2016.12.26. 15:00, Clodette
Az első világháború alatt az Elzászban folytatott első csatákban vett részt, amivel kiérdemelte a Vaskereszt második osztályát. 1914 szeptemberében kórházba került, ahol az egyik pilóta barátja győzködni kezdte, hogy csatlakozzon a légierőhöz. Göring engedély nélkül távozott a kórházból, októbertől elkezdte a repülő-tartalékos kiképzést, majd október 16-án áthelyezték a 25-ös repülőosztaghoz. Röviddel ezután az egyik repülőcsapat megfigyelőjeként szolgált. 1915. március 15-én kapta meg a Vaskereszt első osztályát. Ezután július és szeptember között Freiburgban hivatalos pilótaképzést kapott. Átvezényelték az 5. hadsereghez, majd november 16-án elérte első légi győzelmét. 1917-ben a 27-es repülőosztag vezetésével bízták meg, majd 20 ellenséges repülőgépet, köztük bombázó gépet lőtt le. Ez év augusztusában főhadnaggyá léptették elő. Az első világháború alatt 22 légi győzelmet aratott.
A weimari köztársaságban
A háború vége után 1919-ben a svéd légitársaság megbízásait teljesítette. 1920 júniusában lemondott a hadsereghez való tartozásáról, ugyanis a békediktátum kimondta, hogy Németországnak nem lehet légi hadereje, továbbá tisztségeiről is lemondott. Három évvel később, 1923-ban feleségül vett egy svéd nőt, aki négy évvel volt idősebb nála.
1921-től a Müncheni Egyetemen történelmet, közgazdaságtant és államtudományt hallgatott. 1922-ben találkozott először Hitlerrel, majd ez év decemberében Hitler kinevezte az SA parancsnokává. Az 1923-ban megkísérelt sörpuccs során megsebesült, és egy zsidó család házában kapott menedéket. Ezután Ausztriába menekült. Egy osztrák kórházban morfint kapott a fájdalmai enyhítésére, ezzel vette kezdetét a hosszú ideig tartó függősége. A sörpuccsot követő per során Itáliába menekült, ám felesége Németországban maradt, végül 1925-ben egy stockholmi házba költöztek. Göringet beutalták egy elvonóra, ám októberben visszaesett, és egy ideggyógyintézetben kezelték néhány hétig.
Hindenburg elnök halála után amnesztiát hirdetett meg, így 1926-ban visszatérhetett Németországba. 1927 végén visszalépett a pártba és az SA-ba is. 1928-ban képviselővé vált a Reichstagban. Hitler még ebben az évben nevezte is az z SA-Obergruppenführerévé, főcsoportvezetőnek.
Göring felesége, Carin 1931-ben hunyt el tüdőbajban. 1935-ben feleségül vette Emmy Sonnemann színésznőt. Az esküvőn Adolf Hitler volt a násznagy. Emmytől lánya született, Edda Göring 1938-ban.
(Göring, mint a Rechstag elnöke balra fent)
Mivel az 1932-es választásokon az NSDAP szerezte a legtöbb szavazatot, Göring lett a Reichstag elnöke. Hivatását egészen 1945-ig betöltötte, így a birodalom harmadik legbefolyásosabb embere lett.
A nemzetiszocialista Göring
1933. január 30-án Hindenburg kinevezte Hitlert birodalmi kancellárrá. Ennek köszönhetően Göring tárca nélküli birodalmi miniszter lett, valamint porosz belügyminisztérium és a légiközlekedések biztosa, ezzel az egész Porosz Politikai Rendőrség feje lett. 1933 áprilisában Porosz Miniszterelnök lett. Az ő kezdeményezésére jöttek létre az első koncentrációs táborok, melyekbe akkor még az SA és a rendőrség ellenzékeit zárta be, a Gestapo is az ő ötlete volt (ebből később kinőtt az RSHA).
A nemzetiszocializmus idején Göring – a nyilvánosság szemében – Hitler után a második embernek számított, ezzel sikerült háttérbe szorítania Hitler egykori jobb kezét, Rudolf Hess-t. 1933-bank a légiközlekedés minisztere lett, és felépítette a légierőt, azaz a Luftwaffe-t. 1934-ben törvénybe foglalták, hogy Hitler halála után Göring a kijelölt utód. 1936-ban kinevezték a „négyéves terv” kidolgozására. Ezzel mondhatni Németország gazdasági diktátora lett. Legfőbb feladata az volt, hogy a német gazdaságot felkészítse a háborúra. Ennek viszont nem tudott megfelelni, így a posztot átruházták Albert Speer-re 1942-ben.
