Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop 1893. �prilis 30-�n sz�letett �szak-N�metorsz�gban, Weselben. Apja f�hadnagy volt, �m nagyn�nje 1925-ben adopt�lta, �gy vehette fel a Ribbentrop nevet. 1920. j�nius 5-�n feles�g�l vette a pezsg� gy�ros Otto Henkell l�ny�t, Anna Elisabeth Henkellt.

Az els� vil�gh�bor�

Joachim 1908 �s 1914 k�z�tt sokat tart�zkodott k�lf�ld�n. 1910 �s 14 k�z�tt Kanad�ban �lt, ahov� N�metorsz�gi bort import�lt, valamit tagja volt a helyi m�korcsolya csapatnak is. Megtanult angolul �s franci�ul is. Amikor kit�rt az els� vil�gh�bor� hazat�rt, hogy N�metorsz�g mellett harcoljon. A h�bor� lez�r�s�t k�vet�en kinevezt�k f�hadnaggy�, megkapta az I. oszt�ly� vaskeresztet, valamint a konstantin�polyi n�met nagyk�vets�gre helyezt�k.

(Az els� vil�gh�bor� alatt)

Az NSDAP szolg�lat�ban

1932-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, ekkor l�pett be a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtba. Csod�lta Hitlert, ez�rt felhaszn�lta �zleti kapcsolatait, hogy a nagy n�met v�llalkoz�k t�mogass�k Hitlert �s a p�rtot. Ezen kapcsolatoknak �s t�mogat�soknak k�sz�nhet�en tudta Hitler k�nny�szerrel mag�hoz ragadni a hatalmat 1933-ban. Von Ribbentrop nem volt tagja az 1933-ban megalakult Hitleri korm�nynak, a k�l�gyminiszteri posztot eredetileg Alfred Rosenbergnek sz�nta a p�rt. Von Ribbentrop 1934-ben lett kinevezve a birodalmi korm�ny k�lpolitikai tan�csad�j�v�, 1935-t�l pedig a Harmadik Birodalom nagyk�vete volt. Ebben a tiszts�gben �rte el, hogy al��r�sra ker�lj�n a n�met-brit flottaegyezm�ny, ami megengedte, hogy a hitleri birodalom az angol flotta sz�m�nak k�tharmad�val azonos m�ret� tengeri hader�vel rendelkezz�k. Egy �vvel k�s�bb, 1936-ban al��r�sra ker�lt az Antikomintern paktum, majd 1936-ban �tvette a londoni N�met Nagyk�vets�g vezet�s�t.

A h�bor� alatt

Miut�n a Birodalom ter�lete kib�v�lt Csehszlov�ki�val, von Ribbentrop megpr�b�lt sz�vets�get teremteni Nagy-Britannia, a Szovjetuni� �s N�metorsz�g k�z�tt. Ebben az �vben t�rgyal�sokat folytatott szovjet koll�g�j�val, minek eredm�nyek�pp 1939-ben megsz�letett a Molotov-Ribbentrop paktum.

A n�rnbergi perek

A h�bor� lez�r�s�t k�vet�en a n�rnbergi b�r�s�g �sszeesk�v�s, b�ke elleni b�ntettek, h�bor�s b�ntettek �s az emberis�g ellen elk�vetetett b�ntettek miatt folytatott elj�r�st ellene. A b�r�s�g minden v�dpontban b�n�snek tal�lta, 1946. okt�ber 1-�n k�t�l �ltali hal�lra �t�lt�k. Von Ribbentroppal egy�tt kilenc volt a hal�lra �t�ltek sz�ma, k�z�l�k � volt az els�, akit kiv�geztek. Holtest�t Dachauban hamvasztott�k el.