El�zm�nyek

1921. november 4-�n kapta meg hivatalosan az NSDAP gy�l�s-�rs�ge a „Sturmabteilung” c�met egy hatalmas m�ncheni s�r�z�ben, a Hofbr�uhaus-ban tartott nagy rendezv�ny alkalm�b�l, melyet a n�cik ut�lag „terem csat�nak” neveztek el. Az SA feladata az lett volna, hogy az NDSAP hivatalos gy�l�seit �rizze, viszont tov�bbfejl�d�tt �s a politikai ellenfelek ellen ir�nyult a szervezet.

A megalakul�st�l a Reichstag �g�s�ig

A m�ncheni SA 1500 f�t sz�ml�lt, k�zt�k t�z�reket �s lovasokat is. 1923-ban Hermann G�ring vezet�se �ltal 2000 f�vel vettek r�szt a s�rpuccsban. Miut�n Hitler kiszabadult a b�rt�nb�l �s a p�rtot 1925-ben �jraalap�tott�k az SA-t is vissza�ll�tott�k. �j feladatuk a Hitler �ltal szervezett programok �s esem�nyek biztos�t�sa volt. Miut�n Ernst R�hm visszat�rt az orsz�gba, �t�k�pes �s �sszehangolt szervezett� kov�csolta az SA, ami a gazdas�gi vil�gv�ls�gnak �s az NSDAP v�laszt�si eredm�nyeinek k�sz�nhet�en meg is val�sult. 1930-ban kb. 70.000 f�re n�vekedett az osztag, majd 1932-ben m�r 220.000 bejegyzett tag szerepelt a nyilv�ntart�sban. Hitler 1930-as kancell�rr� avat�sakor a 400.000 f�s SA f�kly�s felvonul�st tartott Berlinben.

Az SA szerette volna, ha az orsz�g egyetlen �s legfelszereltebb katonai ereje lenne, ez�rt felkel�seket �s �nhatalm�lag h�zkutat�st tartottak, illetve gyakran tart�ztattak le embereket. Hitler ezt az �tletet elvetette, �gy az SA tov�bb fokozta a fesz�lts�get. Hermann G�ring, a porosz bel�gyminiszter 1933 febru�rj�ban �tv�z�tt t�bb k�zszolg�lati hivatalt az SA-val, �gy a berlini seg�drend�rs�g tagjai mind a v�d�osztagb�l ker�ltek ki. Ezzel a l�p�ssel nemzeti jogviszonyba vonta az osztagot, tov�bb� a nagyobb hatalmat adott a kez�kbe. Ezenk�v�l, a Reichstag felgy�jt�sa ut�n kiadott dokumentum enged�lyezte az SA �s a rend�rs�g sz�m�ra a n�cik politikai ellenfeleinek �ld�z�s�t.

Hitler �s az SA

(Hitler az SA tagok egy r�sz�vel)

Hitler sz�m�ra az SA biztos�totta hatalm�nak megtart�s�r�l. Seg�ts�g�vel terrorban tartotta vagy megf�leml�tette politikai ellenfeleit, tov�bb� � volt az egyetlen, aki „k�pes visszafogni az SA-t”. Hitler el�rte, hogy a n�p betartsa az int�zked�seket a megf�leml�t�s miatt, ugyanakkor elismert�k, hogy egyed�l k�pes kord�ban tartani egy ekkora szervezetet.

Hossz� k�sek �jszak�ja

A kezdeti sikeres �s elismer�sek ellen�re Hitlerhez olyan h�r jutott, hogy az SA vezet�je, Ernst R�hm politikai hatalom�tv�telt tervez, amire az osztagot akarja felhaszn�lni. Hitler �sszeh�vta egy vid�ki nyaral�ba R�hm-�t �s t�bb magas rang� SA vezet�t, ahol n�h�ny SS taggal kiv�gezt�k �ket – R�hm-�t el�sz�r b�rt�nbe z�rt�k. A v�dak k�z�tt szerepelt egy Hitler ellen ir�nyul� puccsk�s�rlet megtervez�se �s a homoszexualit�s is.

Hitler ennek a lesz�mol�snak k�sz�nhet�en sz�mtalan el�nyre tett szert. T�bbek k�z�tt elnyerte a n�metek �s a k�lf�ldiek tisztelet�t az SA lecsendes�t�s�vel, bizalmat nyert a Reichswehr parancsnokait�l �s t�bornokait�l a katonai konkurencia megsz�ntet�s�vel, a rend helyre�ll�t�sa miatt t�bb t�mogat�st kapott �ri�sv�llalatokt�l tov�bb� megsemmis�tette a hatalm�t legink�bb fenyeget� szervezetet. Ezenk�v�l lehet�s�ge lett arra, hogy az SS f�ggetlenedjen az SA-t�l, �s Himmler vezet�s�vel �n�ll� szervezett� v�ljon, ugyanis eredetielg az SS Hitler szem�lyes test�rs�g�t jelentette az SA-val szemben.

R�hm �s k�vet�inek meg�l�se ut�n az SA jelent�ktelenn� v�lt, mind�ssze m�s szervezetek ut�np�tl�sak�nt tekintettek az egykor milli�s l�tsz�mmal rendelkez� osztagra. 1938-ban jutott az SA �jabb politikai feladathoz, a zsid� �zletek bojkottja, avagy a krist�ly�jszaka lebonyol�t�s�ban. Ezut�n a tagot lemorzsol�dtak, �s csak kisebb, ex-SA tagos csoportok maradtak fenn.

Megjelen�s

A t�rt�nelem �ltal emlegetett barna ingesek elnevez�s is csak a v�letlen m�ve. Egy 1923-ban Ausztri�ba menek�l� n�ci tisztnek siker�lt nagyobb mennyis�g� barna inghez jutnia. Mikor az SA vezet� visszat�rt az orsz�gba bevezette a barna ing k�telez� viselet�t az osztagon bel�l. Az egyenruh�t minden SA tagnak mag�nak kellett megvennie, emiatt gyakran l�tni korabeli k�peken hi�nyosan felszerelt tagokat. A bal felkaron horogkeresztes szalagot viseltek, v�r�s alapon feh�r k�rben fekete horogkereszttel. 1932-ben megk�rt�k Hugo Boss-t, hogy tervezze meg a n�ci vezet�k �s osztagok egyenruh�it. Boss az SS-t kiv�ve szinte minden egys�gn�l barna szint haszn�lt.

(Az SA el�szervezete, m�g egyenletlen uniformisban)

Az SA egyenruha barna ingb�l, nyakkend�b�l, nadr�gb�l �s egy csizm�b�l �llt, tov�bb� egy barna SA sapka is a megjelen�s r�sze lett. A rangjelz�seiket a bal ingnyakon viselt�k, a rangjelz�s mellett l�that� volt egy-egy sz�m, ami a szem�ly z�szl�alj�t �s sz�zad�t jel�lte.

(SA rangjelz�sek)

Z�szl�-kultusz

Az SA-ban nagyon elterjedtek voltak a z�szl�k haszn�lata a felvonul�sokon, ezeken gyakran szerepelt a horogkereszt mot�vum. Ezek a z�szl�k a r�gi nap�leoni �s r�mai z�szl�st�lusokat k�v�nt�k k�vetni. A z�szl�kon a horogkereszt mellett mindig szerepelt a „Deutschland erwache!”, azaz �bredj N�metorsz�g! felirat.