Gyakran mer�l fel a k�v�ncsi emberek fej�ben a k�rd�s, hogy m�gis minek k�sz�nhet�en v�lt ilyen r�vid id� alatt ilyen sikeress� a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, Adolf Hitler, �s az �ltaluk prefer�lt antiszemita elm�let. A t�rt�nelemk�nyvek �ltal leadott t�nyek, mint p�ld�ul a gazdas�gi v�ls�g kihaszn�l�sa, m�g nem fedi a teljes val�s�got. Kik p�nzelt�k ezeket az �ri�si kamp�nyokat? Mit jelentenek az �ltaluk haszn�lt szimb�lumok?

Az okkultizmus alapjai

T�ny, hogy a n�cik �rdekl�dtek az okkultizmus fel�l, �s nem csak a jelen kor emberei akarj�k belemagyar�zni a t�rt�nelembe. Erre egy t�k�letes p�lda az, hogy N�metorsz�g 1935 �s 1944 k�z�tt t�bbet k�lt�tt a N�met �r�ks�g Szellemt�rt�neti T�rsas�g kiad�saira, mint az USA az atombomba kifejleszt�s�re.

Szellemi alap n�lk�l az er� kudarcra �t�ltetett - Adolf Hitler

A fajtiszta germ�n civiliz�ci�j�nak vissza�ll�t�s�nak elm�lete Guido von List-hez vezethet� vissza, aki woman germ�n k�gy�isten kultusz�b�l kiindulva �lesztette �jj� a wotanizmust, tov�bb� feleleven�tette a r�na-m�gia �si hagyom�nyait is. Gudio �r�saiban kit�rt az �rja faj k�vetelm�nyeit �s jellemz�it, ezeket k�s�bb bevett�k a III. Birodalom t�rv�nyeibe.

A fajelm�let m�sik kulcsfigur�ja Lanz von Liebenfels volt, aki n�zeteit a darwinizmus, a fajelm�let �s az ezoterika f�zi�j�b�l hozta l�tre. Liebenfels szerint az Atlantiszon �l� emberek voltak az �gynevezett isten-emberek lesz�rmazottjai, akik ismert�k az �rj�k faj�hoz tart�z� misztik�t �s term�szetfeletti er�kkel b�rtak. Atlantiszt egy sz�k��r puszt�totta el, a t�l�l�k Indi�n kereszt�l Tibetbe menek�ltek, ahol nemzed�kr�l-nemzed�kre �rizt�k az �rja faj titk�t. Ezt haszn�lta fel k�s�bbiekben Himmler, aki t�bb kutat�s is elk�ld�tt Tibetbe, hogy a faj eredet�t kinyomozza. Liebenfels n�zeteit �s elm�leteit az Ostara c�m� lapban r�gz�tette, ami nem meglep� m�don Hitler egyik kedvenc olvasnival�ja volt. Hitlerr�l a k�vetkez�t mondta:

Hitler a tan�tv�nyaink k�z�l val�. Pontosan � val�s�tja meg eszm�inket.

Az antiszemita n�zetek kialakul�s�ban az egyik legfontosabb szerepl� Friederich Nietzsche volt. Nietzsche a zsid�-kereszt�ny vall�st �toknak tekintette, az emberis�g eltorzul�s�nak, sz�gyenfoltj�nak tartotta �ket. A n�cik ebb�l az elm�letb�l form�lt�k meg a fels�bbrend� ember fogalm�t, aki szabad minden erk�lcsi g�tt�l, mor�lis korl�tokt�l �s term�szetesen lelkiismeret al�l is mentes.

