Az antikomintern paktumot N�metorsz�g k�t�tte meg Jap�nnal 1936. november 25-�n Berlinben a kommunizmus �s a Szovjetuni� elleni egy�ttm�k�d�sr�l. Az egyezm�nyhez 1937-ben a Benito Mussolini �ltal vezetett Olaszorsz�g is csatlakozott. Ezzel hivatalosan l�trej�tt a tengelyhatalmak egy�ttm�k�d�se, ami a k�s�bbiekben a II. vil�gh�bor�t v�vta a sz�vets�ges hatalmakkal szemben. A paktumot az 1940-ben megk�t�tt h�romhatalmi egyezm�ny tette m�g szorosabb�.

(A jap�n k�vet �s von Ribbentrop al��rj�k a paktumot)

El�zm�nyek

A paktum gondolatai m�r az 1935-�s �vben megjelentek. A n�metek c�lja az volt, hogy a k�l�gyminiszt�rium seg�ts�g�vel, hogy N�metorsz�g Jap�nnal l�pjen sz�vets�gre. Okt�berben mer�lt fel az a gondolat, hogy egy antikommunista sz�vets�gben lehetne egyes�teni Jap�nt, N�metorsz�got �s K�n�t. Az �tlet kifejezetten tetszett Joachim von Ribbentropnak, aki egy k�l�nleges nagyk�vet �s az �rny�k k�l�gyminiszt�rium vezet�je volt, tov�bb� a berlini jap�n katonai attas�nak (Osima Hirosi), aki azt rem�lte, hogy a sz�vets�ggel K�na Jap�n al�rendeltj�v� v�lna. Ez a terv k�nai �rdekl�d�s neml�te miatt nem v�lt val�ra, azonban Ribbentrop �s Osima kidolgozott egy Komintern-ellenes sz�vets�get.

(Joachim von Ribbentrop)

A paktumot az eredeti tervek szerint novemberben k�t�tt�k volna, �s megh�vt�k volna Oroszorsz�got, K�n�t, Lengyelorsz�got �s az Egyes�lt Kir�lys�got is. A terv egy �vre a fi�k m�ly�re ker�lt, mivel n�h�ny N�met vezet� azt gondolja, hogy ez a sz�vets�g t�nkretenn� a N�met-K�nai kapcsolatokat. 1936 nyar�ra megv�ltozott a helyzet, a nemzetk�zi fesz�lts�gek miatt fel�ledt a gondolata, majd november 25-�n meg is k�t�tt�k. A Szovjetuni�val val� direkt �tk�z�st elker�l� paktum csak a Komintern (nemzetk�zi kommunista szervezet) ellen ir�nyult. Emellett tartalmazott egy titkos z�rad�kot, amely szerint b�rmelyik al��r� hatalom keveredne h�bor�ba a Szovjetuni�val, a m�sik nem seg�tene a szovjeteknek �s t�rgyal�sokat kezdene az egy�ttm�k�d�sr�l a m�sik szerz�d�vel, valamint megtiltotta a k�t f�lnek, hogy b�rmilyen meg�llapod�st k�ssenek a Szovjetuni�val.

(A paktum l�trej�tt�t hirdet� plak�t)

A Tengely

1937-ben Olaszorsz�g is csatlakozott a paktumhoz, �s ezzel l�trej�tt a h�rmas sz�vets�g, amit a k�s�bbiekben tengelyhatalmakk�nt eml�t�nk. Az olaszokat legink�bb az motiv�lta, hogy volt egy kezdem�nyez�s egy fracia-brit sz�vets�gre, ami N�metorsz�g terjeszked�si politik�j�t akarta megg�tolni, �m ez sikertelen lett. Olaszorsz�gnak �rdeke volt a britek ellen fordulni. Emellett Mussolini politik�ja miatt a franci�k �s a britek egyre jobban t�volodtak az olaszokt�l. 1935-ben az olaszok lerohant�k a mai Eti�pi�t, ezzel megs�rtette a N�psz�vets�g elveit. Ezen okok v�ltott�k ki v�g�l a csatlakoz�si v�gyat az olaszokban, �s �gy l�pett be a paktumba.

A paktum

(Adolf Hitler �s von RIbbentrop k�sz�nti a jap�n katonai attas�t)

Maga a paktum h�rom r�szb�l �llt: a n�met-jap�n meg�llapod�s �s p�tjegyz�k�nyv, valamint az Olaszorsz�g csatlakoz�s�r�l sz�l� jegyz�k�nyv. A paktum kidolgoz�ja, Ribbentrop szerint a paktum jelent�s�ge az, hogy az emelked� hatalmak vil�gm�ret� t�rsul�s�t ny�jtja a „korhad� demokr�ci�k" sz�vets�g�vel szemben. Az eredetileg a Szovjetuni� ellen ir�nyul� paktum k�s�bb a nyugati hatalmakkal elleni sz�vets�gg� v�ltozott. Magyarorsz�g 1939-ben �rta al� a paktumot. Ennek fej�ben politikai t�mogat�st v�rt N�metorsz�gt�l, pontosabban azt, hogy Hitler seg�t abban, hogy Magyarorsz�g visszafoglalja a trianoni b�keszerz�d�s sor�n elcsatolt ter�leteket. A magyar csatlakoz�st N�metorsz�g azzal a felt�tellel fogadott el, hogy a paktum al��r�sa a N�psz�vets�gb�l val� kil�p�st jelenti.  A k�s�bbiekben csatlakozott a paktumhoz Szlov�kia, D�nia, Horv�torsz�g, Spanyolorsz�g, Finnorsz�g �s a n�metek �ltal megsz�llt D�nia is.