1936 augusztus�ban a vil�g nem antiszemita nemzetk�nt tekintett N�metorsz�gra, ugyanis f�lret�ve a fasizmust �s a nemzetiszocializmust, Adolf Hitler megrendezte a Berlini Olimpiai j�t�kokat. Els�dleges c�lja feltehet�leg az volt, hogy a k�rnyez� orsz�goknak egy b�k�s, lelkes �s kiegyens�lyozott N�metorsz�got mutasson.

El�zm�nyek

1931-ben a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g N�metorsz�gnak �t�lte a 36-os olimpia megrendez�s�nek jog�t. Ez annak k�sz�nhet�, hogy N�metorsz�gra visszat�r�k�nt tekintettek az I. vil�gh�bor�ban elszenvedett veres�g miatt. K�t �vvel k�s�bb Adolf Hitler lett a kancell�r, �s ezzel kezdet�t vette az egyp�rtrendszer� diktat�ra ki�p�t�se, aminek a keze term�szetesen a sport�letre is kiterjedt.

A 30-as �vekben a n�met sport legnagyobb alakjai az �rja faj fels�bbrend�s�g�t �s fizikai r�termetts�g�t jellemezt�k. A m�v�szetekben is n�pszer� lett az �rja faj megform�l�sa, a szobr�szatban p�ld�ul k�l�n kit�rtek az arcvon�sokra �s az izomt�nusokra is.

Sportrendeletek

1933-ban a n�met sportegyes�letek bevezettek egy rendeletet, miszerint csak az �rja faj k�pvisel�i lehetnek tagok. Teh�t a zsid�k, rom�k �s m�s nemzetis�g�ek el lettek tiltva a sportol�st�l, legal�bbis egyes�leti szinten. T�bb sikeres �s k�s�bbiekben kimagasl� eredm�nyeket el�r� zsid� sportol�t z�rtak ki a k�vetkez� �vek alatt: Erich Seelig (�k�lv�v�), Daniel Prenn (teniszez�), Gretel Bergmann (magasugr�).

A rendeletek �ltal kiz�rt sportol�knak �gynevezett saj�t egyes�leteket hoztak l�tre, ilyen volt p�ld�ul a Makkabi csoport. Ezeket a zsid� sz�vets�geket viszont nem lehet �sszehasonl�tani a n�met nemzeti egyes�letekkel, ugyanis m�g az els� semmilyen t�mogat�st, a m�sodik rengeteg anyagi �s felszerel�si t�mogat�st kapott az �llamt�l.

A nemzetk�zi k�zv�lem�ny megtart�s�nak �rdek�ben a korm�ny jelk�pes gesztusk�nt enged�lyezte, hogy a r�szben zsid� v�v�, Helene Mayer k�pviselje N�metorsz�got. Helene ez�st�rmet nyert n�i egy�ni v�v�sban, ezzel a dobog� m�sodik fok�ra �llhatott, ahol a t�bbi n�met �remszerz� sportol�val egy�tt a n�ci karlend�t�st haszn�lta. � volt az egyetlen zsid� sportol�, aki a 36-os olimpi�n k�pviselhette N�metorsz�got. Ennek ellen�re kilenc zsid� sportol� �rt el �rmes helyez�st az olimpiai j�t�kokon, bele�rtve Mayert �s �t magyar zsid� sportol�t is.

Az olimpia ideje alatt a n�ci N�metorsz�g �larc m�g� rejtette rasszista, er�szakos politik�j�t – elt�vol�tott�k a legt�bb zsid�ellenes feliratot �s plak�tot, az �js�gok pedig m�rs�kelt�k a zsid�kr�l sz�l� cikkeket.

El�k�sz�letek

A n�cik nagy er�bedob�ssal k�sz�ltek az augusztus 1 �s 16 k�z�tt megrendezett j�t�kokra. Hatalmas sportkomplexumot h�ztak fel, az eml�km�veket �s a h�zak fal�t d�szes horogkeresztes �s olimpiai z�szl�kkal d�sz�tett�k fel. Emellett a k�lf�ldiek �rkez�s�vel ideiglenesen felf�ggesztett�k a homoszexu�lisakra vonatkoz� t�rv�nyeket is.

Az Olimpia

1936. augusztus 1-�n Adolf Hitler megnyitotta a XI. olimpiai j�t�kokat. A h�res zeneszerz�, Strauss fanf�rjai jelezt�k a nagyr�sz n�metekb�l �ll� k�z�ns�g sz�m�ra, hogy �rkezik a F�hrer. A berlini olimpi�n minden kor�bbin�l t�bb, 49 orsz�g k�pviselte mag�t a vil�g minden t�j�r�l. N�metorsz�g �ll�totta ki a legnagyobb csapatot, sz�m szerint 348 f�vel, majd az USA k�ld�tts�ge volt a m�sodik legnagyobb, 312 sportol�val, melyb�l 18 afroamerikai volt.

N�metorsz�g sz�m�ra nagy siker volt a berlini olimpia. A n�met sportol�k szerezt�k a legt�bb �rmet, az orsz�g vend�gl�t�sa pedig kiv�vta mag�nak a nemzetk�zi elismer�st. A legt�bb k�lf�ldi lap, k�zt�k a The Newyork Times is �gy nyilatkozott, hogy az olimpi�nak k�sz�nhet�en N�metorsz�g visszat�rt a nemzeti v�rkering�sbe.

A j�t�kok befejezt�vel Hitler tov�bb fejlesztette a ter�letszerz�ssel kapcsolatos terveit, a zsid�k �ld�z�se �jraindult �s ism�t b�ntett�k a homoszexualit�st.