1918. november 3-�n forradalom t�rt ki N�metorsz�gban, melynek k�vetkezt�ben hat nappal k�s�bb lemondott II. Vilmos cs�sz�r. Ezt k�vet�en ker�lt hatalomra a szoci�ldemokrata Frederich Eber, illetve a k�t szoci�ldemokrata p�rt �sszefog�s�val megalakult weimari koal�ci� kiadta az �j alkotm�nyt, �s megteremtette a Weimari K�zt�rsas�got.

Az �j vezet�s 1918. november 11-�n al��rta Franciaorsz�ggal a fegyversz�netet, majd megkezdte az orsz�g rendbet�tel�t, ami a kommunista felkel�sek lever�s�t jelentette. A baloldali mozgalmak �s forradalmak lever�s�ben nagy szerepet j�tszott a Fekete Reichswehr �s a Stahlhelm – mindkett� �nk�ntes katonai alakulat volt. A n�metekre k�nyszer�tett�k a b�k�t, �s nem hivatalos katonai szervk�nt seg�tett�k a korm�ny munk�j�t.

Ernst R�hm 1887. november 28-�n sz�letett M�nchenben egy bajor kispolg�ri csal�d harmadik gyermekek�nt. Miut�n 1906-ban megszerezte az �retts�gij�t bel�pett a n�met hadseregbe. Katonai p�lyafut�s�t a 10. bajor gyalogs�gi ezredben kezdte meg, majd 1908-ban hadnaggy� l�ptett�k el�. Az els� vil�gh�bor� alatt Flandri�ban �s Franciaorsz�gban harcolt, �m 1914-ben egy repeszgr�n�t s�lyosan megsebes�tette. Arca eltorzult, �s a m�t�ti beavatkoz�s ut�n sem siker�lt helyrehozni. Ezt k�vet�en visszat�rt a frontra, ahol ezut�n m�g k�tszer megsebes�lt – m�sodik alkalommal a verduni csat�ban. 1916-ban megkapta a Vaskeresztet, majd egy �v m�lva sz�zadoss� l�ptett�k el�.

Hitler 1889. �prilis 20-�n sz�letett Braunau am Inn kisv�ros�ban (Osztr�k-Magyar Monarchia ter�let�n). Alois Hitler �s Klara P�lzl negyedik gyermeke volt. Tiszt�zatlan volt apai nagyapj�nak kil�te. Ezt kihaszn�lva l�tott napvil�got az az elm�let, miszerint Hitler zsid� sz�rmaz�s�, �s a nem ismert nagyapj�t�l eredeztethet� a sz�rmaz�s. Ezt a t�rt�n�szek c�folj�k, ugyanis semmilyen bizony�t�kot nem tal�ltak a feltev�s mellett.

Apja munk�j�b�l kifoly�lag sokszor kellett k�lt�zni�k, �gy ker�lt Linz-be. Kisiskol�sk�nt j� tanul� volt, �m 6. oszt�lyos kor�ban megbukott. Ezt az apja elleni l�zad�snak tekintette, ugyanis apja azt szerette volna, ha fia nyomdokaiba l�p �s � is v�mtisztvisel� lesz, �m Hitler fest� szeretett volna lenni. Apja 1903-as hal�la ut�n sem v�ltozott a tanulm�nyi eredm�nye, �retts�gi el�tt kil�pett az iskol�b�l.

A b�csi M�v�szeti Akad�mi�ba k�tszer felv�telizett sikertelen�l, �m ez sem t�ntor�totta el att�l, hogy fest� legyen. B�cs utc�in l�tk�peket festett, amit turist�k �s keresked�k v�s�roltak meg. Egyes forr�sok szerint az els� vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban k�zel 2000 festm�nyt k�sz�tett.

K�sz�ntelek a Harmadik Birodalommal foglalkoz�, ismeretterjeszt� t�rt�nelmi port�lon!

A port�l l�trehoz�s�val az els�dleges c�lom a n�ci N�metorsz�g bemutat�sa, a m�sodik vil�gh�bor� n�meteket �s minket – magyarokat -, �rint� esem�nyeinek r�szletes le�r�sa. Miel�tt b�rmilyen f�lre�rt�s t�rt�nne, az oldal nem �ll kapcsolatban egyetlen m�s port�llal sem, nem szimpatiz�l de nem is tagadja a n�ci ideol�gi�t, mind�ssze a bemutat�s �s ismeretterjeszt�s c�lj�b�l j�tt l�tre.

A kronol�gia szempontj�b�l az esem�nyek id�rendi sorrendben lesznek meg�rva, de hogy a sk�la sz�nes maradjon, folyamatosan t�rsulnak hozz�juk az egyes szem�lyek bemutat�s�r�l sz�l� cikkek, illetve maga a p�rt �s a Birodalom fel�p�t�s�vel kapcsolatos le�r�sok. Terveim szerint id�nk�nt egy-egy �rdekes cikk illetve bejegyz�s is felker�l a port�lra, emellett indul�k eredeti �s ford�tott dalsz�veggel is megtal�lhat�ak lesznek. A vend�gk�nyvben lehet�s�getek van �tletet aj�nlani, lelkesen v�rom, hogy mir�l olvasn�tok sz�vesen!:)

Rem�lem, m�g tal�lkozunk!

Puszi: Clodette