Az els� vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n nagysz�m� n�met kisebbs�g, k�zel 3 milli� f� ker�lt az �j hat�rvonalakon k�v�lre, Csehszlov�kia hat�rain bel�lre. Eleinte a hat�rvid�ken �l� n�metek passz�v ellen�ll�sba kezdtek, majd az 1933-as �v ut�ni fellend�l�s k�vetkezt�ben (a n�met propaganda cseh f�ldre is el�rt) az anyaorsz�ghoz val� visszacsatol�st akart�k, amit az antant tiltott.

N�metorsz�g, pontosabban Hitler egyik legf�bb c�lja az volt, hogy a Csehszlov�ki�hoz csatolt Szud�ta-vid�k ism�t N�metorsz�g r�sze lehessen, �gy tervek k�z�tt szerepelt Csehszlov�kia feldarabol�sa, �s sz�tver�se, lehet�leg b�k�s eszk�z�kkel. 1935-ben megalakult a Szud�tan�met P�rt Konrad Henlein vezet�s�vel, ami Csehszlov�ki�n bel�l munk�lkodott a feldarabol�son. A n�met k�vetel�sek n�veked�se valamint az er�tlen, gyorsan �ssze�ll�tott csehszlov�k korm�ny miatt zavarg�sok t�rtek ki az orsz�gon bel�l.

N�metorsz�g el�rte, hogy egy n�gyhatalmi tal�lkoz�t szervezhessen M�nchenben, amin Hitler, Mussolini, Daladier �s Chamberlain volt jelen. Ezen a tal�lkoz�n – 1938 szeptember 30. - meg�llapodtak abban, hogy a Szud�ta-vid�ket N�metorsz�ghoz csatolj�k. Hitler a Wilsoni pontokra hivatkozott, pontosabban a nemzetis�gek �sszetart�s�ra. Az egyezs�g �rtelm�ben pedig Hitler enged�lyezve megt�madhatta Csehszlov�ki�t.

N�metorsz�g a Szud�ta-vid�k elfoglal�sa alatt 1938-ban t�bb annexi�t (egy orsz�g teljes ter�lete vagy egy adott r�sz�nek a beolvaszt�sa az anyaorsz�gba) is v�grehajtott. 1939 m�rcius�ban Hitler a szlov�k vezet�kkel t�rgyalt, nekik adta a szlov�kok �ltal lakta ter�leteket a marad�k Csehszlov�ki�b�l. A m�sodik b�csi d�nt�s �rtelm�ben Magyarorsz�ghoz csatolt�k a felvid�ki ter�let magyarok �ltal lakott r�sz�t, k�zel 12 000 n�gyzetkilom�tert.

1939 m�rcius 15-�n Hitler bevonult Pr�g�ba �s a Cseh-Morva protektor�tus n�met megsz�ll�s al� ker�lt. N�h�ny nappal k�s�bb a litv�niai Memel kik�t�v�ros is n�met k�zre ker�lt, ezzel egy�rtelm�v� v�lt, hogy a n�metek k�vetkez� c�lpontja Lengyelorsz�g lett.

Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop 1893. �prilis 30-�n sz�letett �szak-N�metorsz�gban, Weselben. Apja f�hadnagy volt, �m nagyn�nje 1925-ben adopt�lta, �gy vehette fel a Ribbentrop nevet. 1920. j�nius 5-�n feles�g�l vette a pezsg� gy�ros Otto Henkell l�ny�t, Anna Elisabeth Henkellt.

Sziasztok!:)

Egy kis magyar�zattal tartozom nektek, ugyanis az ut�bbi id�ben teljesen minim�lisra cs�kkent a friss�t�sem. Erre ezer meg egy okot felsorolhatn�k, de legyen el�g annyi, hogy sajnos sok minden �sszej�tt most az �letemben, amit nem igen tudtam k�zben tartani, �s ennek k�vetkezt�ben teljesen felborult a napirendem, teh�t tartalmat sem tudtam felt�lteni. Plusz m�g a g�pem is beszart :D. Rem�nyeim szerint ez miel�bb rendez�dni fog, �gyhogy �j energi�val v�gok bele a folytat�sba (rem�lhet�leg �j kin�zettel is �rkezek nemsok�ra)! K�sz�n�m annak az 50-60 embernek, aki naponta l�togatta a port�lt, nagyon h�l�s vagyok, hogy �rdekel titeket is a t�ma!:) 

1938. november 9-10-�n egy k�zpontilag megtervezett �s ir�ny�tott, zsid�ellenes megmozdul�s t�rt�nt N�metorsz�gban. A zavarg�sok sor�n t�bb zsid�t meg�ltek, �zleteiket kifosztott�k, felgy�jtott�k, ablakaikat bet�rt�k. Nev�t a bet�rt �zletek ablakainak utc�ra sz�r�d� maradv�nyair�l kapta.

Ifj�kora

Albert korai �veiben a matematika ir�nt �rdekl�d�tt, p�lyav�laszt�s�ban k�zrej�tszott az is, hogy apja �s nagyapja is sikeres �p�t�sz volt. Karlsruh�ban kezdte tanulm�nyait, majd M�nchenbe ker�lt, v�g�l 1925-ben Berlinbe, ahol Heinrich Tessenow asszisztense lett. Tessenow nem �rtett egyet a nemzetiszocialista n�zeteket vall� NSDAP p�rttal, viszont az � biztat�s�ra l�togatott el egy p�rtgy�l�sre Speer 1930ban. Speer nem igaz�n �rdekl�d�tt a politika fel�l, viszont a Hitlerrel �s Goebbelssel val� tal�lkoz�s megtette a hat�s�t, �s egy h�t m�lva csatlakozott a p�rthoz.