Hermann G�ring 1982. janu�r 12-�n sz�letett a bajororsz�gi Rosenheimban. Csal�dja azonban nem rosenheimi, �desanyja l�togat�ban volt a sz�l�s idej�ben. �desapja, Heinrich Ernst G�ring jogi doktor volt, akit Otto von Bismarck nevezett ki a N�met D�lnyugat-Afrika els� birodalmi biztos�nak. G�ringnek n�gy testv�re volt, k�z�l�k egyed�l �ccse utas�tottal el a nemzetiszocialista ideol�gi�t.

Ifj�kora

�lete els� h�rom �ve sor�n egy rosenheimi csal�dn�l volt, �desanyja gondoz�sba adta. 1901-ben G�ring sz�leivel �s testv�reivel egy�tt a fi� keresztapj�n�l - aki egy zsid� orvos volt – �lt. Tizenk�t �vesen apja elk�ldte egy kad�t-iskol�ba, majd 1909-ben a Porosz Kad�t F�iskol�ra jelentkezett.

(A Reichstag �p�lete 1930-ban)

Az NSDAP vezet�j�t, Adolf Hitlert 1933. janu�r 30-�n Paul von Hindenburg birodalmi eln�k nevezte ki N�metorsz�g Kancell�rj�v�. Kinevez�s�nek h�tter�ben az �llt, hogy az akkori n�met elit nem volt el�gedett a k�zt�rsas�g munk�j�val, �s �gy gondolt�l, hogy ha egy, a nemzet �ltal is elismert vezet�t v�lasztanak meg, egyens�lyba hozhatj�k az ir�ny�t�st. Tekintve, hogy a n�ci p�rt nem rendelkezett abszol�t t�bbs�ggel a parlamentben, �j szavaz�st �rtak ki, �gy siker�lt megszerezni�k az abszol�t t�bbs�get.

Az els� vil�gh�bor� ut�ni N�metorsz�gban nagy politikai szerepet t�lt�ttek be a s�rh�zak. T�bb s�r�z�ben politika egyletek m�k�dtek, munk�ssz�vets�gek �s szakszervezetek alakultak, a t�rsadalmi �let k�zpontjaiv� v�ltak. Adolf Hitler 1919-ben az egyik ilyen s�r�z�ben csatlakozott a frissen alap�tott N�met Munk�sp�rtba. Miut�n Hitler a p�rt vezet�i poz�ci�j�ba ker�lt, az els� t�meggy�l�st 1920-ban tartotta meg a Hofbr�uhaus s�r�z�ben k�zel 2000 f�vel. Ezen a gy�l�sen kapta a p�rt a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt, teh�t az NSDAP nevet.

Fiatalkora

Paul Joseph Goebbels 1897. okt�ber 29.-�n sz�letett Rheydt-ben, Poroszorsz�gban, viszont �desanyja holland sz�rmaz�s� volt. Gyerekkor�ban sokat cs�folt�k donga l�ba miatt, k�s�bb ez akad�lyozta meg abban, hogy katon�skodjon. Katolikus egyh�zi iskol�ba j�rt, gimn�ziumot sz�l�v�ros�ban v�gezte. Szeg�ny csal�dban sz�letett, �gy apja – aki bolti alkalmazott volt – l�tta a fi�ban rejl� tehets�get �s mindent megtett fia tan�t�s�nak �rdek�ben.

1917-ben katolikus �szt�nd�jjal egyetemre ker�lt, k�s�bb Freiburgban folytatta tanulm�nyait. �sszesen nyolc egyetemen tanult: Heidelberg, Bonn, Freiburg, W�rzburg, K�ln, Frankfurt, M�nchen �s Berlin. Egyetemi �vei alatt az �r�s foglalkoztatta, �r� akart lenni, igaz legt�bb pr�b�lkoz�s�t elutas�tott�k, viszont megjelent k�t reg�nye: „Michael, egy n�met sors napl�oldalakon” (1928) �s a z„Iskari�ti J�d�s” (1928), tov�bb� politikai iratai is megjelentek, mint p�ld�ul a „Kommunizmus maszk n�lk�l” (1935) illetve „A t�ntor�thatatlan” (1943). Ez kev�s volt a h�rn�v megszerz�s�re, sikertelens�g��rt a zsid� �sszeesk�v�st okolta, az 1920-as �vek v�g�n v�lt antiszemit�v�. 1922-ben n�met irodalom �s dr�ma szakon v�gzett, majd Heidelbergben doktorr� avatt�k.

Az els� hatalomszerz�si k�s�rlet

(Akik r�szt vettek a m�ncheni s�rpuccsban balr�l jobbra: Heinz Pernet, Frederich Weber, Wilhelm Frick, Hermann Kreibel, Erich Ludenforff, Adolf Hitler, Wilhelm Br�ckner, Ernst R�hm, Robert Wagner)

A n�cik r�sz�r�l az els� komolyabb hatalom �tv�teli k�s�rlet 1923. november 8.-�n t�rt�nt, ami a m�ncheni s�rpuccs volt. Ezen a napon a bajor korm�ny tagjai egy gy�l�st tartottak a gy�rasokkal egy m�ncheni s�rgy�rban, amikor a rohamosztagosok �s �l�k�n Adolf Hitler berontott az �p�letbe �s t�szul ejtette a bent l�v�ket. M�snap megrohamozt�k M�nchen legnagyobb katonai �llom�s�t, ahol katonai puccsal akart�k megszerezni a t�rs�g feletti ir�ny�t�st, �m a t�ler�ben l�v� korm�nycsapatok k�nnyen levert�k a felkel�st. Hitlert �s t�rsait azonnal letart�ztatt�k, majd a h�rom hetes persort k�vetve Hitlert haza�rul�s v�dj�ban 5 �v b�rt�nre �t�lt�k. B�ntet�s�t a landsbergi er�dben t�lt�tte. Egyes forr�sok szerint nagyon k�nyelmes �lete volt a b�rt�nben, l�togat�kat fogadhatott, kimehetett s�t�lni az udvarba, �s b�s�ges �lelmet is kapott. Az 5 �vb�l mind�ssze 1 �vet (1923 november�t�l 1924 december�ig). Ez alatt az egy �v alatt dikt�lta le Rudolf Hessnek a Mein Kampf c�m� k�nyv�nek sz�veg�t. A m� k�t r�szb�l �ll, az els� Hitler �let�t �s a p�rtot mutatja be, a m�sodik Nemzetiszocialista P�rt eszm�it, szab�lyait �s az ismert k�sz�n�st r�szletezi.