1938. november 9-10-�n egy k�zpontilag megtervezett �s ir�ny�tott, zsid�ellenes megmozdul�s t�rt�nt N�metorsz�gban. A zavarg�sok sor�n t�bb zsid�t meg�ltek, �zleteiket kifosztott�k, felgy�jtott�k, ablakaikat bet�rt�k. Nev�t a bet�rt �zletek ablakainak utc�ra sz�r�d� maradv�nyair�l kapta.

Esem�nyek

A nemzetiszocialist�k ezen az �jszak�n k�zel 750 zsinag�g�t raboltak ki, valamint 7000 zsid� �zletet tettek egyenl�v� a f�lddel. Emellett t�bb tulajdonost is meglincseltek, �s a kutat�k 30.000 f�re helyezik a koncentr�ci�s t�borokba hurcolt zsid�k sz�m�t.

Hitler el�vett egy 1933-as rendeletet, ami a zsid�k elbocs�t�s�r�l sz�lt. T�bb okb�l is j� l�p�s volt ez r�sz�r�l, a rendelet m�g a k�zt�rsas�g idej�ben k�sz�lt, �s mivel Hindenburg eln�k hal�la el�tt �rv�nyes�tett�k, a nyugati hatalmaknak sem lehet belesz�l�sa a rendelet felt�maszt�s�ba.

(M�ncheni zsinag�ga a Krist�ly�jszaka ut�n)

Id� k�zben Joseph Goebbels, a birodalom propaganda-minisztere besz�det tartott M�nchenben, ahol ny�ltan a zsid�s�g ellen l�z�totta a t�meget.

November 9-�n SS egyenruh�sok �s a p�rt lelkes tagjai indultak meg az �jszak�ba. G�ring figyelmeztette Hitlert, hogy a bojkottnak t�bb a k�ra, mint a haszna, ugyanis gazdas�gi szempontb�l vesztes�ges. G�ring ugyanis tudta, hogy az �zletek biztos�tva vannak, viszont egy nagyszer� l�p�snek k�sz�nhet�en a k�rt�r�t�s megt�rt�nt, viszont a biztos�t�k p�nze az �llamkincst�rba ker�lt.

Az �r�gy

P�rizsban egy zsid� fiatalember (Grynaszpan) r�l�tt egy n�met k�vets�gi tan�csosra a n�met nagyk�vets�gen. Grynszpan a Gestapo fogs�g�ba ker�lt, majd sachenhauseni gy�jt�t�borba sz�ll�tott�k. Egyes forr�sok szerint a francia mer�nyl� t�l�lte a h�bor�t, 1960-ban nyilv�n�tott�k halott�.

K�vetkezm�nyek

1938. november 12-�n Hermann G�ring al��rta a j�vedelemad� bevezet�s�t, ami tov�bb s�jtotta a zsid� lakoss�got N�metorsz�gban.