El�zm�nyek

1921. november 4-�n kapta meg hivatalosan az NSDAP gy�l�s-�rs�ge a „Sturmabteilung” c�met egy hatalmas m�ncheni s�r�z�ben, a Hofbr�uhaus-ban tartott nagy rendezv�ny alkalm�b�l, melyet a n�cik ut�lag „terem csat�nak” neveztek el. Az SA feladata az lett volna, hogy az NDSAP hivatalos gy�l�seit �rizze, viszont tov�bbfejl�d�tt �s a politikai ellenfelek ellen ir�nyult a szervezet.

N�rnbergi t�rv�nyek n�ven eml�tj�k azokat a t�rv�nyeket, aminek a nemzetiszocialist�k ideol�gi�ja szolg�l alapul. Ezeket 1935. szeptember 15-�n egyhang�an fogadta el a Reichstag. Mind�ssze k�t t�rv�nyjavaslat ker�lt t�rgyal�s al�, a t�rv�ny a n�met v�r �s n�met becs�let v�delm��rt, illetve az �llampolg�rs�gi t�rv�nyt. Ebben az id�ben szavazt�k meg a birodalom hivatalos z�szlaj�t is, de az nem tekintend� a n�rnbergi t�rv�nyek k�z�.

Az �rj�k civiliz�ci�s szempont� kutat�sa

Ahogy a f�ldrajzi felfedez�sek egyre n�pszer�bb� v�ltak, a modernebb gondolkod�s� embereket elkezdte foglalkoztatni a k�rd�s, hogy vajon �d�m �s �va el�tt is volt-e emberi �let a F�ld�n. �gy gondolt�k, hogy az emberi faj eredete messzebbre ny�lik vissza, �s a h�ber anyanyelvet is k�ts�gbe vont�k.

Ifj�kora

Himmler, eredeti nev�n Heinrich Luitpold Himmler 1900. okt�ber 7-�n sz�letett M�nchenben. Egy fia �s egy b�tyja volt, sz�lei szigor� katolikus m�don nevelt�k a gyermekeiket. A Heinrich nevet keresztapj�nak, Wittelsbach Henrik bajor hercegnek k�sz�nheti, aki Himmler �desapj�t tan�totta. Himmler 1910-�ta tanult egy m�ncheni elemi iskol�ban, ahol �ltanul�nak �s oszt�lyels�nek sz�m�tott. Tanulm�nyai mellett sakkozott, zongor�zott �s kert�szkedett. Az els� vil�gh�bor� alatt 1918-ban befejezte tanulm�nyait �s be�llt a 11. bajor hadseregbe. Nagyon szeretett volna katonai p�ly�t, viszont testi adotts�gai miatt nem figyeltek fel r�. A h�bor� lever�se ut�n agron�musnak tanult, �s r�vid ideig egy mag�ngazdas�gn�l dolgozott.

El�zm�nyek

1933. janu�r 30-�n az egykori Hindenburg eln�k kinevezte Adolf Hitlert N�metorsz�g kancell�rj�v�. Ezt k�vet�en a Felhatalmaz�si T�rv�ny miatt a Reichstagt�l f�ggetlen�l hozhatott d�nt�seket, �s r�vid id�n bel�l korm�nyp�rtt� v�lt a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt. Viszont ennek ellen�re sem tudta a hadsereget ir�ny�tani, ugyanis az tov�bbra is Hindenburg fennhat�s�ga al� tartozott. �gy Hitler a volt elvt�rsa, az Ernst R�hm �ltal vez�relt SA-ra t�maszkodott. A barnaingesek (SA tagok) az egykori kommunista p�rt gy�l�seit zavart�k meg, viszont miut�n az NSDAP ker�lt hatalomra nem volt mit megzavarni, �s az esti iszogat�sok ut�n utcai zavarg�sokat okoztak. Hitler pr�b�lta megf�kezni ezeket a zavarg�sokat, viszont eluralkodott rajta, �s 1930-ra mindennaposs� v�ltak a feljelent�sek. Ahhoz, hogy Hitler megtartsa a poz�ci�j�t �s vezet�i szerep�t elhat�rozta, hogy megzabol�zza az SA-t, kiv�gzi a szerinte �rul� vezet�ket illetve b�rt�nbe z�rtatja �ket.