El�zm�nyek

1933. janu�r 30-�n az egykori Hindenburg eln�k kinevezte Adolf Hitlert N�metorsz�g kancell�rj�v�. Ezt k�vet�en a Felhatalmaz�si T�rv�ny miatt a Reichstagt�l f�ggetlen�l hozhatott d�nt�seket, �s r�vid id�n bel�l korm�nyp�rtt� v�lt a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt. Viszont ennek ellen�re sem tudta a hadsereget ir�ny�tani, ugyanis az tov�bbra is Hindenburg fennhat�s�ga al� tartozott. �gy Hitler a volt elvt�rsa, az Ernst R�hm �ltal vez�relt SA-ra t�maszkodott. A barnaingesek (SA tagok) az egykori kommunista p�rt gy�l�seit zavart�k meg, viszont miut�n az NSDAP ker�lt hatalomra nem volt mit megzavarni, �s az esti iszogat�sok ut�n utcai zavarg�sokat okoztak. Hitler pr�b�lta megf�kezni ezeket a zavarg�sokat, viszont eluralkodott rajta, �s 1930-ra mindennaposs� v�ltak a feljelent�sek. Ahhoz, hogy Hitler megtartsa a poz�ci�j�t �s vezet�i szerep�t elhat�rozta, hogy megzabol�zza az SA-t, kiv�gzi a szerinte �rul� vezet�ket illetve b�rt�nbe z�rtatja �ket.

Az SA vezet�je, R�hm nem el�gedett meg azzal, hogy az egyre nagyobb l�tsz�mmal rendelkez� rohamosztagot vezesse, befoly�solta Hitlert, hogy nevezze ki had�gyminiszterr�. Mivel Hitler ezt nem tette meg, R�hm �tadott a hadsereg akkori vezet�j�nek, Blombergnek egy jegyz�ket, ami azt tartalmazta, hogy az SA N�metorsz�g hivatalos katonai ereje, �s a Blomberg �ltal vezetett Reichswehr (a n�met hadsereg neve 1919 �s 1935 k�z�tt) csak a kik�pz�sben seg�dkezik. Hitler v�lasza erre az volt, hogy hi�ba maximaliz�lta 100.000 f�re a versailles-i b�kedikt�tum a hadsereg sz�m�t, nem cser�lik fel a hader�t az SA-ra.

Ezut�n R�hm �s Hitler k�z�tt �rdekellent�t jelent meg, R�hm az SA-t tov�bbra is n�velni akarta �s az orsz�g haderej�nek, Hitler viszont a Reichswehr n�vel�s�t tervezte. R�hm egyre agressz�vebben akarta �rv�nyes�teni az akarat�t, t�bb alkalommal is megfenyegette Hitlert �s a vezet�ket. Himmler �s Heydrich egy hamis puccsk�s�rletr�l inform�lt�k Hitlert, miszerint R�hm a teljes hatalom�tv�telt tervezi. Ez�rt Hitler ahhoz, hogy megtartsa a poz�ci�j�t �s vezet�i szerep�t elhat�rozta, hogy megzabol�zza az SA-t, kiv�gzi a szerinte �rul� vezet�ket illetve b�rt�nbe z�rtatja �ket.

A tisztogat�s

Hitler az �ltala nem h�s�gesnek tartott SA vezet�ket �s R�hm-�t egy h�tv�g�re invit�lta �ket Bad Wiessee-be. 1934. j�nius 30-�n este Hitler k�t SS csapattal �rkezett meg a helysz�nre. A csapatok �l�n a felfegyverzett Hitler bet�rte a szob�k ajtaj�t �s letart�ztatta a vezet�ket, n�h�nyat k�z�l�k m�s f�rfival egy�tt aludva tal�ltak, �s a homoszexualit�st a n�cizmus kegyetlen�l el�t�lte. Az a t�ny, hogy R�hm semmif�le puccsot nem szervezett, nem akad�lyozta meg Hitlert a teljes SA-vezet�s megr�galmaz�s�ban.

