfint kapott a f�jdalmai enyh�t�s�re, ezzel vette kezdet�t a hossz� ideig tart� f�gg�s�ge. A s�rpuccsot k�vet� per sor�n It�li�ba menek�lt, �m feles�ge N�metorsz�gban maradt, v�g�l 1925-ben egy stockholmi h�zba k�lt�ztek. G�ringet beutalt�k egy elvon�ra, �m okt�berben visszaesett, �s egy ideggy�gyint�zetben kezelt�k n�h�ny h�tig.

Hindenburg eln�k hal�la ut�n amneszti�t hirdetett meg, �gy 1926-ban visszat�rhetett N�metorsz�gba. 1927 v�g�n visszal�pett a p�rtba �s az SA-ba is. 1928-ban k�pvisel�v� v�lt a Reichstagban. Hitler m�g ebben az �vben nevezte is az z SA-Obergruppenf�hrer�v�, f�csoportvezet�nek.

G�ring feles�ge, Carin 1931-ben hunyt el t�d�bajban. 1935-ben feles�g�l vette Emmy Sonnemann sz�n�szn�t. Az esk�v�n Adolf Hitler volt a n�sznagy. Emmyt�l l�nya sz�letett, Edda G�ring 1938-ban.

(G�ring, mint a Rechstag eln�ke balra fent)

Mivel az 1932-es v�laszt�sokon az NSDAP szerezte a legt�bb szavazatot, G�ring lett a Reichstag eln�ke. Hivat�s�t eg�szen 1945-ig bet�lt�tte, �gy a birodalom harmadik legbefoly�sosabb embere lett.

A nemzetiszocialista G�ring

1933. janu�r 30-�n Hindenburg kinevezte Hitlert birodalmi kancell�rr�. Ennek k�sz�nhet�en G�ring t�rca n�lk�li birodalmi miniszter lett, valamint porosz bel�gyminiszt�rium �s a l�gik�zleked�sek biztosa, ezzel az eg�sz Porosz Politikai Rend�rs�g feje lett. 1933 �prilis�ban Porosz Minisztereln�k lett. Az � kezdem�nyez�s�re j�ttek l�tre az els� koncentr�ci�s t�borok, melyekbe akkor m�g az SA �s a rend�rs�g ellenz�keit z�rta be, a Gestapo is az � �tlete volt (ebb�l k�s�bb kin�tt az RSHA).

A nemzetiszocializmus idej�n G�ring – a nyilv�noss�g szem�ben – Hitler ut�n a m�sodik embernek sz�m�tott, ezzel siker�lt h�tt�rbe szor�tania Hitler egykori jobb kez�t, Rudolf Hess-t. 1933-bank a l�gik�zleked�s minisztere lett, �s fel�p�tette a l�gier�t, azaz a Luftwaffe-t. 1934-ben t�rv�nybe foglalt�k, hogy Hitler hal�la ut�n G�ring a kijel�lt ut�d.  1936-ban kinevezt�k a „n�gy�ves terv” kidolgoz�s�ra. Ezzel mondhatni N�metorsz�g gazdas�gi dikt�tora lett. Legf�bb feladata az volt, hogy a n�met gazdas�got felk�sz�tse a h�bor�ra. Ennek viszont nem tudott megfelelni, �gy a posztot �truh�zt�k Albert Speer-re 1942-ben.

A krist�ly�jszaka ut�n gy�l�st h�vott �ssze, hogy int�zked�seket hozzanak a zsid�k vagyonelkobz�s�r�l illetve a kiv�ndorl�sra k�nyszer�t�sr�l. A novemberi-progromok (Krist�ly�jszaka) �ldozatainak kellett p�nzelni k�l�nb�z� antiszemita ad�k form�j�ban (zsid�ad�) a tettesek felfegyverkez�s�t. Ez a zsid�k �llamilag kik�nyszer�tett elszeg�nyed�s�kh�z vezetett, �gy G�ring egy k�s�bbi rendelet�ben l�trehozta a Zsid�k Kiv�ndorl�s�t T�mogat� Birodalmi K�zpontot. G�ring k�vetelte, hogy a zsid�k kapjanak egyenruh�t, amit k�telez� jelleggel hordaniuk kelljen, hogy felismerhet�ek legyenek – ezt elvetett�k. V�g�l 1941. szeptember 1-�n vezett�k be a s�rga csillag visel�s�t.

