El�zm�nyek

A Reichstag felgy�jt�sa ut�n a nemzetiszocialist�k mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy felsz�moljanak politikai ellenfeleikkel. Letart�ztatt�k �ket, �s �gynevezett „vad t�borokba” sz�ll�tott�k �ket, ahol vagy SA, vagy SS katon�k, vagy pedig a bel�gyminiszt�rium felelt a rend�rt. A Dancau-i t�boron k�v�l minden m�s vad t�bort bez�rtak a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se el�tt.

1894. �prilis 26-�n sz�letett az egyiptomi Alexandri�ban. A Hess csal�d apai �gon N�metorsz�gb�l sz�rmazott, sz�lei keresked�csal�d sarjai voltak. Rudolf az els� vil�gh�bor� alatt egy bajor �nk�ntes ezredben katon�skodott. H�romszor sebes�lt meg a fronton, egyszer s�lyosan (t�d�l�v�st kapott), harcolt t�bbek k�z�tt a verduni �ssze�tk�z�sekben is. A vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n kommunista ellenes szervezetek tagja lett.

K�t �vvel az ut�n, hogy N�metorsz�g megrendezte a berlini olimpi�t (1936), sokadik alkalommal szegte meg az 1919-ben al��rt versailles-i b�ke pontjait. A n�met n�p sz�m�ra a b�kedikt�tumok rendk�v�l szigor�ak voltak, �s Hitler 1933-as hatalom�tv�tele ut�n egy�rtelm�en azok elt�rl�s�t s�rgett�k. Hitler egyik legfontosabb c�lja az volt, hogy egyes�tse a n�met nyelv� embereket, teh�t N�metorsz�got �s Ausztri�t, Hitler sz�l�orsz�g�t. Ezen elhat�roz�s kezdeti l�p�se az volt, hogy 1933-ban N�metorsz�g kil�pett a N�psz�vets�gb�l, 35-ben bevezett�k az �ltal�nos hadk�telezetts�get, 36-ban pedig visszafoglalt�k a franci�k �ltal megsz�llt Rajna-menti vid�ket. Ezek mind a b�keszerz�d�s megszeg�s�t jelentett�k, �m egyik sem volt olyan m�rvad�, mint az Anschluss.

Gyakran mer�l fel a k�v�ncsi emberek fej�ben a k�rd�s, hogy m�gis minek k�sz�nhet�en v�lt ilyen r�vid id� alatt ilyen sikeress� a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, Adolf Hitler, �s az �ltaluk prefer�lt antiszemita elm�let. A t�rt�nelemk�nyvek �ltal leadott t�nyek, mint p�ld�ul a gazdas�gi v�ls�g kihaszn�l�sa, m�g nem fedi a teljes val�s�got. Kik p�nzelt�k ezeket az �ri�si kamp�nyokat? Mit jelentenek az �ltaluk haszn�lt szimb�lumok?

Az okkultizmus alapjai

T�ny, hogy a n�cik �rdekl�dtek az okkultizmus fel�l, �s nem csak a jelen kor emberei akarj�k belemagyar�zni a t�rt�nelembe. Erre egy t�k�letes p�lda az, hogy N�metorsz�g 1935 �s 1944 k�z�tt t�bbet k�lt�tt a N�met �r�ks�g Szellemt�rt�neti T�rsas�g kiad�saira, mint az USA az atombomba kifejleszt�s�re.

Az els� vil�gh�bor�t k�vet� z�rzavaros id�kben a politikai p�rtok mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy maguk�nak tudhass�k a hatalmat. Ezek utcai zavarg�sokat sz�ltek. Ebben a korszakban indult �tj�ra az Adolf Hitler �ltal vezetett Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, valamink ekkor indultak el a szocialista mozgalmak is. Akik nem n�zt�k j� szemmel a szocialist�k el�ret�r�s�t k�l�nb�z� alakulatokba, osztagokba csoportosultak.

Ez ilyen alakulat volt az Ernst R�hm �ltal vezetett SA is, ami a m�ncheni sikertelen s�rpuccs ut�n kezdett egyre nagyobb form�t �lteni. Miut�n Hitler kiszabadult a fogs�gb�l felt�nt neki, hogy a hatalmas tagl�tsz�m miatt R�hm hatalma megn�tt, az emberek neki engedelmeskednek, teh�t sz�ks�gess� v�lt egy olyan alakulat l�trehoz�sa, ami Hitlernek engedelmeskedik.