N�ci jelk�pek, jelk�prendszer

Az egyik legh�resebb n�ci jelk�p a horogkereszt, m�s n�ven a szvasztika. Miut�n a n�ci p�rt t�megmozgalomm� v�lt, az �ltaluk k�pviselt ideol�gi�t egy �j, mindenki �ltal megjegyezhet� szimb�lummal akart�k megkoron�zni. Erre ki�rtak egy p�ly�zatot, �s Hitler a Dr. Friederich Krohn �ltal tervezett jelk�p mellett tette le szavazat�t, v�r�s alapon feh�r k�rben fekete horogkereszt. A szvasztik�t nem akkor tal�lt�k ki, egy �si jelk�p volt, amit az �kori g�r�g�k, hitt�k, egyiptomiak, indiaiak, k�naiak, jap�nok �s egy indi�ncsoport is �szak-Amerik�ban is el�szeretettel haszn�lta. Az �szaki n�peknek a nap egyik jelk�pe volt. A buddhizmus a szvasztika sz�t j� szerencs�vel, sikerrel jel�li.

A Krohn �ltal megtervezett jelk�p azonban d�lten �lt, �s �gai a m�sik ir�nyba mutattak. Ez azt jelentheti, hogy a megford�tott �bra a val�s ellentettj�t jelenti, avagy k�oszt �s pusztul�st. A n�cik �ltal haszn�lt horogkereszt a nyugati �s a keleti okkultizmus�nak �sszek�ttet�s�t jelentette. Ilyen volt m�g az SS jelk�pe, a k�t vill�m form�j� „s” bet�, ami egy �szaki r�na adopt�l�s�b�l sz�letett.

A „v�gzet l�ndzs�ja”

A n�cik fanatikus okkultista m�ni�j�nak tudhat� m�g be a „v�gzet l�ndzs�ja”-k�nt ismert kegyt�rgy megr�gz�tt kutat�sa. A l�ndzsa a legenda szerint az a bizonyos fegyver volt, amivel Longinus nev� r�mai katona �td�fte a keresztre fesz�tett J�zus oldal�t. A fegyvernek term�szetfeletti er�t tulajdon�tottak, �s tulajdonos�t legy�zhetetlenn� tette.

A gazdas�gi elit finansz�roz�sa

T�bben �gy gondolj�k, hogy Hitlert egy �j vil�grend megteremt�j�nek sz�nt�k a kor titkos vezet�i. Ez azt jelenti, hogy a n�cik �ltal k�pviselt nemzetiszocializmus tulajdonk�ppen csak egy �lca volt, a h�tt�rben a szabadk�m�vesek �lltak. Eszerint az eg�sz m�sodik vil�gh�bor�t a h�tt�rhatalmak, azaz a bankok �s ipari kartellek ir�ny�tott�k. Az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�k�k �ltal N�metorsz�got egy olyan h�bor�s j�v�t�tel fizet�s�re k�nyszer�tett�k, amir�l tudt�k, hogy �sszeomlik a n�met gazdas�g. Ebben a form�ban az orsz�g k�ptelen lett volna egy m�sik h�bor� megv�v�s�ra, teh�t egy gyors gazdas�gi �s infrastrukt�r�lis fejl�d�sre volt sz�ks�g, amit a nagyv�llalatok el� is teremtettek az orsz�gnak. Ennek hat�s�ra javult az emberek �letsz�nvonala, a munkan�lk�lis�g �ri�si m�rt�kben cs�kkent, viszont a termel�s a hadiiparra koncentr�l�dott, ugyanis ekkora a n�met n�p m�r a bossz�ra szomjazott.

De m�gis, honn�t sz�rmazott a rengeteg p�nz �s t�mogat�s?

- GENERAL MOTORS

A GM birtokolta az Opel AG r�szv�nyeinek 80%-�t. Amikor a n�metek megkezdt�k az els� vill�mh�bor�t, az Opel �ltal legy�rtott teherkocsikat haszn�ltak. Emellett �ri�si forgalmat jelentett az orsz�gnak, miut�n Hitler megtiltotta, hogy a t�ke ki�ramoljon, �gy a bels� kereskedelem is fellend�lt. A GM mellett t�bb amerikai c�g is t�mogatta a n�cikat, �gy a legnagyobb amerikai v�llalatok egy r�sze egy�tt m�k�d�tt a n�ci v�llalatokkal, els�sorban egy mamutv�llalattal, ami t�bbek k�z�tt Auschwitz-ot is l�trehozta.

