Mikor a sikertelen m�ncheni s�rpuccs ut�n Hitlert el�t�lt�k, b�ntet�s�t a landsbergi fegyh�zban t�lt�tte. Az eredetileg 5 �vre tervezett b�ntet�s�b�l v�g�l egy �vet t�lt�tt le. Ezalatt az egy �v alatt �rta meg a Mein Kampf-ot, ami k�s�bb a n�cik bibli�j�v� n�tte ki mag�t.

A k�nyv k�t r�szre oszthat�. El�sz�r a „sz�mvet�s” nev� k�tet ker�l az olvas� szemei el�, amiben Hiter mag�r�l, a p�rtban elfoglalt hely�r�l �r, tov�bb� a dolgokat a saj�t szemsz�g�b�l mutatja be. A m�sodik k�tet, „a nemzetiszocialista mozgalom”, a n�ci p�rt n�zeteit �s ideol�gi�j�t, vil�gn�zet�t �s terveit mutatja be.

Hitler, a programad�

Hitler a m�ben mag�t nem politikusnak vagy p�rtvezet�nek, hanem programad�nak tekinti. �gy �ll�tja be mag�t, mint egy vezet�, a n�met n�p �s a p�rt ide�lis vezet�je. Ehhez a poszthoz seg�ti hozz� az, hogy k�z�s er�vel fognak �ssze az ellens�g ellen, a zsid�s�g ellen. Tov�bb� meger�s�tette az NSDAP 25 pontos programj�t, emellett meg�llap�totta, hogy a nemzetiszocializmus el�dj�nek tekintett v�lkisch mozgalom sikertelen �s lej�rt, ezzel szemben az NSDAP modern, c�ltudatos mozgalom, ami sikert sikerre halmoz.

A programad� feladata nem az, hogy az �gy teljes�thet�s�g�nek k�l�nb�z� fokait meg�llap�tsa, hanem, hogy az �gyet mint olyan megvil�g�tsa: m�sk�nt sz�lva: kev�sb� kell t�r�dnie az �ttal, mint a c�llal.

(A Mein Kampf els� kiad�sa 1925 j�lius�b�l)

A m� legfontosabb programjai

Hitler szerint az �ltala ledikt�lt Mein Kampf nem tekinthet� egy �sszeszedett, �sszefoglalt programnak, a k�s�bbiekben m�gis ezt tekintik a n�ci ideol�gia alapj�nak, tov�bb� a le�rtak a n�ci programok alappill�reinek tekinthet�k. Ezek k�z�tt szerepel p�ld�ul: Ausztria N�metorsz�ggal val� egyes�t�se, a n�met munk�sok t�mogat�s�nak megnyer�se, az �lett�r n�vel�se az orosz ter�letek elfoglal�s�val, a k�tfrontos h�bor� elker�l�se, valamint a parlamenti demokr�cia elker�l�se.

Sorra ker�lt Hitler antiszemita n�zeteinek r�szletes bemutat�sa azzal, hogy a zsid�k t�rdre akarj�k k�nyszer�teni N�metorsz�got �s az eg�sz vil�got. Olyan v�dakkal illette a zsid�s�got, mint a prostit�ci� t�mogat�sa, a szifilisz (betegs�g) terjeszt�se, amivel vil�guralomra akarnak t�rni. A zsid�khoz hasonl�, kiirtand� fajnak tekintette a marxist�kat, a szoci�ldemokrat�kat, a szovjet bolsevikokat �s az amerikai kapitalist�kat is.

Hitler felismerte, hogy a siker titka a t�mogat� t�meg erej�ben van, ez�rt els�dleges c�lj�nak a t�rsadalom min�l sz�lesebb r�tegeinek megnyer�s�t tervezte.

A fajelm�let

Hitler a t�rsadalom m�k�d�s�nek alapj�t a term�szeti t�rv�nyekben tal�lta meg. A teremt� term�szet l�trehozta a k�l�nb�z� fajokat, �s t�volr�l figyeli, ahogy harcolnak egym�ssal a fennmarad�s �rdek�ben. Ezekb�l a harcokb�l persze mindig az er�sebb faj ker�l ki gy�ztesk�nt, ezzel bemutatva fels�bbrend�s�g�t.

(�tdolgozott, �j bor�t�val ell�tott kiad�s)

A Mein Kampf szerint h�romf�le emberi faj l�tezik a F�ld�n: a kult�rateremt�, a kult�rahordoz� �s a kult�rarombol�. Kult�rateremt�sre kiz�r�lag az �rj�k k�pesek (AZ �RJA FAJ EREDETE), de azt, hogy szerinte kik tartoznak az �rj�k k�z� nem eml�ti. Az �ltaluk megalkotott kult�r�t n�h�ny faj tov�bbhordozza, p�ld�nak a jap�nokat eml�tette. A kult�rarombol� fajok alatt egy�rtelm�en a zsid�kat tov�bb� a n�gereket tartja. A k�nyv jelent�s r�sze a zsid�s�g semmilyens�g�t, �s eredend� b�neit r�szletezi.

 A v�g azonban az lesz, hogy egy ilyen n�pt�l elveszik a l�tez�s jog�t a vil�gon... Egy er�sebb nem a gyeng�ket el�zi, mivel az �letre val� t�rekv�s v�gs� form�j�ban mindig sz�t fogja t�rni az �gynevezett humanizmus minden nevets�ges k�tel�k�t, hogy hely�re engedje l�pni a term�szet humanit�s�t, amely megsemmis�ti a gyeng�t, hogy helyet adjon az er�snek.

