A V�lkischer Beobachter, magyarul N�pi Figyel� a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt hivatalos napilapja volt 1920 �s 1945 k�z�tt. Az �js�got 1887-ben alap�tott�k M�nchener Beobachter n�ven, teh�t M�ncheni Figyel�. Ez egy kis p�ld�nysz�m� helyi lap volt, viszont az elk�vetkez� �vek sor�n gyakran v�ltozott a neve �s a tulajdonosa is. 11.000-res p�ld�nysz�m�val hamarosan M�nchen legfontosabb n�pmozgalmi magazinj�v� v�lt, v�g�l 1919-ben vette fel a V�lkischer Beobachter nevet.

T�rt�nete

A lapot 1920 december�ben v�s�rolta meg a nemzetiszocialista p�rt 120.000 m�rk��rt a Thule T�rsas�gt�l. A figyel� a n�ci p�rt demikr�ciaellenes �s antiszemita programj�nak sz�cs�ve lett. 1923-ban napilapk�nt folytatta m�k�d�s�t, majd a Ruhr-vid�k megsz�ll�sa ut�n a kezdeti 80.000-res p�ld�nysz�m 25.000-re n�tte ki mag�t. A m�ncheni s�rpuccs lever�se ut�n betiltott�k az �js�g m�k�d�s�t, majd 1925-ben adt�k ki �jra a p�rt �jraszervez�d�se ut�n. A lap f�szerkeszt�je 1923-ig Deitrich Eckart volt, aki egy 1921-es cikk�ben el�sz�r nevezte F�hrernek Hitlert, majd hal�la ut�n Alfred Rosenberg vette �t a tiszts�get.

A lap n�pszer�s�ge a p�rt n�pszer�s�g�vel egy�tt n�vekedett. Ezt mutatj�k a p�ld�nysz�mok: 1931-ben 120.000, 1934-ben 336.500, 1944-ben pedig 1,7 milli� p�ld�nyban jelent meg. A figyel� a m�sodik vil�gh�bor� alatt gyakran cikkezett a fronton harcol� dics�s�ges katon�kr�l, a sikerekr�l, a tengelyhatalmak zsid�k�rd�ssel kapcsolatos politik�j�r�l is. Az �js�g lelkes cikk�r�ja volt a h�res propagandaminiszter, Joseph Goebbels is. Cikkei rendszerint az Amerikai Egyes�lt �llamokat vagy a Szovjetuni�t t�madt�k.

A lap 1945-ben lett besz�ntetve p�r nappal a n�met kapitul�ci� el�tt.

M�g t�bb k�p a gal�ri�ban!