Az oldalon található összes anyagok különféle forrásokból van összegyűjtve, átrendezve és leegyszerűsítve. A képek és a videók a megosztók tulajdonában állnak, mindig meg van jelölve az eredeti feltöltő. A lap nem ellenzi, de nem is támogatja a náci ideológiát, a cél az, hogy egy egyszerűsített, mindent összefoglaló lapon megtalálják a választ a kérdésükre az olvasók.
A linkek alatt találjátok az egyes személyek részletes önéletrajzát, idézetekkel, képekkel és helyenként videókra illetve filmekre vezető linkekkel. A legfrissebb tartalom mindig megtalálható a főoldalon, de a alábbi linksorban is elérhető.
„A child laughs when it feels joy and cries when it feels pain. Both things, laughing and crying, it does with its whole heart. We have all become so tall and so clever. We know so much and we have read so much. But one thing we have forgot: to laugh and cry like the children do."- Joseph Goebbels
1936 augusztusában a világ nem antiszemita nemzetként tekintett Németországra, ugyanis félretéve a fasizmust és a nemzetiszocializmust, Adolf Hitler megrendezte a Berlini Olimpiai játékokat. Elsődleges célja feltehetőleg az volt, hogy a környező országoknak egy békés, lelkes és kiegyensúlyozott Németországot mutasson.
Előzmények
1931-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Németországnak ítélte a 36-os olimpia megrendezésének jogát. Ez annak köszönhető, hogy Németországra visszatérőként tekintettek az I. világháborúban elszenvedett vereség miatt. Két évvel később Adolf Hitler lett a kancellár, és ezzel kezdetét vette az egypártrendszerű diktatúra kiépítése, aminek a keze természetesen a sportéletre is kiterjedt.
A 30-as években a német sport legnagyobb alakjai az árja faj felsőbbrendűségét és fizikai rátermettségét jellemezték. A művészetekben is népszerű lett az árja faj megformálása, a szobrászatban például külön kitértek az arcvonásokra és az izomtónusokra is.
Sportrendeletek
1933-ban a német sportegyesületek bevezettek egy rendeletet, miszerint csak az árja faj képviselői lehetnek tagok. Tehát a zsidók, romák és más nemzetiségűek el lettek tiltva a sportolástól, legalábbis egyesületi szinten. Több sikeres és későbbiekben kimagasló eredményeket elérő zsidó sportolót zártak ki a következő évek alatt: Erich Seelig (ökölvívó), Daniel Prenn (teniszező), Gretel Bergmann (magasugró).
A rendeletek által kizárt sportolóknak úgynevezett saját egyesületeket hoztak létre, ilyen volt például a Makkabi csoport. Ezeket a zsidó szövetségeket viszont nem lehet összehasonlítani a német nemzeti egyesületekkel, ugyanis míg az első semmilyen támogatást, a második rengeteg anyagi és felszerelési támogatást kapott az államtól.
A nemzetközi közvélemény megtartásának érdekében a kormány jelképes gesztusként engedélyezte, hogy a részben zsidó vívó, Helene Mayer képviselje Németországot. Helene ezüstérmet nyert női egyéni vívásban, ezzel a dobogó második fokára állhatott, ahol a többi német éremszerző sportolóval együtt a náci karlendítést használta. Ő volt az egyetlen zsidó sportoló, aki a 36-os olimpián képviselhette Németországot. Ennek ellenére kilenc zsidó sportoló ért el érmes helyezést az olimpiai játékokon, beleértve Mayert és öt magyar zsidó sportolót is.
Az olimpia ideje alatt a náci Németország álarc mögé rejtette rasszista, erőszakos politikáját – eltávolították a legtöbb zsidóellenes feliratot és plakátot, az újságok pedig mérsékelték a zsidókról szóló cikkeket.
Előkészületek
A nácik nagy erőbedobással készültek az augusztus 1 és 16 között megrendezett játékokra. Hatalmas sportkomplexumot húztak fel, az emlékműveket és a házak falát díszes horogkeresztes és olimpiai zászlókkal díszítették fel. Emellett a külföldiek érkezésével ideiglenesen felfüggesztették a homoszexuálisakra vonatkozó törvényeket is.
Az Olimpia
1936. augusztus 1-én Adolf Hitler megnyitotta a XI. olimpiai játékokat. A híres zeneszerző, Strauss fanfárjai jelezték a nagyrész németekből álló közönség számára, hogy érkezik a Führer. A berlini olimpián minden korábbinál több, 49 ország képviselte magát a világ minden tájáról. Németország állította ki a legnagyobb csapatot, szám szerint 348 fővel, majd az USA küldöttsége volt a második legnagyobb, 312 sportolóval, melyből 18 afroamerikai volt.
Németország számára nagy siker volt a berlini olimpia. A német sportolók szerezték a legtöbb érmet, az ország vendéglátása pedig kivívta magának a nemzetközi elismerést. A legtöbb külföldi lap, köztük a The Newyork Times is úgy nyilatkozott, hogy az olimpiának köszönhetően Németország visszatért a nemzeti vérkeringésbe.
A játékok befejeztével Hitler tovább fejlesztette a területszerzéssel kapcsolatos terveit, a zsidók üldözése újraindult és ismét büntették a homoszexualitást.