N�rnbergi t�rv�nyek n�ven eml�tj�k azokat a t�rv�nyeket, aminek a nemzetiszocialist�k ideol�gi�ja szolg�l alapul. Ezeket 1935. szeptember 15-�n egyhang�an fogadta el a Reichstag. Mind�ssze k�t t�rv�nyjavaslat ker�lt t�rgyal�s al�, a t�rv�ny a n�met v�r �s n�met becs�let v�delm��rt, illetve az �llampolg�rs�gi t�rv�nyt. Ebben az id�ben szavazt�k meg a birodalom hivatalos z�szlaj�t is, de az nem tekintend� a n�rnbergi t�rv�nyek k�z�.

(Mindh�rom t�rv�nyt a Reichsgesetzblatt 100. sz�m�ban 1935. szeptember 16-�n tett�k k�zz�.)

T�rv�ny a n�met v�r �s n�met becs�let v�delm��rt

Ez a t�rv�ny megtiltotta a zsid�k �s a nem zsid�k k�zti h�zass�gi kapcsolatot, illetve a h�zass�gon k�v�li nemi kapcsolatokat. Aki megszegte a t�rv�nyt fajgyal�z�snak sz�m�tott, �s b�rt�nb�ntet�s j�rt �rte. Ha nemi kapcsolatl�tes�t�sr�l volt sz�, a b�ntet�s csak a f�rfira vonatkozott. 1940-ben Hitler hozz�adott ehhez egy kieg�sz�t�st, miszerint nemi kapcsolatl�tes�t�s v�dj�ban csak a f�rfi vonhat� felel�ss�gre, mivel a n�ket szexu�lisan kiskor�nak tekintette.

A t�rv�ny 3. �-a (ami 1936-ban l�pett �rv�nybe), megtiltotta a zsid�knak, hogy 45 �vn�l fiatalabb n�met szolg�l�l�nyt alkalmazzanak, nehogy megronts�k �ket.

A 4. � megtiltotta a zsid�knak a n�met birodalmi vagy nemzeti z�szl�, illetve a birodalom sz�neinek haszn�lat�t.

1935. november 14-�n a t�rv�ny els� v�grehajt�si rendelete a k�vetkez�ket �rta el�:

- „f�lzsid�k” csak k�l�n enged�llyel h�zasodhatnak �ssze n�metekkel, illetve „negyedzsid�kkal”

- k�t „negyedzsid�” nem k�thet h�zass�got

- egy „negyedzsid�” �s egy n�met k�thet h�zass�got az �rja faj meg�rz�s�nek �rdek�ben. �gy gondolt�k, hogy a gener�ci�k sor�n a zsid� v�r elt�nik.

- tiltotta a h�zass�gk�t�st n�metekkel a t�bbi kisebbs�gi csoportnak is, pl: n�gerek, cig�nyok

Az �llampolg�rs�gi t�rv�ny

Ez a t�rv�ny kimondta, hogy csak a n�met vagy rokon v�rb�l sz�rmaz� emberek lehetnek birodalmi �llampolg�rok. A „kever�kzsid�knak” v�laszt�jogot �s ideiglenes �llampolg�rs�got adtak.

Ennek k�vetkezt�ben a zsid�k nem v�llalhattak t�bb� hivatali munk�t, azoknak is t�vozniuk kellett 1935 v�g�re, akik frontszolg�lati munk�juk miatt eddig mentess�get �lveztek. Megfosztott�k �ket a szavaz�jogukt�l is. A tov�bbi m�dos�t�sok k�vetkezt�ben zsid�k nem v�llalhattak �gyv�di illetve orvosi munk�t sem. V�g�l az utols� m�dos�t�si rendelet, amit 1941-ben adtak ki kiterjesztette ezeket  a rendelkez�seket a k�lf�ld�n �l�, n�metek �ltal megsz�llt ter�leten �l� zsid�kra is.

Az els� rendelet meghat�rozta, hogy kik tekintend�k zsid�knak:

- akinek legal�bb 3 zsid� nagysz�l�je volt, teljes zsid�nak sz�m�tott

- akinek egy zsid� sz�l�je, vagy k�t zsid� nagysz�l�je volt, els�fok� kever�k zsid�nak sz�m�tott

- akinek egy zsid� nagysz�l�je volt, m�sodfok� kever�k zsid�nak sz�m�tott.

A t�rv�ny egyik rendelete kimondta, hogy Adolf Hitler szem�lyesen is �t�lkezhetett kiv�telekr�l.