A zsid�kkal val� kevered�st m�g a zsid�k�rd�s v�gs� megold�sa el�tt kell megakad�lyozni. Persze a n�metek k�z�tt is vannak gyeng�k, satny�k, betegek, �s szaporod�sra k�ptelenek. Ez�rt van sz�ks�g arra, hogy a n�metek k�z�l is csak a leger�sebbek ker�lhetnek vezet�i poz�ci�ba. Az �rja faj nemes�t�s�ben els�k�nt a testi er�re kell nagy hangs�lyt ford�tani. Ebb�l az �rja t�megb�l m�g ki kell v�lasztani az elitet, akik legink�bb az SS soraiba ker�ltek.

A Mein Kampf-ban le�rtak a kiadat�s ut�n gondot okoztak Hitlernek. P�ld�ul 1936-ban, amikor a rajnai �vezetbe vonult be �s b�k�l�keny sz�veget hangoztatott Franciaorsz�g ellen, egy francia �js�g�r� eml�keztette a Mein Kampf-ba le�rtakra, miszerint a franci�kat �si ellens�gnek tekintette. Hitler v�lasza erre az volt, hogy meg kell tanulni k�l�nbs�get tenni egy politikus egykori �s jelenlegi szavai k�z�tt.

Fejezetek

2007-ben jelent meg az els� magyar nyelv� kiad�s, aminek tartalomjegyz�ke egyezik a k�lf�ld�n megjelent k�tetek tartalomjegyz�k�vel is.

A ford�t� el�szava
Hitlerr�l - m�sk�nt
El�sz�
Aj�nl�s

Els� k�tet: SZ�MVET�S

1. fejezet: A sz�l�i h�zban

2. fejezet: A b�csi �let iskola�vei, keserves esztend�k

3. fejezet: �ltal�nos politikai megfigyel�sek b�csi tart�zkod�som alatt

4. fejezet: M�nchen

5. fejezet: A vil�gh�bor�

6. fejezet: H�bor�s propaganda

7. fejezet: A forradalom

8. fejezet: Politikai tev�kenys�gem kezdete

9. fejezet: A N�met Munk�sp�rt

10. fejezet: Az �sszeoml�s okai

11. fejezet: N�p �s faj

12. fejezet: A Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt fejl�d�s�nek kezdete

(A Mein Kampf els� oldala)

M�sodik k�tet: A NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM

1. fejezet: Vil�gn�zet �s p�rt

2. fejezet: Az �llam

3. fejezet: �llami illet�s�g� szem�ly �s �llampolg�r

4. fejezet: Szem�lyis�g �s n�pi �llameszme

5. fejezet: Vil�gn�zet �s szervezet

6. fejezet: Korai k�zdelmek. A sz�noklat jelent�s�ge

7. fejezet: Harcban a v�r�s fronttal

8. fejezet: Vet�lyt�rs n�lk�l hatalmas az er�s!

9. fejezet: Alapvet� elgondol�sok az SA �rtelm�r�l �s szervezet�r�l

10. fejezet: A f�deralizmus mint �larc

11. fejezet: Propaganda �s szervez�s

12. fejezet: A szakszervezeti k�rd�s

13. fejezet: A n�met sz�vets�gi politika a h�bor� ut�n

14. fejezet: Keleti t�j�koz�d�s vagy keleti politika

15. fejezet: Jogos �nv�delem

Z�rsz�

Megjelen�s, siker

Hitler eredetileg a  Vier und halb Jahre Kampf Gegen L�ge, Dummheit und Feigheit, azazN�gy �s f�l �v harc a hazugs�g, butas�g �s gy�vas�g ellen c�met sz�nta a m�nek. A k�nyvszakm�hoz �rt� bar�tai tan�cs�ra kapta a k�nyv a mai is haszn�lt nev�t, a Mein Kampfot, a Harcom c�met. Hitler b�rt�nben t�lt�tt �vei alatt a k�nyv els� k�tete k�sz�lt el, amit Hitler h� t�rsa, Rudolf Hess g�pelt le. Ez a k�tet 1925-ben meg is jelent. A m�sodik r�sz a szabadon enged�se ut�n lett meg�rva, �s 1927-ben adt�k ki. A k�s�bbiekben a k�t k�tet egy k�nyvben jelent meg. A m� nem hozta meg a v�rt sikert, v�g�l a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n lett n�pszer�, majd miut�n Hitler hatalomra jutott minden addigi elad�si rekordot megd�nt�tt. Tulajdonk�ppen a Harmadik Birodalom bestseller�nek tekinthet�. N�pszer�s�g�nek tudhat� be, hogy Hitler el�szeretettel aj�nd�kozott egy-egy k�nyvet, p�ld�ul a h�zass�gk�t�s alkalm�b�l mindig meglepte az ifj� p�rt egy p�ld�nnyal.

A Mein Kampf nagyon sok�ig be volt tiltva a legt�bb orsz�gban, k�zt�k Magyarorsz�gon is. 2016-ban viszont �jb�l kiad�sorba ker�lt a k�nyv, ugyanis a szerz� hal�l�nak 70. �vfordul�ja ut�n kiadhat�v� v�lik a m�, k�zkincsnek min�s�l. A h�r sokak felh�borod�s�t v�ltotta ki, viszont a legt�bb t�rt�n�sz magyar�z� jegyzetekkel l�tt�k el az �jonnan kiadott m�veket, tov�bb� �gy gondolj�k, hogy els�sz�m� forr�s a m�sodik vil�gh�bor�ban r�szt vev� n�ci p�rt ideol�gi�j�nak meg�rt�s�hez.