R�hm-�t a t�bbi SA vezet�vel a m�ncheni Stadelheim b�rt�nbe sz�ll�tott�k. R�hm kiv�tel�vel az t�bbi vezet�vel a helysz�nen v�geztek. J�lius 1-�n k�t SS tiszt, Theodor Eicke �s Michel Lippert felsz�l�totta R�hm-�t, hogy v�gezzen mag�val 10 percen bel�l, erre �tadtak neki egy t�lt�tt pisztolyt. Miut�n letelt a 10 perc �s semmit nem hallottak a cella fel�l Lippert maga v�gzett a vezet�vel.

(Gregor Strasser, a n�ci p�rt egykori vezet�je (balr�l a m�sodik))

Hitler nem csak kiz�r�lag az SA-ra tervezte a tisztogat�st. Emellett politikai ellenfeleit is letart�ztatta, t�bbek k�z�tt a konzervat�v p�rt vezet�it, ez mag�ba foglalta von Papen kancell�rhelyettest �s k�zvetlen k�rnyezet�t is. Miut�n a Gestapo egyes�vel v�gzett a Papen k�r�li emberekkel, a helyettest szabadon engedt�k �s azut�n nem b�r�lta a n�ci politik�t. Himmler �s G�ring emellett m�g r�k�ldte a Gestapo-t a Hitlert megel�z� kancell�r csal�dj�ra, a s�rpuccsot lever� vezet�kre illetve a kor�bbi p�rteln�k�t is. Az letart�ztatand� szem�lyeket tartalmaz� list�t a Gestapo �ll�totta �ssze Hitler sz�m�ra eredetileg 77 n�vvel, Hitler azonban ezt a sz�mot m�g megtoldotta 6 f�vel.

K�vetkezm�nyek

Tekintve, hogy t�bb nagy h�rn�vvel rendelekz� embert v�geztek ki a rend fenntart�s�nak �rdek�ben egy elfogadhat� sztorival kellet el��llnia a n�ciknak. G�ring utas�totta a rend�rs�get, hogy az elm�lt k�t nap t�rt�n�seir�l minden iratot semmis�tsenek meg, Goebbels az �js�goknak megtiltotta, hogy nyilv�noss�gra hozz�k a halottak list�j�t, tov�bb� a r�di�n bemondatta, hogy sikeresen meghi�s�tottak egy Hitler elleni mer�nyletet.

J�lius 3-�n Hitler kiadta az �gynevezett �llamv�delmi T�rv�nyt, miszerint: „ Azok az int�zked�sek, melyek az 1934. j�nius 30-�n, j�lius 1-j�n �s 2-�n v�grehajtott fels�g- �s haza�rul� t�mad�s lever�s�re szolg�ltak, mint az �llami �nv�delem int�zked�sei jogszer�ek.”

1934. j�lius 13-�n Hitler �gy nyilatkozott a t�rt�ntekr�l:

Ha valaki azt a szemreh�ny�st teszi, mi�rt nem a rendes b�r�s�gokat vontuk be ahhoz, hogy �t�lkezzenek, akkor neki csak a k�vetkez�ket mondhatom: ezekben az �r�kban �n voltam felel�s a n�met nemzet sors��rt, �s �gy a n�met n�pnek legfels�bb b�r�ja… Mindenkinek tudnia kell a j�v�ben, hogy ha kez�t �t�sre emeli az �llam ellen, sorsa a biztos hal�l.

N�metorsz�g �nk�nyuralmi orsz�gg� v�ltozott, ahol egyed�l Hitler ir�ny�tott, politikai ellenfelek n�lk�l. A t�rt�ntek fogadtat�sa pozit�v volt, Hindenburg eln�k m�g a betegs�ge ellen�re is k�ld�tt egy t�viratot Hitlernek, amiben gratul�lt neki, hogy cs�r�j�ban fojtotta el az �rul�st.