K�t �vvel az ut�n, hogy N�metorsz�g megrendezte a berlini olimpi�t (1936), sokadik alkalommal szegte meg az 1919-ben al��rt versailles-i b�ke pontjait. A n�met n�p sz�m�ra a b�kedikt�tumok rendk�v�l szigor�ak voltak, �s Hitler 1933-as hatalom�tv�tele ut�n egy�rtelm�en azok elt�rl�s�t s�rgett�k. Hitler egyik legfontosabb c�lja az volt, hogy egyes�tse a n�met nyelv� embereket, teh�t N�metorsz�got �s Ausztri�t, Hitler sz�l�orsz�g�t. Ezen elhat�roz�s kezdeti l�p�se az volt, hogy 1933-ban N�metorsz�g kil�pett a N�psz�vets�gb�l, 35-ben bevezett�k az �ltal�nos hadk�telezetts�get, 36-ban pedig visszafoglalt�k a franci�k �ltal megsz�llt Rajna-menti vid�ket. Ezek mind a b�keszerz�d�s megszeg�s�t jelentett�k, �m egyik sem volt olyan m�rvad�, mint az Anschluss.

N�pszavaz�si k�s�rlet

(Tervezet szavazati c�dula)

Hitler nyom�s�ra Ausztria sz�vets�gi kancell�rja n�pszavaz�s al� bocs�totta Ausztria f�ggetlens�g�nek k�rd�s�t. Ezzel a c�l az volt, hogy l�tsz�lag fenntarts�k a k�t orsz�g k�zti j� kapcsolatot, �m az akkori osztr�k vezet� nem szimpatiz�lt a n�cikkal, ez�rt mindent megtett annak �rdek�ben, hogy a szavaz�s eredm�nye a f�ggetlened�s legyen. A korhat�rt 24 �ves korra tette, ezzel pr�b�lta kiz�rni a n�cizmussal szimpatiz�l� fiatals�got.

M�gis, a vezet�s�g agg�dott, hogy a szavaz�s t�bb probl�ma forr�sa lehet, mint megold�sa. Benito Mussolini szerint ha a szavaz�s eredm�nye a f�ggetlened�s lenne, Hitler nem fogadn� el, �s leig�zn� az orsz�got, m�rpedig annak nem lenne sok �rtelme. Mussolinival ellent�tben a franci�k teljes m�rt�kben t�mogatt�k a n�pszavaz�st, ugyanis nem sz�moltak azzal, hogy Hitler er�szakkal is k�pes megszerezni az orsz�got. Az osztr�k vezet� minden int� tan�cs ellen�re ki�rta a n�pszavaz�st, amit 1938. m�rcius 13-�ra id�z�tettek.

(Hitler bevonul B�csbe)

Az Anschluss – 1938. m�rcius 12-13.

Hitler a n�pszavaz�si k�s�rletet egy�rtelm�en egy kor�bbi n�met-osztr�k meg�llapod�s megs�rt�s�nek tekintett, ez�rt kapcsolatba l�pett azt osztr�k bel�gyminiszterrel, akivel meglep� m�d j� kapcsolatot �polt. Az osztr�k vezet� lehet�s�get kapott arra, hogy visszavonja a n�pszavaz�st, amit el�sz�r elutas�tott, majd amikor h�r�l adt�k neki, hogy a n�met csapatok felsorakoztak a hat�r mellett m�gis visszavonta. A berlini korm�ny ekkor m�r nem el�gedett meg ezzel, �s egyenesen az osztr�k kancell�r lemond�s�t k�vetelt�k.

N�met nyom�sra ez meg is t�rt�nt, �s a kor�bbi bel�gyminiszter, Arthur Sey�-Inquart lett. M�rcius 12-�n bejelentett�k az �j osztr�k nemzetiszocialista korm�ny kinevez�s�t, tov�bb� ezen a napon a n�met hadsereg, a Wehrmacht bevonult Ausztri�ba. Hitler �gy foglalta el az orsz�got, hogy semmilyen fegyveres konfliktusra nem ker�lt sor, s�t, az osztr�kok m�g �r�ltek is nekik. M�rcius 13-�n elfogad�sra ker�lt a t�rv�ny, ami egyes�tette Ausztri�t N�metorsz�ggal.

Hitler hi�ba szegte meg ism�t a versailles-i b�ke egyik pontj�t, sem francia sem angol oldalr�l nem t�rt�nt k�l�n�sebb reakci� a t�rt�ntekre.

(Osztr�k polg�rok ujjonganak a n�met katon�k l�tt�n)

(Osztr�k katon�k felesk�dnek Hitlerre)