A kristályéjszaka után gyűlést hívott össze, hogy intézkedéseket hozzanak a zsidók vagyonelkobzásáról illetve a kivándorlásra kényszerítésről. A novemberi-progromok (Kristályéjszaka) áldozatainak kellett pénzelni különböző antiszemita adók formájában (zsidóadó) a tettesek felfegyverkezését. Ez a zsidók államilag kikényszerített elszegényedésükhöz vezetett, így Göring egy későbbi rendeletében létrehozta a Zsidók Kivándorlását Támogató Birodalmi Központot. Göring követelte, hogy a zsidók kapjanak egyenruhát, amit kötelező jelleggel hordaniuk kelljen, hogy felismerhetőek legyenek – ezt elvetették. Végül 1941. szeptember 1-én vezették be a sárga csillag viselését.
A holokausztban vállalt szerepe
(A levél, amelyben megbízta Heydrichet)
1941 júliusában megbízta Reinhard Heydrichet a zsidókérdés kivándorlásos vagy evakuációs megoldásával. A dokumentum valódiságát saját maga igazolta a nürnbergi per alatt, viszont tagadta, hogy ezen kívül bármilyen más módon is kapcsolódott volna a holokauszthoz, állítása szerint nem tájékoztatták az ottani állapotokról.
Hermann Göring műkincsgyűjtőként vált híressé és hírhedtté, a szép festmények és más művészi tárgyak iránti szenvedélye miatt lényegében műkincsrablóvá vált. Gyűjteményében kb. 1800 festmény volt, ehhez társult még számos falikárpit, szobor.
A háború alatt
1940. május-június között a sikeres Franciaország elleni légierős támadások miatt nemzeti hősként tekintettek rá, ám az angliai csatában elszenvedett súlyos vereség miatt feledésbe merült a neve. Felelős volt a sztálingrádi vereségben is, ugyanis biztosította Hitlert a bekerített hadsereg légi úton történő utánpótlásáról, bár tudta, hogy lehetetlen. A négyéves terv megbízottjaként elrendelte az elfoglalt területek gazdasági kifosztását. Azt, hogy ennek következtében embermilliók haltak éhen járulékos veszteségnek tekintette.
(Göring vadászat közben)
Az 1942-es évben a háborús megbeszélések alatt nem szívesen jelent meg, inkább képviseltette magát. Sok körutazást tett, melyek során tovább gyűjtötte a műkincseket és vadászszenvedélyének is hódolt. Miután megköszöntötte 1945. április 20-án a 65 éve Hitlert, elhagyta Berlint. Ezek után Hitler 1945. április 29-ei rendeletében megfosztotta minden állami hivatalából, kitaszította a pártból és elrendelte a letartóztatását is.
A háború után
1945. május 7-én elutazott Fischorn várába és megadta magát a 7. amerikai hadseregnek. Május 21-én Göringet felesége és lánya társaságában egy titkos amerikai táborba vitték, ahol kihallgatták és fogvatartották az addig elfogott nemzetiszocialista vezetőket és magas rangú katonai tiszteket.
(Göring (első sor bal szélső) a vádlottak padján 7 társával)
A nürnbergi perek alatt mint a négy, ellene felhozott vádpontban: világbéke ellen összeesküvés, támadó háború megszervezése, kirobbantása és keresztülvitele, a hadijogok megsértése és az emberi jogok megsértése bűnösnek találták, ezért kötél általi halálbüntetésre ítélték. A kivégzés előtt egy hidrogén-cianid méregkapszulával vetett véget az életének. Az, hogy hogyan jutott hozzá a kapszulához a mai napig csak feltételezések tömkelege. Göring maga vázolta az öngyilkossága előtt, hogy eredetileg 3 kapszula volt nála. Egyet úgy rejtett el, hogy megtalálják, egy a per alatt is nála volt (a csizmájában), a harmadik pedig egy bőrkrémes dobozban volt elrejtve.
Holttestét elhamvasztották majd hamvait az Isar egyik oldalágába szórták.