Ifj�kora

Himmler, eredeti nev�n Heinrich Luitpold Himmler 1900. okt�ber 7-�n sz�letett M�nchenben. Egy fia �s egy b�tyja volt, sz�lei szigor� katolikus m�don nevelt�k a gyermekeiket. A Heinrich nevet keresztapj�nak, Wittelsbach Henrik bajor hercegnek k�sz�nheti, aki Himmler �desapj�t tan�totta. Himmler 1910-�ta tanult egy m�ncheni elemi iskol�ban, ahol �ltanul�nak �s oszt�lyels�nek sz�m�tott. Tanulm�nyai mellett sakkozott, zongor�zott �s kert�szkedett. Az els� vil�gh�bor� alatt 1918-ban befejezte tanulm�nyait �s be�llt a 11. bajor hadseregbe. Nagyon szeretett volna katonai p�ly�t, viszont testi adotts�gai miatt nem figyeltek fel r�. A h�bor� lever�se ut�n agron�musnak tanult, �s r�vid ideig egy mag�ngazdas�gn�l dolgozott.

Szerepe a politikai �letben

Leszerel�se ut�n elhagyta a hadsereget, majd 1923-ban csatlakozott a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtba, �s r�szt vett a sikertelen m�ncheni s�rpuccsban.1925-ben csatlakozott az SS-hez, v�g�l 1929. janu�r 6-�n Hitler kinevezte az SS birodalmi vezet�j�v�: a h�bor� v�g�ig  Reichsf�hrer-SS-nek sz�l�ttatta mag�t. Ir�nikus, hogy az els� vil�gh�bor� sor�n nem megfelel� fizikum� ember ir�ny�totta N�metorsz�g „elit” egys�g�t. Az SS-tagok sz�m�ra a magass�got 180 cm-re minimaliz�lta, viszont Himmler mind�ssze 175 cm volt. Kinevez�sekor az SS k�r�lbel�l 300 f�vel b�rt. Kulcsfontoss�g� szerepe volt az 1934-es hossz� k�sek �jszak�j�ban �s az azt megel�z� szervez�sben.

1934-ben l�trehozt�k a Gestapo-t (titkos rend�rs�get), aminek a k�vetkez� �vben a vezet�je volt. 1939-ben megalap�tott�k az RSHA-t (Birodalmi Biztons�gi F�hivatal), melynek vezet�je Reinhard Heydrich lett – aki tulajdonk�ppen Himmler jobb kez�v� v�lt. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n 1943 augusztus�t�l birodalmi bel�gyminiszter lett, majd 1944-t�l a n�metorsz�gi fegyveres csapatok f�parancsnoka.

(Himmler hatalma telj�n, az SS vezet�jek�nt)

A Hitler ellen tervezett 1944-es mer�nyletet Himmler vezet�s�vel sz�molt�k fel. Ezut�n lett a n�metorsz�gi fegyveres csapatok f�parancsnoka. Ebben a poz�ci�j�ban hib�t hib�ra halmozott. A h�bor� v�g�n megpr�b�lt k�l�n b�k�t k�tni a sz�vets�gesekkel, kapitul�ci�t aj�nlott. Miut�n ez a h�r eljutott Hitlerhez, a F�hrer minden tiszts�g�t�l megfosztotta Himmlert �s a p�rtb�l is kiz�rta.

Fajelm�lete

A hossz� k�sek �jszak�ja ut�n meg�p�tett�k az els� koncentr�ci�s t�bort, ez m�g a politikai foglyok fogva tart�s�ra k�sz�lt. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n meg�p�lt koncentr�ci�s t�borokban az �ltala vezetett SS ir�ny�t�sa alatt v�gezt�k ki a rezsim �ltal ellens�gesnek �t�lt embereket.

1934-ben �gy besz�lt a zsid�s�gr�l Poseben:

Szeretn�m �n�ket ism�t eml�keztetni egy s�lyos probl�m�ra. Fel kell sz�tani a t�zet k�zt�nk, ellenkez� esetben, nem fogunk nyilv�noss�g el�tt t�bbet err�l besz�lni…. Besz�lek „zsid�k evaku�ci�j�r�l”: kiirtani a zsid�kat. Err�l a dologr�l k�nny� besz�lni, viszont neh�z v�grehajtani.

(Egy koncentr�ci�s t�bor megl�togat�sa k�zben, a sz�gesdr�t k�t oldal�n)

Megr�gz�tten kutatta az �rja faj eredet�t, erre a legt�k�letesebb p�lda a wewlsburgi kast�ly, amit az SS k�zpontj�nak tekintettek. Rengeteg kutat�s, okkultista szimb�lumok, hatalmas csarnokok jellemezt�k az SS tisztek gy�lekez� hely�t. Tekintve, hogy �lete sor�n (a p�rtba l�p�se el�tt) nem volt, ami az antiszemita n�zetet bemutatta volna neki, szigor� katolikus neveltet�s�hez k�tik a fajelm�let kialakul�s�t.

A h�bor� v�g�n

Miut�n megfosztott�k tiszts�g�t�l Himmler �szak-N�metorsz�gban tart�zkodott, a d�n hat�r k�zel�ben l�v� Fensburgban. A b�kek�t�s ut�n hamis igazolv�nyokat vett mag�hoz, �s bujdosott a felel�ss�gre von�s el�l. 1945. m�jus 21-�n utaz�s k�zben k�t t�rs�val fennakadt egy brit ellen�rz�ponton. Az ellen�r�k el�sz�r nem tudt�k, hogy kit fogtak el, �gy egy kihallgat� terembe vitt�k az egykori reichsf�hrert. Himmler maga fedte fel val�di kil�t�t. Kihallgat�s�t 23-�n kezdt�k meg, �m Himmler egy ci�nkapszul�val �ngyilkos lett.

Mag�n�lete

1926 december�ben egy Bad Reichenhall-i hotelban sz�llt meg, ahol megismerkedett k�s�bbi feles�g�vel, Margareta Siegrothtal. 1928. j�lius 3-�n feles�g�l vette Margaretat, majd egy �vvel k�s�bb megsz�letett l�nya, Gudrun.  H�zass�guk nem volt felh�tlen, �gy Himmler titk�rn�j�vel megcsalta feles�g�t. Mindig hangoztatta az �rja faj fenntart�s�nak fontoss�g�t, �s nem �rezte b�n�snek mag�t az�rt, ami�rt f�lrel�pett.

Hi�ba volt a birodalom egyik legnagyobb embere, nem tudott a p�nzzel b�nni, �s szinte eg�sz �let�ben anyagi gondokkal k�zd�tt.