- FORD MOTOR COMPANY

Henry Ford antiszemita volt, Hitler pedig m�g az irod�j�ban is Ford k�pek voltak kiakasztva. Az 1920-as �vekben N�metorsz�g nagy t�mogat�st kapott a v�llalatt�l, tov�bb� Henry volt egyik nem zsid� t�mogat�.

(Hitler megegyezik Henry Forddal)

- STANDARD OIL

A zsid� csal�d kez�ben l�v� Standard Oil �ri�sv�llalat hozta l�tre �s t�mogatta N�metorsz�g szintetikus �zemanyag programj�t, tov�bb� szorosan egy�tt m�k�d�tt a vegyi anyagokat gy�rt� �ri�sc�ggel, az I.G. Farben-nel. E n�lk�l nem m�k�d�tt volna megfelel�en a modern n�ci hadig�pezet. A n�metek nem �lltak j�l nyersanyag �gyileg, ez�rt programot ind�tottak a szintetikus, sz�nb�l el��ll�tott �zemanyag kifejleszt�s�re, amit k�s�bb a h�bor�ban is haszn�ltak. A t�mogat�s meleltt a Standard Oil a n�ci propagand�t is terjesztette Latin-Amerik�ban.

- CHASE NATIONAL BANK

A CNB volt Amerika legnagyobb vagyonnal rendelkez� p�nzint�zm�nye az Egyes�lt �llamok hadba l�p�s�nek idej�n. Amikor a n�metek megsz�llt�k Franciaorsz�got, az CNB �ri�si p�nzmennyis�g adott a n�meteknek. Ezt a p�nzmennyis�get Amerik�ban �l� antiszemit�k gy�jt�tt�k �ssze a n�metek t�mogat�s�ra.

Ez a m�rhetetlen anyagi t�mogat�s �s az okkult szimb�lumok haszn�lata m�gsem volt el�g ahhoz, hogy egys�gess� tegye az antiszemitizmust a n�metek k�r�ben. A n�metek zsid�ut�lat�t a h�tt�rb�l t�rt�n� manipul�ci�k v�ltott�k ki, ehhez csatlakoztak a h�bor� el�tti okok is: a zsid� kisebbs�g t�lt�tte be a hivatalok nagy r�sz�t, t�nkre tett�k a n�metek kultur�lis �rt�keit �s a gazdas�gi v�ls�g idej�n f�ny�z� �letet �ltek, amit el�szeretettel toltak bele az elszeg�nyedett n�metek orr�ba, valamint a zsid�s�g „hadat �zent” N�metorsz�gnak.

Az 1930-as �vekben t�bb �js�g is �rt err�l:

"Azon zsid�k milli�i, akik Amerik�ban, Angli�ban, Franciaorsz�gban, �szak �s D�l Afrik�ban, vagy ak�r Palesztin�ban �lnek, elk�telezettek arra, hogy egy v�gleges �s megsemmis�t� h�bor�t hozzanak N�metorsz�gra." – Hollandi�ban kiadott zsid� lat

"�lj�tek a n�meteket, b�rhol tal�lj�tok �ket! Minden n�met ember az erk�lcsi ellens�g�nk. Ne k�m�lj�tek az asszonyokat, gyermekeket, de az id�seket sem! �lj�tek le az �sszes n�metet, puszt�ts�tok ki �ket teljesen!" - Llya Ehrenburg k�nyv�b�l

"J�dea hadat �zent N�metorsz�gnak. Tizenn�gymilli� zsid� l�pett fel egy emberk�nt �s �zent hadat N�metorsz�gnak. A zsid� nagykeresked� fel�ldozza a c�g�t, a bank�r a t�zsde k�tv�nyeit, a kiskeresked� a maga boltj�t, a koldus pedig a nyomorult visk�j�t abb�l a c�lb�l, hogy �sszefogjanak a Hitlert �s k�vet�it ellenz� szent h�bor�ban." - Daily Express