A holokausztban v�llalt szerepe

(A lev�l, amelyben megb�zta Heydrichet)

1941 j�lius�ban megb�zta Reinhard Heydrichet a zsid�k�rd�s kiv�ndorl�sos vagy evaku�ci�s megold�s�val. A dokumentum val�dis�g�t saj�t maga igazolta a n�rnbergi per alatt, viszont tagadta, hogy ezen k�v�l b�rmilyen m�s m�don is kapcsol�dott volna a holokauszthoz, �ll�t�sa szerint nem t�j�koztatt�k az ottani �llapotokr�l.

Hermann G�ring m�kincsgy�jt�k�nt v�lt h�ress� �s h�rhedtt�, a sz�p festm�nyek �s m�s m�v�szi t�rgyak ir�nti szenved�lye miatt l�nyeg�ben m�kincsrabl�v� v�lt. Gy�jtem�ny�ben kb. 1800 festm�ny volt, ehhez t�rsult m�g sz�mos falik�rpit, szobor.

A h�bor� alatt

1940. m�jus-j�nius k�z�tt a sikeres Franciaorsz�g elleni l�gier�s t�mad�sok miatt nemzeti h�sk�nt tekintettek r�, �m az angliai csat�ban elszenvedett s�lyos veres�g miatt feled�sbe mer�lt a neve. Felel�s volt a szt�lingr�di veres�gben is, ugyanis biztos�totta Hitlert a beker�tett hadsereg l�gi �ton t�rt�n� ut�np�tl�s�r�l, b�r tudta, hogy lehetetlen. A n�gy�ves terv megb�zottjak�nt elrendelte az elfoglalt ter�letek gazdas�gi kifoszt�s�t. Azt, hogy ennek k�vetkezt�ben embermilli�k haltak �hen j�rul�kos vesztes�gnek tekintette. 

(G�ring vad�szat k�zben)

Az 1942-es �vben a h�bor�s megbesz�l�sek alatt nem sz�vesen jelent meg, ink�bb k�pviseltette mag�t. Sok k�rutaz�st tett, melyek sor�n tov�bb gy�jt�tte a m�kincseket �s vad�szszenved�ly�nek is h�dolt. Miut�n megk�sz�nt�tte 1945. �prilis 20-�n a 65 �ve Hitlert, elhagyta Berlint. Ezek ut�n Hitler 1945. �prilis 29-ei rendelet�ben megfosztotta minden �llami hivatal�b�l, kitasz�totta a p�rtb�l �s elrendelte a letart�ztat�s�t is.

A h�bor� ut�n

1945. m�jus 7-�n elutazott Fischorn v�r�ba �s megadta mag�t a 7. amerikai hadseregnek. M�jus 21-�n G�ringet feles�ge �s l�nya t�rsas�g�ban egy titkos amerikai t�borba vitt�k, ahol kihallgatt�k �s fogvatartott�k az addig elfogott nemzetiszocialista vezet�ket �s magas rang� katonai tiszteket.

(G�ring (els� sor bal sz�ls�) a v�dlottak padj�n 7 t�rs�val)

A n�rnbergi perek alatt mint a n�gy, ellene felhozott v�dpontban: vil�gb�ke ellen �sszeesk�v�s, t�mad� h�bor� megszervez�se, kirobbant�sa �s kereszt�lvitele, a hadijogok megs�rt�se �s az emberi jogok megs�rt�se b�n�snek tal�lt�k, ez�rt k�t�l �ltali hal�lb�ntet�sre �t�lt�k. A kiv�gz�s el�tt egy hidrog�n-cianid m�regkapszul�val vetett v�get az �let�nek. Az, hogy hogyan jutott hozz� a kapszul�hoz a mai napig csak felt�telez�sek t�mkelege. G�ring maga v�zolta az �ngyilkoss�ga el�tt, hogy eredetileg 3 kapszula volt n�la. Egyet �gy rejtett el, hogy megtal�lj�k, egy a per alatt is n�la volt (a csizm�j�ban), a harmadik pedig egy b�rkr�mes dobozban volt elrejtve.

Holttest�t elhamvasztott�k majd hamvait az Isar egyik oldal�g�ba sz�rt�k.